A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)

1984-10-26 / 44. szám

Jack Ashford — a bank igazgatója — elsápadt, amikor meghallotta a felesége hangját. Megiga­zította a nyakkendőjét és ijedtében ivott egy korty gint. Paula időről időre meglepte valami­vel, ehhez hozzászokott. — Jack — mondta Paula a telefonba. — Mi történt az istenért? Paula hangja elcsuklott. — Ne kérdezz semmit. Jack. Én ... nem is tudom ... szeretném megmondani, de ... — Halló! Paula! Miért nem válaszolsz? — Jack — mondta a nő végre határozottan. — Mögöttem egy fegyveres férfi áll. Azt hajtogatja, hogy megöl, ha nem követjük az utasításait. A bank páncélszekrényében őrzött pénzt szeretné megkaparintani. Ha értesíted a rendőrséget, akkor gondolkodás nélkül lelő. Ashford egész testében remegett. Paula ... a csodaszép Paula. Pillanatok alatt felfogta, mi történt. Az őszülő sovány emberke homlokát ellepték a verejtékcseppek. Maga előtt látta Ingrid Rose kisasszonyt, a túszt. Mellette a fegyveres banditát. Mindketten a hideg pad­lón... vér mindenütt... és most... iste­nem ... valami hasonló sors vár Paulára, ha feltárcsázza a rendőrséget. A feleségére egy hidegvérű gyilkos szögez fegyvert. A bankár maga sem tudta, hogy miért gondol ebben a pillanatban mindarra, ami a múltban történt. Azon a napon, amikor megismerte Pa­ulát. Egy esztendővel ezelőtt történt. Egy fontos tanácskozáson vett részt Boston Cityben. Az elektromos számitógépek hasznosságáról ta­nácskoztak. Paula szép volt és fiatal. Fordító­ként dolgozott és Jack Ashfordnak azonnal megtetszett a lenszőke hajú leány. Úgy érezte, hogy a nő egyenesen hozzá intézi a szavait, amikor a német felszólaló szövegét angolra fordította. Idegesen levette a szemüvegét. Ez a nő olvas a gondolataimban, motyogta, tudja, érzi, hogy veszettül tetszik nekem. A pillantásuk egyre gyakrabban találkozott. Végül Jack Ashford nagy bátran a nő felé intett a karjával, de közben az ötvenesztendős aggle­gény fülig pirult és a gyomra tájékán szúrást érzett. A tanácskozás után Paula mellé lépett és udvariasan meghívta ebédre. Jack Ashford lépkedett a nő mellett, mint egy ügyetlen srác. Azt sem tudta, hogy mihez kezd­jen a kezével. Egyetlenegy okos gondolat sem fordult meg a fejében. Csak makogott valamit. Életében először ült asztalhoz egy szép nő társa­ságában. Gyermekkori álmainak szépségkirály­nője ül vele szemben, ha akarja, akkor megé­rintheti a nyakát megsimogathatja a haját. Paula magas volt és karcsú. Végtelenül nőies. Okosan beszélt mindenről. A harmadik napon Jack elhatározta, hogy feleségül veszi. Paula nem utasította vissza az apróbb ajándékokat. Az első lépést mégis Paula tette meg. — Tetszel nekem — mondta egyszerűen. — WILLIAM SANDERS Egész életemben hozzád hasonló férfit keres­tem ... — A feleségem leszel ? — kérdezte Jack izga­tottan. — Miért ne? Tehát Jack Ashford — a bankigazgató — feleségül vette Paula Wingert és azonnal Dél- Amerikába utaztak, ahol a férfit egy fiókvállalat vezetésével bízták meg. Paula reszkető hangja visszatérítette a jelen­be. — Te nem is figyelsz, az istenért! — Figyelek, figyelek — mondta Ashford élén­ken. — Mindent megteszek érted. Együttműkö­dök azzal az emberrel, de ne nyúljon hozzád. RGA BŐRÖND — Jack ... figyelsz? — Igen ... — Ez az ember azt mondja, hogy a bank előcsarnokában egy férfi tartózkodik. Hívd fel az irodádba. Sárga bőrönd van a kezében és sötét napszemüveget visel. A többit majd el­mondja neked személyesen. A következő pillanatban megszakadt a vonal. Jack Ashford nem sokat teketóriázott. — Jó napot — mondta. — Éppen önre várok. A férfi az előcsarnok egyik oszlopának tá­maszkodva