A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)
1984-11-02 / 45. szám
mos korszerű hajógyártási eljárást — amellyel a munka sokkal gyorsabban és jobb minőségben végezhető el — ők vezettek be a gyakorlatba. Az értékes halfajta, a lazac oltásához különleges fecskendőt fejlesztettek ki Skóciában. E fecskendő segítségével a végbélen keresztül olyan összetett szérumot juttatnak az állat szervezetébe, amely a beoltott lazacot minden eddig ismert fertőző betegségtől megóvja. A szovjet BTA típusú, új óriási teleszkóppal készített első felvételek 1976 elején jelentek meg. Abban az időben a világsajtó sokat írt erről a maga nemében egyedülálló, tudományos célú készülékről. Az érdeklődés érthető volt: a teleszkóp segítségével a kutatók még pontosabban megfigyelhetik a világegyetemet, és újabb ismereteket szerezhetnek annak titkairól. Azóta eltelt néhány év, de az érdeklődés a teleszkóp iránt nem csökkent. Felső képünkön az új teleszkóppal készített felvételek egyike látható, az alsó kép a szerelőműhelyben mutatja a teleszkópot. ♦ Hallottukolvastukláttuk KÖNYV Az avarság és kelet a régészeti források tükrében Erdélyi István könyve az Akadémiai kiadó gondozásában jelent meg 1982-ben. A szerző a magyarországi avar kori kutatás egyik neves szakembere. Munkájában átfogó képet ad az avar nép történetéről, társadalmáról, hitvilágáról és művészetéről, egyszóval a régészeti kutatások eddigi eredményeiről. Könyvének fő érdeme azonban, hogy többéves szovjetunióbeli tanulmányútjai során összegyűjtötte az avar kori leletanyag keleti párhuzamait (ezek egy része eddig ismeretlen volt a szakemberek előtt), s ezeket részletesen publikálja könyvében. Tudjuk, hogy az 568-ban Közép- és Belső-Ázsia felöl a Kárpát-medencébe érkező nomád avarok 250 éves uralmát a frankok döntik meg a 8. század végén. Ma már azonban bizonyosra vehető, hogy a késői avarok egy része a 9. sz.-ban is tovább élt például a Dunántúl északi részén („Inter Sabariam et Carnuntum"), a Tiszántúlon stb. Az eddigi kutatások során az avarság történetének több homályos részletét sikerült felderíteni, így kialakult a ma már többé kevésbé elfogadott relatív időrend (kora-, közép-, késöavar kor), azonban az egyik legidőszerűbb feladat maradt továbbra is e nép őshazájának, keleti leletanyagának feltárása és összegyűjtése. A szerző szemügyre veszi például az öweretek, lószerszámok, a lovastemetkezések stb. keleti párhuzamait. A kétségtelenül meglevő rokon vonások ellenére csak egyetérthetünk a szerzővel: „Ami addig napvilágra jutott az óriási területekről, szétszórtan került elő, és javarészt nincs is még publikálva. Ezt az utóbbi nehézséget éppen jelen kéziratunkkal is megpróbáljuk áthidalni, legyen munkánk legalább ilyen fokon forrása bizonyos adatoknak, kerülhessenek be azok némiképp addig is a magyar (és a közép-európai — T. S. megj.) régészet tudományos vérkeringésébe". A könyvet értékes szakirodalom és fényképanyag zárja. Trugly Sándor FOLYÓIRAT Az Odeon kiadó terveiről Érdekes interjút közöl a Tvorba kultúrpolitikai hetilap irodalmi melléklete, a Kmen 38-as száma, amelyből megtudhatjuk, hogy új főszerkesztője van a forditásirodalom legnagyobb, európai rangú cseh kiadójának, az Odeon-nak. Az interjúban az új főszerkesztő, Josef Simon válaszol Jan Kaspar kérdéseire. A válaszokból az válik nyilvánvalóvá, hogy a kiadó az utóbbi időben már nem tudott teljes mértékben eleget tenni a vele szemben támasztott elvárásoknak, s hogy bizonyos fokig ez is közrejátszott az uj főszerkesztő kinevezésében, akinek személyéről illik annyit tudni, hogy a kortárs cseh költészet fiatalabb nemzedékének (1948-as születésű) egyik ismert és elismert képviselője, s hogy a kiadói munka sem újdonság számára, mivel a Práce kiadónak volt a helyettes főszerkesztője. A tervekről, a kiadó munkájában várható változásokat illetően az új főszerkesztő elmondta, hogy szükséges lesz bizonyos kiadói szemléletváltásra, s a kiadói szerkesztő munkájának és szerepének fokozatos előtérbe való helyezésére, „az irodalom, az olvasók érdekének védelmében". Mivel a kiadó az utóbbi tíz évben nem tudta kielégíteni a világ mai költészete iránt érdeklődök igényeit, „talpra kívánja állítani" a Piámén elnevezésű sorozatot, amely alapsorozata lenne majd a világ kortárs költészetének, akárcsak a prózának a Kortárs külföldi próza sorozat. Ezenkívül a kiadó az európai országok, illetve más földrészek költészetének átfogóbb jellegű bemutatása céljából egy hosszabb sorozatot is tervez, amelynek első kötete 1988-ban jelenne meg, s amely bizonyos fokig folytatása lenne annak a sorozatnak, amelyben már megjelent az NDK, Bulgária és a Szovjetunió költészetét bemutató és reprezentáló három kötet. Új koncepció szerint tervezik a Kortárs cseh művészet elnevezésű sorozat folytatását is, amely a jövőben monográfiák