A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)

1984-10-12 / 42. szám

Innen-onnan sokra viheti hozzám, mert érzékenyebb vagyok, mint máskor és vigyáz­nom kell minden szempillantásomra. — Most mitől olyan nyugodt? — Nem vagyok én nyugodt sohasem. Csak most tele vagyok reménnyel és bizakodással, és kisebb lángon égek. Ha a Yerma előtt találkozunk, biztos, hogy másnak lát. — Ziláltnak? Szétszórtnak? — Nem. Fáradtnak. Tépelődőnek. Határozatlannak. Nem tudtam, mit akarok. Játszani vagy csak énekelni. Vonzott ez is, az is, de valami azt súgta, hogy az énekesi pálya talán több sikert tartogat számomra. Másodéves voltam a színmű­­vészetin, amikor először hívott a rádió, s azóta szünet nélkül foglalkoztat. Jóformán éjjel-nappal énekelek, hiszen a szín­házban is egymás után kapom a zenés szerepeket. De valami másra is vágytam. Talán a Yerma Leonardójára ? Lehet. Egy biztos: most már tudom, hogy érdemes várni. — Milyen fiú ez a Leonardo ? — Erős, életvidám, rengeteget dolgozik, szereti a családját és szerelmes Yermába. Csakhogy el kell titkolnia az érzéseit, mert a falu nem tudhatja meg, hogy mit érez a nő iránt. Yermát a nyugatnémetek nagy sztárja, Gudrun Landgrabe alakítja — csodálatos partner és szenzációs színésznő. Másik szerelmét. Jüant, barátom. Kovács Titusz formálja meg. S még valamit a filmről: hat hétig dolgoztunk Andalúziában a sziklás hegyek között, ott ahol talán sosem olvad el a hó. Életem eddigi legszebb napjait töltöttem Spanyolországban, s ha már az arcomról is beszéltünk: a fekete, bővérű spanyolok valóban azt hitték, hogy közéjük tartozom. — Szóval, eldöntötte, mit akar. — Igen, már tudom. Marad a színház és kész. Színész vagyok, aki boldog, ha énekel és „éhesen" vár a következő filmszerepre. SZABÓ G. LÁSZLÓ (Helyey Zsuzsa felvétele) Már felfedezték őt. Már számolnak vele a rádióban, a tévében, s hívják a filmrendezők is. Már ott tart, hogy minden percét be kell osztania. Gergely Róbert majdhogynem egyik naprói a másikra tört fel az élvonalba. Először a hangjával keltett feltűnést. Kellemes, bársonyos, érzéki hangjával, amely úgy hat a szívre, mint a legfino­mabb simogatás. Aztán jött a színház; a Chicago, a Charley nénje, a Cigánykerék és kiderült: táncból is jeles. Először Pécsett jegyezték meg a nevét, mert ott kezdte pályafutását, aztán a rádió és a tévé szélesebb körben is ismertté tette őt. Sanzonok, musicalek, operett­melódiák, örökzöld dallamok és világslágerek kitűnő előadó­jaként hallhattuk-láthattuk őt, ám a legnagyobb meglepetés még hátra van. Mert Gyöngyössy Imre és Kabay Barna bemutatásra váró filmjében, az NSZK—magyar koprodukció­ban forgatott Yermában ő játssza az egyik főszerepet, s amint mondják: rendkívüli érzékenységgel. Izgalmas fiú. Ha úgy tetszik: feltűnő jelenség. Egzotikus arc, sötét haj, kreol bőr, zöld szemek. Érzéki pillantások, hosszú, kitartó tekintetek. Mozdulatainak ritmusa és sajátos koreográfiája van. Mosolya lefegyverző, lényéből elegancia árad. — Az olyan típusú színészre, mint ön, azt szokták monda­ni: sokra viheti. Más az arca, más a habitusa, mint a többieknek és a hangja ... — Tudom, hogyne tudnám, milyenek az arcvonásaim, hiszen naponta ott ülök a sminkasztal mellett és egyébként is: lépten-nyomon azt hallom, hogy kicsit spanyolos, kicsit olaszos a külsőm. Most örüljek? De, hát lehet, hogy éppen ezért keli többet várnom egy filmszerepre, mint másoknak. Mert az arc nemcsak előnyt, olykor hátrányt is jelenthet. Engem persze, nem zavar, hogy olyan vagyok, amilyen. Én más dolgok miatt szoktam dühöt _,eni. — Például? — A sok közül egy: idegesít, ha olyan valamit kell csinál­nom, amiről úgy érzem, nem nekem való. Ha olyan szerepet osztanak rám, amely távol áll az egyéniségemtől. Vissza persze, azt sem adom, hiszen aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni. De olyankor megértéssel közeledjenek Mandy Sharnock fekete, a férje — Tho­mas — fehér bőrű. Mandynak fiúikrei szü­­ettek: az egyik fehér, a másik fekete. Annak a valószínűsége, hogy ez bekövet­kezik, nagyon csekély. Milliónyi eset kö­zül csak egyben számíthatunk erre. Az ikrek persze kétpetéjűek, s a jelenséget az magyarázza, hogy az anyának fehér bőrű őse volt; ami pedig a fekete bőrű kisfiút illeti, nos, az valójában nem teljesen feke­te ... Az összkomfortos kerékpár — már csak a zuhanyozó hiányzik róla. A felvételt Kras­­csenits Géza készítette. Az idei év nagy műszaki vívmánya Angliá­ban a MAGLEV. Ez a vasút köti össze a Brit Nemzeti Kiállító Központot a birming­hami repülőtérrel. A szerelvény mágneses erő hatására a sín fölött lebegve közleke­dik. Igen érdekes az egyik sínpályáról a másikra való áttérítés, vagyis a váltás: ilyenkor a vonatot mágneses úton a leve­gőben lebegtetve irányítják át egyik vá­gányról a másikra.

Next

/
Thumbnails
Contents