A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)
1984-09-28 / 40. szám
Leánderekkel ékes udvarokra emlékezem, felmuskátlizott ablakokra, pompázó kiskertekre a házak előtt. De a legélesebb képet talán mindenki a mező virágairól őrzi emlékezetében. Százszorszépek milliói a libalegelőn. És a töltésoldal kaszálója, ahol a megszépítő emlékezet szerint a mezei virágok teljes flórája felvonult. Boglárka, ökörszem, margaréta. Csillaghúr, kosbor és zanót. Patkócím, kerep, szarkaláb. Baltamcim, ziliz és füzény. Cserszömörce és kutyatej. És azt mondja: parlagi ligetszépe. Körtike. Kankalin, gurgolya, aranka, és pusztai meténg. Csucsóka, tárnics, macskamenta ... Elnézést kérek, de nehezen tudom abbahagyni a felsorohozzám, ráadásul így vagy úgy, de mégiscsak ezek a kultúrvirágok ősei, és mitagadás: velük csak a természettudósok törődnek. Gyengébbek, gazdátlanok. Senki sem ápolja, gondozza, nemesíti, öntözgeti a mező virágait és a legtöbben bizony meghökkennének, ha a manapság divatos virágkiállításokon pipaccsal, vagy gólyahírrel találnák szembe magukat. Mert nagy ám a sznobizmus ugyebár, sőt, az igen iparkodó ízlés szerint egy modern, kertes házhoz már alig szokás virágot ültetni. Mostanság a fü, a pázsit dukál — jó angolos fajta. Mert láttam már én bizony olyan modern asszonyságot, aki bosszankodva csipkedte ki pálást, mert vers ez a fülnek, és szépséges játék. Ki tudja hányadszor veszem a kezembe a Jávorka—Csapó dy kisatlaszt, az egyik legkedvesebb könyvemet. Ki tudja, hányadszor játszom azt, hogy vizsgáztatom magamat: jól emlékszem-e e szépséges nevekre ? És úgy nevezték-e mifelénk is ezeket a virágokat, netán máshogyan? Aggófű, pipitér, szalmagyopár, cicfark, meg bakszakáll. „Még nyílnak a völgyben a kerti virágok .. Hogy mégis a mezei virágokkal kezdem? Igen, mert közelebb állnak zsitja közül a százszorszépet. „Rontja az összhatást..." Nofene! Minek szépíteni: nekem úgy tetszik, egyre kevesebb a házak körül a virág. Vagy egyre több? Mert ha a szegfűkkel telezsúfolt háztáji üvegházakat is számítom, akkor az állításom aligha igaz. Ellenben abban is van igazság, miszerint félő, hogy virág alatt sokan már csak a szegfűt értik az emberek. Pedig hát a szegfűn kívül sokféle virággal gazdagok tája-