formájában mutatná be a cseh képzőművészet legjelentősebb alkotóit. S ehhez a sorozathoz kapcsolódna majd még további kettő, éspedig a Világ kortárs művészete, illetve a Művészi fotó elnevezésű sorozatok. Önálló sorozat beindításával szeretné kielégíteni a kiadó a sci-fi irodalom iránt érdeklődök igényeit is. Németh Gyula HANGVERSENY Áttetsző tisztaságú szólamok Vajon ki is játszhatná hitelesebben, átszellemültebben Mendelssohnt mint éppen a lipcseiek? Hiszen Felix Mendelssohn Bartoldy alapította meg a Lipcsei Konzervatóriumot, ő volt a lelke és első karmestere a posztós céh egykori dísztermében tartott, európai visszhangot kiváltott Gewandhaus-koncerteknek. A bratislavai zenei ünnepségeken a nagymúltú lipcsei Gewandhaus-orchester első hangversenyét Mendelssohn egyik legszebb müve, az élet örömét és az otthoni táj iránti nosztalgiát kifejező IV. A-dúr, ún. olasz szimfónia vezette be. A pálca s többnyire partitúra nélkül vezénylő Kurt Masur már közel másfél évtizede áll a zenekar élén, olyan elődöket követve, mint A. Nikisch, B. Walter, W. Furtwängler, H. Abendroth. Masur fölényes ura az együttesnek, mely példamutató fegyelmezettséggel és ugyanakkor áttetsző tisztaságú szólamokkal muzsikált. Bravúrosan pontos ritmika uralta a lelkesen szárnyaló, fiatalos bájú mű előadását. A júliusban váratlanul elhunyt Siegfried Köhler az NDK egyik legjelentősebb komponistája és zenetudósa volt. Két évvel ezelőtt született Hegedűversenye bár a hagyományokhoz kapcsolódik, mégis újszerű és könnyedén asszimilálja a legkülönbözőbb elemeket, új tonális formákban újrafogalmazott klasszikus eszményekhez kötődik. Gazdag, disszonáns harmóniavilág, feszült ritmika hatja át. Az ember belső vívódásait, szorongásait érzékeltető meditativ részek után az Allegro risoluti tételben spontánul buzog fel a lélek mélyében rejlő tiszta dallamosság. Ritkán fordul elő hangversenyeinken, hogy a közönség ovációja kikényszeritse egy először hallott kortárs-mü, illetve egy részletének megismétlését. Ebben nem kis része van a szólista: Gustav Schmal gondosan kimunkált, a technikai nehézségeket bravúrosan megoldó előadásának is. A szünet után a vendégzenekar a 130 éve született Leóé Janácek talán legérettebb müvét, a Tarasz Bulba című zenekari rapszódiát adta elő. A színpompás, expressziv hatású nagy tempók és izgalmasan változó ritmusok sűrűjében is otthonosan mozgó Janácek sajátos zenei nyelvét hibátlanul kivitelezett arányokkal érzékeltető zenekart hallhattunk. Delmár Gábor HANGLEMEZ Kijev A második világháború egyik jelentős ütközete vette kezdetét 1943. november harmadikén reggel a szovjet—német arcvonalon. A szovjet csapatok és oldalukon az I. csehszlovák hadtest katonái ezen a napon lendültek támadásba, hogy a fasiszta megszállóktól visszafoglalják Ukrajna fővárosát, Kijevet. A kijevi csata évfordulója alkalmából a Supraphon gondozásában került kiadásra egy két lemezből álló album, mely az I. csehszlovák hadtest egykori katonáinak visszaemlékezéseit tartalmazza a kijevi ütközet előkészítéséről és lefolyásáról, a hadtest egész tevékenységéről, a frontélményekről, Csehszlovákia felszabadításáért vívott harc egy-egy izgalmas mozzanatáról. A két lemezből álló összeállítást rövid kommentár vezeti be, az egyes részeket pedig Bedfich Smetana „Blaník" című szimfonikus költeményének részletei kötik össze a Cseh Filharmónia előadásában (karmester: Václav Neumann). A hadtest egységei Novohoperszkben gyülekeztek, ott készültek fel a Kijev elleni rohamra. A harcosok közt szép számban voltak nők is. Danuta Dmková visszaemlékezésében arról beszél a lemezen, hogy a novohoperszki kiképzőtáborba nyolcvankét nő érkezett, akik a tankelhárító ütegek kezelését sajátították el. Véra Tichá, aki már régebben is a Szovjetunióban élt, elmondja, hogyan csatlakozott a csehszlovák egységekhez, hogyan ismerkedett meg Vít Nejedlyvel, aki már akkor szervezte hadseregünk később róla elnevezett művészegyüttesét. Karel Borsky — aki haditudósítóként tevékenykedett — elmondja, hogy a politikai nevelömunkára is nagy súlyt fektettek a csehszlovák egységekben, s ö mint fotóriporter a kiképzés, a katonaélet és a harcok számos mozzanatát megörökítette, s képei a sajtó hasábjain tájékoztattak csapataink tevékenységéről. Az összeállítás rendezője, Jirí Srámek, valamint munkatársai; V. Koznar alezredes és dr. K. Richter kandidátus, ezredes, akik mint szerzők, illetve dramaturgok működtek közre a „Kijev" című összeállítás megalkotásában, kiváló munkát végeztek. Dokumentáris jellegű és értékű összeállításuk főleg a fiatalabb nemzedék számára életközeibe hozza a négy évtizeddel ezelőtti történelmi eseményeket, és jól tájékoztat minden érdeklődőt arról, milyen nehéz, küzdelmes volt az az út, amelyet az I. csehszlovák hadtest Buzuluktól Prágáig megtett. Sági Tóth Tibor
