A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)
1984-10-26 / 44. szám
Szlovákiai magyar néptáncok Ha volna ilyen, akkor nyugodtan mondhatnánk, hogy a verbunk a férfitáncok királya. Elterjedtségét tekintve mindenesetre a leggyakrabban előforduló, motivumkincsében nagyon gazdag tánc. Megkülönböztetjük kötött, félkötött és szabad változatát. Nincs is olyan néprajzi területünk, ahol ne találkoznánk egyszerre több változatával is. Mátyusföldön a félkötött és szabad változata fordul elő. Az újabb szakirodalom a kötött és félig kötött tánctípust már a szabályozott, a szabad formát pedig a szabályozatlan terminológiával jelöli. A szabályozott szerkezetű verbunkos motívumkincse kevésbé változatos, kevésbé gazdag, mint a szabályozatlan típusé. A kötöttség (félig kötöttség) korlátozza a motívumgazdagság kialakulását. E típus táncait körben vagy félkörben csoportosan táncolják. Az egyes táncok zenei anyaga is meghatározott. Gyakori, hogy lassú és gyors részből áll (pl. a jókai verbunk), de ismert az azonos, egységes tempójú változat is (pl. a tardoskeddi magyar verbunk). Mivel csoportosan járják, a figurák sorrendje is többé-kevésbé meghatározott. A jókai verbunkban a táncosok félkörbe állnak. A lassú és gyors rész rendszeresen váltakozva háromszor ismétlődik, utána a táncos magához inti a párját és párosán összefogódzkodva csárdást táncolnak. A bevezető lassú részben helyben állva hajlonganak, leguggolnak, a földre csapnak, kezüket lengetik-tellegetnek, alkalmakként a saját tengelyük körül megfordulnak. A férfiak e táncrész közben nem fogódzkodnak össze. Tehát tér formailag kötött, félkörív mentén elhelyezkedve, de külön szabadon táncolnak. A figurák sorrendjét is egyénileg határozzák meg. A gyors részben gazdagabban cifráznak, vállfogással össze-összefogódzkodnak, lengető, dobogó, dobbantó, rakosgató, esetenként tapsoló, csapásoló, lépéseket járnak. Ez a verbunk szerkezeti felépítésében és motívumanyagában a dél-morva verbunkosokkal mutat rokonságot. Az is lassú, és gyors részből (részekből) áll. Az első részben hajlongó, földet csapkodó lépések követik egymást. Az eltérés a második résznél jelentős: a morva verbunkban sok a nyújtott lábbal magasba szökdelő, ugró motívum. A jókai ■ verbunkban ez nem fordul elő. A jókai verbunk dallama kötött, meghatározott. A tardoskeddi magyar verbunk egysíkúbb. Tempójában nincs jelentős eltérés, egy dallamon belül alig változik, esetleg az újrajátszásnál gyorsul vagy lassul. A táncosok körben, körív mentén helyezkednek el. Az egyes figuráknál összefogódzkodnak. Figurálisabb, gazdag a tánc. Filmezéskor egy-egy táncosnál 15—20 motívumot (figurát) különböztettünk meg. Egy-egy motívumcsaládon belül 6—8 változat is szerepelt. Igaz, a változatok általában díszítőelemeikben tértek el az előző figurától, illetve az alapmotívumtól, de a tánc gazdagságát éppen ez jellemzi. Az ilyen figuramennyiség, a szabályozott szerkezetű verbunkosoknál már jelentősnek számít. A táncot ottjártunkkor a Ritka búza, ritka árpa ..., új stílusú, népdalt utánzó müdalra táncolták. Bármely 4/4-es új stílusú, feszes tempójú népdalra táncolható. A dallamok többszöri ismétlése után (itt már nincs meghatározva, hogy a verbunkos dallamát csak háromszor játszhatják), a táncosok „párosba" intették a partnernőjüket és csárdással folytatták a táncot. Martin György a verbunknak a táncéletben elfoglalt helyéről így ír:..... A verbunk a kelet-európai paraszti táncrendben, a szünettől szünetig terjedő táncciklusokban mindig az első helyet foglalta el, mintegy bevezette, előkészítette a párostáncot. Tánckezdö szerepe később formálissá válik, vagy csak a mulatság megkezdésére korlátozódik. A hagyományos paraszti vtáncélet felbomlásával ez a tánc is a szünetek mutatványos, külön rendelésre járt táncává lesz, mint a régi réteg korábban szerepüket vesztett táncfajtái." (Magyar tánctípusok és táncdialektusok) Az ismertetett két verbunkos táncra is érvényes ez a megállapítás. Ezeknél a táncoknál a virtuozitás tökéletesebb kifejlődését a kötöttség, vagy a félig kötöttség korlátozta. A vidék további verbunkos táncai, a szabályozatlan szerkezetű (szabad) verbunkosok családjába tartoznak. Ezeket a következő számban ismertetjük. MÁTYUSFÖLD
