A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)
1984-11-02 / 45. szám
... Műsoruk legelején a kijevi ukrán jégbalett tagjai nem várnak békés nyugalommal, tudván, hogy változatokból kifogyhatatlan, temperamentumos táncaik fokról fokra úgyis meghódítják a közönséget. Ennél ők sokkal robbanékonyabbak, türelmetlenebbek. Sötét lesz, és először zöldszinű lézersugarak pásztázzák a jeget a modern könnyűzene egyik legnépszerűbb, legnyugtalanabb ritmusú számának ütemére. Egy hirtelen vágással újra sötétség lepi el a jégparkettet: ezekben a pillanatokban mintegy húsz férfi és ugyanennyi nö pillanatok alatt elözönli a színpadot. Most — nemkevésbé hirtelen váltással — totálfény világítja meg a jeget, és a mintegy negyven jégtáncos jónéhány jellegzetes bravúrmozdulat után érdekes formációt vesz fel; majd egy újabb tizedmásodperc alatt, a zene váratlan csendjére pózba merevedik. A siker rögtön átütő, a jégstadion több ezer főnyi közönsége megtelik várakozással. Ezt az indítást azért érdemes így részletezni, mert meghatározóan jellemző az egészre és mert az ukrán jégrevü teljesítménye nemcsak kielégíti, de az egymás után pergő műsorszámok többsége felül is múlja a felkeltett várakozást. Még azokban is, akik jártasabbak a hazai és külföldi jégmüvészek műsorainak világában, akik biztos szemmel tudnak eligazítást adni olykor bizony tátott szájjal ámuló szomszédjuknak az ugrásnemeket illetően; de még azokban is, akik még jártasabbak a profi revüvilág dolgaiban és tudják: az 1960-ban alakult kijevi ukrán revü világviszonylatban is a jégsport vezető együttesei közé tartozik. A Csodák földjén és a Tavaszi mese című első műsoraikkal ugyanis olyan „világszám" lettek, hogy több ízben vendégszerepelhettek már Finnországban, Jugoszláviában, Görögországban, Lengyelországban, Mexikóban, az NDK-ban, Iránban, Magyarországon, Kanadában, az Egyesült Államokban, az NSZK-ban, Franciaországban és Csehszlovákiában is — de terminusegyeztetésí gondok miatt bizony jópár esztendőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az idei nyárutón (pontosan szeptember 4-e és október 20-a között) Kassa (Kosice), Olomouc, Prága, Brno, Bratislava, Zilina és Zvolen jégstadionjaiban megtapsolhassa műsorukat a hazai közönség. Elgondolkodtató: mi a titka fellépéseik kivételes hatásának? Azt hiszem, tömören ez válaszolható: a műsorszerkesztés tudatos pontossága és a jégen pergő programban rejlő, művészien felcsillantott ellentmondás. Erőnek és lágyságnak, szilaj férfiasságnak és előkelő suhanásokban megnyilvánuló nőies finomságnak, a mükorcsolyázás művészi tökéletességének és a mosolyra derítő akrobatika legfelső fokának roppant ellentmondása. Mert van ebben a műsorban Lutz, Axel, Rittberger, „leszúrt" Salchow és flipp meg toe loop; de van könnyed és gondtalan szórakozás, kellemes, ám lendületes zene, néhány mulatságos betétszám, sok csinos táncosnő, látványos díszlet és kosztüm — egyszóval minden, ami egy profi színvonalú, gördülékeny, nyitánnyal és fináléval körülhatárolt revümüsornak természetes sajátja. Jó lenne, ha következő „vendégkorcsolyázásukra" nem kellene ismét esztendőket várni, mert mint azt a ragyogó együttes igazgatója, Konsztantyin Konyev elárulta: lézereffektusokra épülő újabb műsoruk is már jégen van! MIKLÓSI PÉTER Fotó: Gyökeres György Innen-onnan A Herszoni Hajógyár a szovjet hajóépítő ipar egyik viszonylag fiatal üzeme, mégis nagy a szerepe. Az itt készült különféle típusú teher- és tartályhajók alkotják a szovjet tengeri szállítóflotta magvát. Szá A világ legnagyobb szemétégető berendezése a Párizs melletti Ivry Sur Seine város szélén üzemel: óránkénti teljesítménye 50 000 tonna, működése teljesen automatizált. Fehér köpenyes technikusok központi vezérlőszobából irányítják. Nem csalás nem ámítás, személygépkocsik száguldanak a Hernád medrében Kassán (KoSice). A várost keresztül szelő egykori folyómederben épült meg az új műút. A felvételt Prandl Sándor készítette. 8
