A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)
1984-09-28 / 40. szám
A Csemadok életéből Kerületi Népművészeti Fesztivál — Gömöralmágy KERÜLET1 NÉPMŰVÉSZETI FESZTIVÁLOK Okos gondolat volt az illetékes kerületi szervek és intézmények részéről a közép-szlovákiai kerületben a magyar nemzetiségi népművészeti fesztivál felújítása. A rendezvénysorozat 1964-ben indult, akkor 4 évfolyam megrendezésére került sor, majd az évtized végén gazda nélkülivé válván abbamaradt. A rendezvény gondnoka akkor is, ma is a Közép-Szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság volt, amely népművelési intézményén — a Kerületi Népművelési Központon — keresztül éberen ügyel a fesztivál tartalmi töltetének a tisztaságára. Szervezését a kerület három magyar nemzetiség által is lakott járásának a losonci (Luéenec), a rimaszombati (R. Sobota) és a nagykürtösi (V. KrtíS) járások nemzeti bizottságai, járási népművelési központjai és a CSEMADOK járási bizottságai vállalták. Kezdetben Fülek (Fifakovo) volt a rendezvény állandó székhelye, most a felújítás után „vándorfesztivál" lett, a a három járás valamelyike váltakozva vállalja a házigazda szerepét. így a fesztivál évről évre megfelelő színvonalon nyújt áttekintést a kerület magyar nemzetiségi népi kultúrájának állagáról, a műkedvelő csoportok fejlődéséről, a fesztivál látogatottsága alapján pedig a házigazda járás szervezőképességéről. Losonc tavaly minden tekintetben jól vizsgázott. Értelmesen gazdag volt a fesztivál kulturális műsora, az érdeklődés is nagy volt. Mindenki jóleső érzéssel állapíthatta meg, hogy szerencsés gondolat volt a fesztiválrendezvénysorozat felújítása. Az a kb. ötezer főnyi közönség — amelynek egy része szereplőként vagy nézőként részt vett a hatvanas évek fesztiváljain is — pártunk helyes nemzetiségi politikája egyik újabb jelentős és tartalmas megnyilvánulásaként értékelhette. Rimaszombatban a fesztivál első napján a közönségszervezés terén a füleki siker nem folytatódott. Elaludt a város, közömbös maradt. Kínos volt a jó háromnegyedéig üres amfiteátrum. Mi volt az oka a közönség távolmaradásának? Az olyan sokat emlegetett közömbösség, a gyenge propaganda és közönségszervezői munka vagy a városlakók elkényelmesedése ? A rendezők a közönség szervezésénél nem tudatosították kellő mértékben azt a tényt, hogy Rimaszombat első ízben volt házigazdája a magyar nemzetiségi népművészeti fesztiválnak. Míg az egyéb szervezési feladatokat jól oldották meg, addig a közönségszervezés terén csak plakátokra, szórólapokra és a belépőjegyek elővételben történő árusítására támaszkodtak. Ez pedig — még hagyomány híján — kevésnek bizonyult. A CSEMADOK Rimaszombati Helyi Szervezetének és a környező községek helyi szerveze-Kerületi Népművészeti Fesztivál — Rimaszombat teinek is nagyobb feladatot kellett volna vállalniok a propagálóból. Az újonnan indult magyar nemzetiségi kerületi népművészeti fesztivál jelenlegi felépítése nagyon jó. A rimaszombati járás elképzelése is megfelelő, sőt egyedi: egyik nap bent a járás központjában, másnap Gömöralmágyon (Gern. Jablonec), egy körzeti községben folyt a műsor. Kár volna az ez évi első napi negatív tapasztalatok miatt ezen módosítani. A közönségszervezés sikertelensége nem a rendezvény, a fesztivál sikertelenségét jelenti, hanem arra figyelmeztet, hogy a jövőben — 1987-ben, mikor a rimaszombatiak ismét a fesztivál házigazdái lesznek — alaposabb szervező munkát kell végezniük, legalább olyat, mint amilyen Gömöralmágyon volt ebben az évben. Mindkét hely. Rimaszombat is, Gömöralmágy is megfelelő színpaddal, amfiteátrummal és a sikeres rendezvény további szükséges