A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)

1984-11-02 / 45. szám

mos korszerű hajógyártási eljárást — amellyel a munka sokkal gyorsabban és jobb minőségben végezhető el — ők ve­zettek be a gyakorlatba. Az értékes halfajta, a lazac oltásához kü­lönleges fecskendőt fejlesztettek ki Skó­ciában. E fecskendő segítségével a végbé­len keresztül olyan összetett szérumot juttatnak az állat szervezetébe, amely a beoltott lazacot minden eddig ismert fer­tőző betegségtől megóvja. A szovjet BTA tí­pusú, új óriási teleszkóppal ké­szített első fel­vételek 1976 elején jelentek meg. Abban az időben a világ­sajtó sokat írt erről a maga ne­mében egyedül­álló, tudomá­nyos célú készü­lékről. Az érdek­lődés érthető volt: a teleszkóp segítségével a kutatók még pontosabban megfigyelhetik a világegyetemet, és újabb ismere­teket szerezhet­nek annak titkairól. Azóta eltelt néhány év, de az érdeklődés a teleszkóp iránt nem csökkent. Felső képünkön az új teleszkóp­pal készített fel­vételek egyike látható, az alsó kép a szerelőmű­helyben mutatja a teleszkópot. ♦ Hallottukolvastukláttuk KÖNYV Az avarság és kelet a régészeti források tükrében Erdélyi István könyve az Akadémiai kiadó gondozásában jelent meg 1982-ben. A szer­ző a magyarországi avar kori kutatás egyik neves szakembere. Munkájában átfogó ké­pet ad az avar nép történetéről, társadalmá­ról, hitvilágáról és művészetéről, egyszóval a régészeti kutatások eddigi eredményeiről. Könyvének fő érdeme azonban, hogy több­éves szovjetunióbeli tanulmányútjai során összegyűjtötte az avar kori leletanyag keleti párhuzamait (ezek egy része eddig ismeret­len volt a szakemberek előtt), s ezeket rész­letesen publikálja könyvében. Tudjuk, hogy az 568-ban Közép- és Bel­­ső-Ázsia felöl a Kárpát-medencébe érkező nomád avarok 250 éves uralmát a frankok döntik meg a 8. század végén. Ma már azonban bizonyosra vehető, hogy a késői avarok egy része a 9. sz.-ban is tovább élt például a Dunántúl északi részén („Inter Sabariam et Carnuntum"), a Tiszántúlon stb. Az eddigi kutatások során az avarság törté­netének több homályos részletét sikerült felderíteni, így kialakult a ma már többé kevésbé elfogadott relatív időrend (kora-, közép-, késöavar kor), azonban az egyik legidőszerűbb feladat maradt továbbra is e nép őshazájának, keleti leletanyagának feltá­rása és összegyűjtése. A szerző szemügyre veszi például az öweretek, lószerszámok, a lovastemetkezések stb. keleti párhuzamait. A kétségtelenül meglevő rokon vonások elle­nére csak egyetérthetünk a szerzővel: „Ami addig napvilágra jutott az óriási területekről, szétszórtan került elő, és javarészt nincs is még publikálva. Ezt az utóbbi nehézséget éppen jelen kéziratunkkal is megpróbáljuk áthidalni, legyen munkánk legalább ilyen fokon forrása bizonyos adatoknak, kerülhes­senek be azok némiképp addig is a magyar (és a közép-európai — T. S. megj.) régészet tudományos vérkeringésébe". A könyvet ér­tékes szakirodalom és fényképanyag zárja. Trugly Sándor FOLYÓIRAT Az Odeon kiadó terveiről Érdekes interjút közöl a Tvorba kultúrpoliti­kai hetilap irodalmi melléklete, a Kmen 38-as száma, amelyből megtudhatjuk, hogy új főszerkesztője van a forditásirodalom leg­nagyobb, európai rangú cseh kiadójának, az Odeon-nak. Az