A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)
1984-10-19 / 43. szám
Ki mit gyűjt? A könyvgyűjtésben a szakosodás lehetőségei végtelenek. Van aki csak lexikonokat, helytörténeti munkákat, minikönyveket, dedikált, számozott vagy egy bizonyos művész által illusztrált példányokat gyűjt. Népszerű „műfaj" a kiválasztott írók első kiadású munkáit összeszedegetni. Az első kiadások igazi vonzerejét valójában az adja, hogy anyagukat maga a szerző rendezhette sajtó alá, s e kötetek ugyanebben a formában csak a legritkább esetben jelennek meg újra. Sokszor megtörténik ugyanis az. hogy egy-egy vers vagy novella kimarad a későbbi kiadásokból. Arra is van példa, hogy az írók később igazítanak regényeiken. Jellemző az is, hogy a könyvbarát, aki már gazdag és értékes anyaggal rendelkezik, néhány esztendő elteltével szélesíti vadászterületét. Hosszú évekig — mondjuk — csak a szatirikus műveket gyűjtötte, majd gondol egyet, elkezdi a kortárs írók dedikált műveit is beszerezni, vagy néprajzi munkák után kutat. Ez a kettősség fellelhető a műgyűjtők táborában is. Ismerünk bútorgyűjtőt, aki időközben megkedvelte a régi, míves könyvkötéseket, valamint az antik palackokat. Ma már ezeket is keresi. Egy másik műbarát megbecsülendő kedvtelése, hogy ismeretlen festők munkáit gyűjti, emellett azonban ritka kéziratokkal is rendelkezik. Nagyon sok műgyűjtő vadászik „kiegészítésül" a népművészet szebbnél szebb alkotásaira. Hogy mitől terebélyesedik igy az érdeklődés, könnyű nyomon követni. A kulturális felelősség és érzék elmélyül, kifinomodik, s ezzel együtt előtérbe kerül — jobb kifejezés híján — a másodlagos érdeklődési kör, vagy éppen egy másik terület — és nem biztos, hogy rokon terület — iránt érzett vonzalom. Előfordul, hogy a véletlen játszik a kezére egy olyan tárgyat, amit ugyan nem gyűjt, de megnyeri tetszését, és máris megszületik az új szenvedély. Nagy inditóerő lehet a szakmaszeretet is, amikor is a gyűjtő már eleve magas tudásszint birtokában kutathat, s a rendszerezés a lehető legjobb lesz. Szerepet játszanak a szenvedély kialakulásában, majd elmélyülésében a gyermekkori gyűjtemények. Szinte minden iskolás kisdiák gyűjtöget valamit. Többnyire azt, ami divat a gyereksereg körében; lepréselt növényeket, faleveleket, papírszalvétát, bélyeget, kőzetet, üveggolyót, kártyanaptárt... Az. hogy ezek a gyűjtemények megmaradnak-e, sok mindentől függ, így a környezettől, az időben kialakuló gyűjtőkapcsolatoktól, vagy az érdeklődési kör változásaitól. A tapasztalat az, hogy ezek a gyűjtemények már a kamaszkorra felosztanak, abbamaradnak. De nem nyomtalanul. Gyakran elindítói a maradandó, az életre szóló új szenvedélyeknek. Talán egyetlen kivételt lehet tenni. A gyermek bélyeggyűjtők elég tetemes hányada marad egész életén keresztül a színes papírok vadásza. A változás csak annyi, hogy érettebb ésszel áttekintve a területet, szakosítják a kollekciót, tehát nem „mindent" gyűjtenek. N. A. komáromi (Komárno) lakos örökösödési ügyben az iránt érdeklődik, hogy elhunyt testvére után. aki utódok nélkül halt meg. van-e kötelesrészre igénye és megtámadhatja-e a testvére végrendeletét aki a házát a szomszédokra hagyta. s róla meg sem emlékezett. A Polgári Törvénykönyv az öröklésnek kétféle módját ismeri: a törvényes öröklést és a végrendeleti öröklést. A törvényes örökösök körébe tartoznak; az első csoportba az elhunyt gyermekei (elhalálozásuk esetén azok további leszármazottai) és az elhunyt házastársa; a második csoportba tartoznak — egyenes leszármazottak híján — az elhunyt házastársa, az elhunyt szülei és azok a személyek, akik az elhunyttal halála előtt legalább egy évig közös háztartásban éltek, a közös háztartásról gondoskodtak. vagy az eltartásukkal az örökhagyóra voltak utalva. — A harmadik csoportba tartoznak — ha nem örököl az elhunyt házastársa és szülei sem — a testvérek, valamint azok a személyek, akik az elhunyttal halála előtt legalább egy évig közös háztartásban éltek. Az örökhagyó végrendeletileg a vagyonáról másképp is rendelkezhet, az egyes vagyontárgyakat (ingóságokat, házat stb.) vagy az egész vagyonát egy vagy több személyre hagyja. Végrendeletet kétféleképpen lehet készíteni: a) A magánvégrendeletet az örökhagyónak sajátkezűleg kell megírnia s aláírnia, keltezéssel ellátnia, az év, nap és hónap megjelölésével, b) A közjegyzői okiratba foglalt végrendelet megírására az állami közjegyző hivatott. A végrendeletet később vissza lehet vonni, vagy úgy hogy az örökhagyó egy újabb érvényes végrendelettel másként rendelkezik, vagy kifejezetten visszavonja az előzőt, de az előző végrendeletét meg is semmisítheti (eltépi, elégetheti). Kötelesrészre az elhunyt leszármazottainak van igényük. Eszerint az örökhagyó végrendelkezése esetén is a kiskorú leszármazottainak meg kell kapniok teljes törvényes örökrészüket, a nagykorú leszármazottaknak pedig törvényes örökrészük háromnegyed részét. Amennyiben a végrendelet e jogukat sérti, ebben a részben érvénytelen. A mondottakból következik, hogy kötelesrészre csak a törvényes örökösök első csoportjába tartozó leszármazottaknak van igényük, igy olvasónk ezen a címen — mint testvér — semmiféle igényt nem támaszthat, s a végrendeletet nem támadhatja meg. A teljesség kedvéért meg kell jegyezni, hogy az örökhagyó a kötelesrészre jogosult leszármazottját is kitagadhatja az örökségből akkor, ha az a szocialista együttélés szabályaival ellentétben betegségében, öregségében vagy egyéb komoly esetekben nem nyújtott neki segítséget. Ilyen esetben a kitagadásnak a végrendelkezésre előírt alakban kell megtörténnie, s fel kell benne tüntetni a kitagadás okát is. Olvasónk a végrendeletet csak formai okokból támadhatná meg, ha pl. az elhunyt a végrendeletet nem sajátkezűleg írta volna (pl. géppel, vagy más személynek diktálta volna), vagy nem írta volna alá sajátkezűleg. Mikor köteles a munkaadó a dolgozójának fizetett szabadidőt nyújtani a személyes ügyeinek az elintézésére ? TISZTELT POLGÁRTÁRSAK, a Zberné suroviny nemzeti vállalat köszöni Önöknek a segítséget, amelyet a hulladék üvegcserép gyűjtése során nyújtanak neki, s háztartásaik üveghulladékát a lakóhelyükön található kék és zöld konténerekbe gyűjtik. Kérjük Önöket, hogy az üvegcserép gyűjtése során tartsák be AZ ÜVEGEK ÉS POHARAK SZÍNBELI MEGKÜLÖNBÖZTETÉSÉT A kék konténerek a fehér üveg gyűjtésére, a zöld konténerek a színes üveg gyűjtésére szolgálnak. Mivel a piszok és a különféle keverék anyagok ezt a hasznos nyersanyagot értéktelenítik, kérjük Önöket, hogy a konténerekbe ne rakjanak:- fémkupakokat és parafadugókat műanyag fedeleket porcelánt üveget, amelyben festék vagy különféle vegyi anyagok maradtak Az Önökkel való további sikeres együttműködés reményében a ZBERNÉ SUROVINY nemzeti vállalat A Munka Törvénykönyvéhez kiadott 1975. évi 54. számú kormányrendeletet 27. és 28. szakaszaként kiadott melléklet tartalmazza azokat az eseteket, amikor a dolgozónak igénye van fizetett szabadidőre. Ezekben az esetekben a munkaadó az elmulasztott időre bérmegtéritést nyújt, amit a dolgozó átlagkeresetéből állapít meg. Ezek az esetek a következők; 1. Az orvosi kezelésre vagy kivizsgálásra feltétlenül szükséges idő, ha ez munkaidőn kívül nem lehetséges. 2. A dolgozó feleségének (élettársának) kórházba (szülészetre) szállítására és visszaszállítására szükséges idő, 3. A családtagok hirtelen megbetegedése vagy balesete esetén a legszükségesebb idő, legfeljebb azonban egy nap, ugyancsak legfeljebb egy nap, ha a családtagot rendszeres vagy előre meghatározott kezelésre vagy gyógykezelésre kell elkísérni, 4. Elhalálozáskor 3 nap, ha a dolgozó házastársa (élettársa) vagy gyermeke hal meg; 1 nap. ha a szülője, testvére, vagy a házastársa szülője vagy testvére hal meg, s két nap akkor, ha ő gondoskodik a temetésükről ; végül a nagyszülők vagy a házastársa nagyszüleinek elhalálozása esetén szintén egy nap. ha azonban a temetésükről is gondoskodik, akkor két nap. 5. Két nap a saját esküvőjére és egy nap a gyermekei esküvőjén való részvételre; 6. a) két nap a költözködésre, ha a munkaadó szervezet érdekében történt áthelyezés folytán más községbe költözik ; b) ha más okból ugyancsak a községben költözködik, akkor az erre szükséges idő, de legfeljebb egy nap, más községbe való költözködésnél legfeljebb két nap; ezekben az esetekben a bérmegtérítés egy naptári évben csak egyszer jár; 7. a tömegközlekedési eszközök üzembeszüntetése esetén a legszükségesebb idő. legfeljebb azonban egy nap, ha ezt nem közölték 24 órával előbb és ha a dolgozó nem tudott más módon munkába menni; 8. A tömegközlekedési eszközök előre nem látott késése folytán, ha ezt az időjárási viszonyok okozták, a legszükségesebb idő, amennyiben ez a munkaidőbe esik; 9. A szakszervezeti üzemi bizottság által temetésre kiküldött delegáció tagjának az erre legszükségesebb idő; 10. Felmondás esetén a felmondási idő alatt új munkahely keresésére szükséges idő, legfeljebb azonban hetente egy fél nap. A bérmegtérítés csak akkor jár, ha a dolgozó három közvetlenül megelőző hónapon át munkaviszonyban volt. A fenti eseteken kívül is adhat a munkaadó szabadidőt a dolgozójának, vagy ezt hosszabb időre is engedélyezheti, de ezekben az esetekben nem jár neki munkabérmegtérítés. Dr. B. G. 19