előfeltételeivel rendelkezik. A város megfelelő feltételeket biztosít a szereplők és a vendégek elszállásolására, étkeztetésére, és a fesztiválhoz kapcsolódó kiállítások, tanácskozások, stb. megrendezésére. A népi hagyományokat ma is hűen ápoló Medvesalján fekvő faluban, Gömöralmágyon a népművészet őszinte szeretetén kívül a táj romantikáját is értékelhetjük; vendégszeretőek és ügyesek voltak a rendezők, szervezők egyaránt. A fesztivál tartalmilag mindkét nap gazdag volt, a népművészetnek hódolt, a népek és nemzetek testvéri együttélését, együvé tartozását hirdette. Nem akart többet, mint a hazai népi kultúra magasfokú színpadi bemutatását. Ennek érdekében megfelelő műsoridőt biztosítva egy-egy műsortípusnak felvonultatta a három járás gyermek és felnőtt hagyományőrző és hagyományápoló tánc-, ének-, zene- és folklórcsoportjait, s ezek igyekeztek valóban tudásuk legjavát nyújtani. A kerületet képviselő Slovenská Lupöa-i Biotika üzem Partizán folklóregyüttese és a magyarországi, salgótarjáni Nógrád Táncegyüttes szereplésével sokat emelt a fesztivál színvonalán. TAKACS ANDRAS Fotó: Demeter B. JÁRÁSI DAL- ÉS TÁNCÜNNEPÉLYEK A CSEMADOK Losonci (Luéenec) Járási Bizottsága a jnb kultúrosztálya megbízásából az SZNF 40. és a CSEMADOK megalakulásának 35. évfordulója jegyében 1984. augusztus 19-én megrendezte Vükén (Veiké n/lpfom) a magyar dolgozók XXII. járási dal- és táncünnepélyét. Az ünnepély 14.00 órakor feNonulással kezdődött Vüké főutcáján. A felvonulókat lovasok vezették, őket kerékpározó gyerekek követték, majd a népviseletbe öltözött csoportok a szabadtéri színpadhoz vonultak, ahol a felvonulókat és a nagyközönséget a füleki munkásénekkar várta. A CSEMADOK helyi szervezete mellett működő Timrava-emlékérmet viselő énekkar a járás egyik legnépszerűbb csoportja. A jövő évben ünnepli megalakulásának 65. évfordulóját. A járási rendezvényt Lőrincz Albertné, a CSEMADOK Losonci Járási Bizottságának alelnöke nyitotta meg, majd az ünnepi beszédet szlovák nyelven Pavol Kontris, a jnb kultúrosztályának vezetője, magyar nyeNen pedig Sáfi Béla, a CSEMADOK jb elnöke mondta. Beszédében méltatta az amatőr népművészeti munka sikereit és kiemelte a járás folklórcsoportjait melyek nagy sikerrel szerepeltek Zselizen az idei ONF-en, ahol bemutatták a nógrádi népszokásokat. A jól összeállított műsorban elsőnek a CSEMADOK fülekpüspöki (Fii. Biskupice) helyi szervezetének Apró Palóc tánccsoportja lépett fel. Magyarországról két csoportot láttak vendégül, mégpedig a nézsai vegyeskórust, és a pásztói „Muzsla" tánccsoportot. Nagy sikerrel előadott műsoruk magyar és szlovák népdalokból, népdalfeldolgozásokból állt. Utánuk vendégként fellépett az Ipef szlovák tánccsoport Losoncról. Nagy érdeklődés kísérte a járás folklórcsoportjainak műsorát a Nógrád folklórja című összeállítást A műsorban a vidékre legjellemzőbb és legtovább megőrzött szokásanyagokból mutattak be részleteket. Közreműködtek a csákányházi (Cakanovce) hagyományőrző csoport, a fülekkovácsi (Fii. Kováce), galsai (Holiéa) és nagydaróci (Vei. Dravce) asszonyok éneklőcsoportja, a fülekpüspöki férfi éneklőcsoport, a vükéi tánccsoport, a Losonci Pedagógiai Iskola és a Füleki Gimnázium diákjai, akik műsorukban bemutatták a következő népszokásokat: ágyvitel, hajnal járás, kérész, fonó, gyermekjátékok, poszrik és farsang. A jól megszervezett rendezvényen könyvkiállítást is szerveztek, jórészt a csehszlovákiai magyar írók műveiből. A nagyszerűen sikerült járási dal- és táncünnepélyt a Budapestről érkezett Nógrádi Tóth István és művészeti csoportjának fellépése zárta, műsoruknak közel 800 lelkes néző tapsolt. MÉRY JÓZSEF 6