interjúban az új főszerkesztő, Josef Simon válaszol Jan Kaspar kérdéseire. A válaszokból az válik nyilvánvalóvá, hogy a kiadó az utóbbi időben már nem tudott teljes mértékben eleget tenni a vele szem­ben támasztott elvárásoknak, s hogy bizo­nyos fokig ez is közrejátszott az uj főszer­kesztő kinevezésében, akinek személyéről illik annyit tudni, hogy a kortárs cseh költé­szet fiatalabb nemzedékének (1948-as szü­letésű) egyik ismert és elismert képviselője, s hogy a kiadói munka sem újdonság számára, mivel a Práce kiadónak volt a helyettes főszerkesztője. A tervekről, a kiadó munkájában várható változásokat illetően az új főszerkesztő el­mondta, hogy szükséges lesz bizonyos ki­adói szemléletváltásra, s a kiadói szerkesztő munkájának és szerepének fokozatos előtér­be való helyezésére, „az irodalom, az olvasók érdekének védelmében". Mivel a kiadó az utóbbi tíz évben nem tudta kielégíteni a világ mai költészete iránt érdeklődök igényeit, „talpra kívánja állítani" a Piámén elnevezésű sorozatot, amely alapsorozata lenne majd a világ kortárs költészetének, akárcsak a pró­zának a Kortárs külföldi próza sorozat. Ezen­kívül a kiadó az európai országok, illetve más földrészek költészetének átfogóbb jellegű bemutatása céljából egy hosszabb sorozatot is tervez, amelynek első kötete 1988-ban jelenne meg, s amely bizonyos fokig folytatá­sa lenne annak a sorozatnak, amelyben már megjelent az NDK, Bulgária és a Szovjetunió költészetét bemutató és reprezentáló három kötet. Új koncepció szerint tervezik a Kortárs cseh művészet elnevezésű sorozat folytatá­sát is, amely a jövőben monográfiák formájá­ban mutatná be a cseh képzőművészet leg­jelentősebb alkotóit. S ehhez a sorozathoz kapcsolódna majd még további kettő, éspe­dig a Világ kortárs művészete, illetve a Mű­vészi fotó elnevezésű sorozatok. Önálló soro­zat beindításával szeretné kielégíteni a kiadó a sci-fi irodalom iránt érdeklődök igényeit is. Németh Gyula HANGVERSENY Áttetsző tisztaságú szólamok Vajon ki is játszhatná hitelesebben, átszelle­­mültebben Mendelssohnt mint éppen a lip­cseiek? Hiszen Felix Mendelssohn Bartoldy alapította meg a Lipcsei Konzervatóriumot, ő volt a lelke és első karmestere a posztós céh egykori dísztermében tartott, európai vissz­hangot kiváltott Gewandhaus-koncerteknek. A bratislavai zenei ünnepségeken a nagy­múltú lipcsei Gewandhaus-orchester első hangversenyét Mendelssohn egyik legszebb müve, az élet örömét és az otthoni táj iránti nosztalgiát kifejező IV. A-dúr, ún. olasz szim­fónia vezette be. A pálca s többnyire partitú­ra nélkül vezénylő Kurt Masur már közel másfél évtizede áll a zenekar élén, olyan elődöket követve, mint A. Nikisch, B. Walter, W. Furtwängler, H. Abendroth. Masur fölé­nyes ura az együttesnek, mely példamutató fegyelmezettséggel és ugyanakkor áttetsző tisztaságú szólamokkal muzsikált. Bravúro­san pontos ritmika uralta a lelkesen szárnya­ló, fiatalos bájú mű előadását. A júliusban váratlanul elhunyt Siegfried Köhler az NDK egyik legjelentősebb kompo­nistája és zenetudósa volt. Két évvel ezelőtt született Hegedűversenye bár a hagyomá­nyokhoz kapcsolódik, mégis újszerű és könnyedén asszimilálja a legkülönbözőbb elemeket, új tonális formákban újrafogalma­zott klasszikus eszményekhez kötődik. Gaz­dag, disszonáns