várta a fejleményeket. Sárga bőrön­döt szorongatott a kezében. Senki sem vette észre, hogy a bank igazgatója bevezetett az irodájába egy idegent. A sötét szemüveges megjegyezte: — Ha szót fogad, akkor a partnerem szaba­don engedi a feleségét. Ezután 120 percig nem hagyhatja el az irodát és senkinek sem telefo­nálhat. A felesége a mi túszunk, ne feledje. Jack végigmérte a férfit. A bankban minden tisztviselő tudta, hogy támadás esetén nem szabad ellenállást tanúsítania. A páncélszek­rény ajtaja kitárult. Ashford sápadtan nézte a vastag pénzkötegeket. Három gyár dolgozóinak a fizetése csúszik át a banditák markába. Ma volt a kifizetés napja. Ez Dél-Amerika. A nép irtózik a csekktől. A bankigazgató szó nélkül teletömködte a bőröndöt pénzzel. A páncélszekrény mélyén még hevert néhány ezres, de úgy látszott, hogy a gengszter elégedett azzal, amit kapott. Né­hány pillanat múlva a férfi elhagyta a bankot. A sárga bőröndöt bezárta és a kulcsot a zsebébe dugta. Néhány nap múlva a sötét szemüveges férfi belépett Mexico City egyik előkelő hoteljának előcsarnokába. A kezében a sárga bőrönd. A többi csomagját a boy hozta. Mellette egy lenszőke hajú nő lépkedett. — Paula — mondta a férfi hevesen a hotelszo­bában —, gazdagok vagyunk. Érdemes volt „igent" mondani annak a marhának. Egy évig kalitkában érezhetted magadat, de mindez el­múlott. A vén trotykost alaposan átejtettük. A nő izgatottan nyúlt a bőrönd után. — Mennyi pénz lehet ebben a varázsládában ? A férfi szó nélkül átnyújtotta szeretőjének a bőrönd kulcsát A pénzkötegeken egy fehér boríték hevert. A cím: Mrs. Paula Ashford, valahol Dél-Amerikában vagy Európában. Paula halálsápadtan elolvasta a levél tartal­mát. Drága Paula, ez az élet tele van meglepetésekkel. A minap véletlenül bekapcsolódtam egy érdekes beszélgetés­be. A bankból hívtad fel a szeretődet Érzelgős turbékolás volt, mondhatom. Tovább játszottam a hiszékeny férj szerepét de tudtam, hogy a végzetes lépés nem késhet sokáig. Az előcsarnokban találkoz­tam a sötét szemüveges férfival. Nála volt a sárga bőrönd. Azonnal felismertem a hangját. A szeretőd tehát besétált a bankba, hogy magához vegye a „váltságdíjat". 25 000 dollár volt a takarékkönyve­den. Ezt az összeget elhelyeztem a bőröndben, hiszen ez a te pénzed. A többi bankó közönséges hamisít­vány. Ez a bank titka. Nem tanúsítunk ellenállást ó, nem, de a támadóknak hamis pénzt sózunk a nyakukba. Elmés, nem? Leírtam mindezt még mi­előtt a szeretőd lecsapta volna a bőrönd fedelét. Ha nagy lábon akartok élni, akkor munka után kell néznetek, mert az a 25 000 dollár hamar elúszik. Mivel a bank nem károsult meg — a saját pénzedet lopattad el — nem teszek feljelentést ellened a rendőrségen. A bankszámládon azonban nincs egy lyukas garas sem. Sok boldogságot: Jack Ashford TISZTELT POLGÁRTÁRSAK a ZBERNÉ SUROVINY nemzeti vállalat köszöni Önöknek a segítséget, amelyet a hulladék üvegcserép gyűjtése során nyújtanak neki, s háztartásaik üveghulladékát a lakóhelyükön található KÉK és ZÖLD KONTÉNEREKBE gyűjtik ' KÉRJÜK ÖNÖKET, HOGY AZ ÜVEGCSERÉP SZEPARÁLT GYŰJTÉSE SORÁN tartsák be AZ ÜVEGEK ÉS POHARAK SZÍNBELI MEGKÜLÖNBÖZTETÉSÉT. A kék konténerek a fehér üveg gyűjtésére, a zöld konténerek a színes üveg gyűjtésére szolgálnak. Mivel a piszok és a különféle keverék anyagok ezt a hasznos nyersanyagot értéktelenítik, KÉRJÜK ÖNÖKET, hogy a konténerekbe ne rakjanak: fémkupakokat és parafadugókat műanyag fedeleket porcelánt, üveget, amelyben festék vagy különféle vegyi anyagok maradtak. Az Önökkel való továb­bi sikeres együttműkö­dés reményében ZBERNÉ SUROVINY nemzeti vállalat 23

Next

/
Thumbnails
Contents