harmóniavilág, feszült ritmi­ka hatja át. Az ember belső vívódásait, szorongásait érzékeltető meditativ részek után az Allegro risoluti tételben spontánul buzog fel a lélek mélyében rejlő tiszta dalla­mosság. Ritkán fordul elő hangversenyeinken, hogy a közönség ovációja kikényszeritse egy elő­ször hallott kortárs-mü, illetve egy részleté­nek megismétlését. Ebben nem kis része van a szólista: Gustav Schmal gondosan kimun­kált, a technikai nehézségeket bravúrosan megoldó előadásának is. A szünet után a vendégzenekar a 130 éve született Leóé Janácek talán legérettebb müvét, a Tarasz Bulba című zenekari rapszó­diát adta elő. A színpompás, expressziv ha­tású nagy tempók és izgalmasan változó ritmusok sűrűjében is otthonosan mozgó Janácek sajátos zenei nyelvét hibátlanul kivi­telezett arányokkal érzékeltető zenekart hall­hattunk. Delmár Gábor HANGLEMEZ Kijev A második világháború egyik jelentős ütkö­zete vette kezdetét 1943. november harma­dikén reggel a szovjet—német arcvonalon. A szovjet csapatok és oldalukon az I. csehszlo­vák hadtest katonái ezen a napon lendültek támadásba, hogy a fasiszta megszállóktól visszafoglalják Ukrajna fővárosát, Kijevet. A kijevi csata évfordulója alkalmából a Supra­­phon gondozásában került kiadásra egy két lemezből álló album, mely az I. csehszlovák hadtest egykori katonáinak visszaemlékezé­seit tartalmazza a kijevi ütközet előkészíté­séről és lefolyásáról, a hadtest egész tevé­kenységéről, a frontélményekről, Csehszlo­vákia felszabadításáért vívott harc egy-egy izgalmas mozzanatáról. A két lemezből álló összeállítást rövid kommentár vezeti be, az egyes részeket pedig Bedfich Smetana „Bla­­ník" című szimfonikus költeményének rész­letei kötik össze a Cseh Filharmónia előadá­sában (karmester: Václav Neumann). A hadtest egységei Novohoperszkben gyülekeztek, ott készültek fel a Kijev elleni rohamra. A harcosok közt szép számban voltak nők is. Danuta Dmková visszaemléke­zésében arról beszél a lemezen, hogy a novohoperszki kiképzőtáborba nyolcvankét nő érkezett, akik a tankelhárító ütegek keze­lését sajátították el. Véra Tichá, aki már régebben is a Szovjetunióban élt, elmondja, hogyan csatlakozott a csehszlovák egysé­gekhez, hogyan ismerkedett meg Vít Ne­­jedlyvel, aki már akkor szervezte hadsere­günk később róla elnevezett művészegyütte­sét. Karel Borsky — aki haditudósítóként tevékenykedett — elmondja, hogy a politikai nevelömunkára is nagy súlyt fektettek a csehszlovák egységekben, s ö mint fotóri­porter a kiképzés, a katonaélet és a harcok számos mozzanatát megörökítette, s képei a sajtó hasábjain tájékoztattak csapataink te­vékenységéről. Az összeállítás rendezője, Jirí Srámek, va­lamint munkatársai; V. Koznar alezredes és dr. K. Richter kandidátus, ezredes, akik mint szerzők, illetve dramaturgok működtek közre a „Kijev" című összeállítás megalkotásában, kiváló munkát végeztek. Dokumentáris jelle­gű és értékű összeállításuk főleg a fiatalabb nemzedék számára életközeibe hozza a négy évtizeddel ezelőtti történelmi eseményeket, és jól tájékoztat minden érdeklődőt arról, milyen nehéz, küzdelmes volt az az út, ame­lyet az I. csehszlovák hadtest Buzuluktól Prá­gáig megtett. Sági Tóth Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents