A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)
1984-09-07 / 37. szám
A Gsemadok életéből Mit tartasz fontosnak elmondani a csoport jelenlegi tagjairól? — Balkó Imre, rendező fiatal kora ellenére több mint tíz éve foglalkozik a színjátszókkal. Elvégezte a Bratislavai Népművelési Intézet rendezői tanfolyamát. Rendszeresen látogatja a hazai drámai műfajok központi seregszemléit, a Jókai-napokat. Tanulni, tapasztalni vágyó, elképzelésekben gazdag és alkotni kész rendező. Kialakult körülötte egy törzsgárda, amelyre mindig számíthat. Ezek Balkó Ferenc, Brath Teréz, Kemény Erzsébet, Brath György, Sándor Pál és mások. Őket egészítik ki a szerepelni vágyó fiatalok, 20—25 személy, mikor mennyi szereplőre van szükség. Évente legalább egy bemutatót tartanak. Az idei év rendkívüli, már a második bemutatóra kerül sor. Az első Tóth Ernő Furfangos szerelmesek című drámája volt, amivel eddig kilencszer léptek közönség elé. Eljutottak a XXI. Jókai-napok kerületi versenyére is, és egy szavazaton múlott, hogy a döntőbe jussanak. Milyen a színjátszó csoport dramaturgiája? — Annak ellenére, hogy ma a hatvan éve bemutatott népszínmű kerül felújításra, nem vagyunk a nosztalgia hívei. A kortárs szerzők drámáit, napjaink problémáival foglalkozó műveket igyekszünk betanítani és a köznevelés szolgálatába állítani. Bizonyíték rá az elmúlt évek bemutatóinak címjegyzéke. Gyárfás Miklós Dinasztia, Ilyennek hazudtalak és Kisasszonyok a magasban; Ján Bukovcan Mielőtt a kakas megszólal; Örkény István Tóthék; Zoszcsenko Táskarádió, stb... Balkó Imre, a rendező lépett a szabadtéri színpad mikrofonjához. A hatvan év előtti eseménnyel és a bemutatóval kapcsolatban közölte a legszükségesebb tudnivalókat. Aztán megkezdődött az előadás. A Székely-földön játszódó dráma az I. világháború előtti falusi élet, a vagyon szerinti rétegeződés és házasságkötés, a kikosarazott szerető bosszújának és bukásának tipikus története. A gyűlölködést szító asszony először férjét, majd annak halála után fiát bujtogatja a hűtlenné vált férfi ill. lánya becsületének megrontására. A gyűlölködés fölött ■győz a fiatalok szerelme, s végül minden jól végződik. Elismerés a rendezőnek és a szereplőknek, hogy az édeskés történet nem keseredik meg az előadás alatt, hogy pirulás nélkül végig lehet nézni. A rendező ügyesen használta ki a szabadtér adta lehetőséget, lerövidítette és néhány eredeti ötlettel színezte a cselekményt és maibbá tette a tanulságot. Ezzel a nap másik kellemes meglepetését szerezte. Sajnos, általános jelenség színjátszásunk felnőttkori művelőinél, hogy a drámák színrevitele szövegközpontú, a játék és a kifejezési eszközök rovására. Nagy a kihasználatlan színpadtér és sok a funkció nélküli mozgás ill. gesztikuláció. Egyébként a szöveg székelyes, tömör gondolatisága is alaposan próbára tette a szereplők beszédkészségét... A hatvan éve játszott népszínmű felújítása — fogyatékosságai ellenére — dicséretre méltó próbálkozás volt. Nemcsak azért, mert élményt jelentett, főleg az idősebb nézőknek (Sokak szemében volt látható, amint azonosulnak a színpadon történtekkel, életüket, sorsukat látva benne. (Fianem azért, mert a bemutatóban felfedezhető volt a tudatosság, a cél, hogy a mai falu átalakulását, fejlődését és az itt élő emberek gondolkodásának és közösségi életének változásait a múlttal vesse össze. A nézőt mindenképp gondolkodásra és összevetésre késztette ... Az esti előadás előtt, amely ismét telt ház előtt zajlott, kedves ünnepségre került sor. A hat idős ember, a hatvan éve elhangzott előadás szereplői közül megjelenteket (Bányi Antalnét, Gábor Józsefet, Gábor Andrást, Balkó Józsefet és Brath Józsefet) virágcsokorral köszöntötték a felújítás szereplői. A helyi és járási vezetők és a CSEMADOK Központi Bizottsága köszönő levélben fejezte ki jókívánságait a jubiláló színjátszó csoportnak. DEBRÖDI D. GÉZA Fotó: Prandl Sándor ségét — a szomszédos falvakban is. Később Margit néni jött az ötlettel: Miért ne alakíthatnánk meg itt is a menyecskekórust ? Hiszen annyi helybeli asszony tud itt szépen énekelni ... Az ötletet — tettek követték: tizenkét asszonyból összeállt a gesztéi menyecskekórus. Az első sikerek bátorították, további jó munkára, próbákra, fellépésekre buzdították az asszonyokat. Azóta — immár tizenhárom éve — a csoport havonta egyszer-kétszer fellépett, s többször is részt vett a CSEMADOK országos, járási, helyi rendezvényein. Brat Margitot a menyecskekórus vezetőjét megkérdeztem, milyen rendezvényeken érték el a legnagyobb sikereket. Gombaszögön, a Brat Margit fellépés közben kecskeméti népzenei találkozón, járási versenyeken — vagy másutt? A felelet így hangzott: a Zselizi Országos Népművészeti fesztiválon, ahol háromszor egymás után 1979- ben, 1981-ben és tavaly elnyerték a népdalkórusok versenyének első díját Margit néni csoportjukat csak így nevezte: menyecskekórus. Ám Sándor János, a CSEMADOK Nyitrai Járási Bizottságának titkára folklórcsoportnak „mondta" a csoportot — persze nem véletlenül. Brat Margit elárulta, hogy vannak olyan műsoraik, melyekben — dalokkal kísérve — régi néphagyományokat mutatnak be. Magyarországi lapok is hírt adtak a gesztéi folklórcsoport legutóbbi kiváló magyarországi szerepléséről. Margit néni így jellemezte külföldi fellépésüket: — A Pávakör és a Kodá/y-kör meghívására nemrég a Budapesti Egyetemi Színpadon léptünk fel, ahol közismert zeneszerzők, néprajzkutatók, színészek, festők gyűltek össze. Az egyes tudományos előadások közben — melyek a népdalról szóltak — mi léptünk fel. Persze baráti beszélgetés közepette mi is szóltunk az itteni népszokásokról, hagyományokról, a CSEMADOK-ban kifejtett munkánkról. Brat Margit több csoporttaggal együtt becsületes dolgozója a pogrányi (Pohranice) szövetkezetnek. Margit néni a gazdaság kiváló állatgondozója, olyan ember, aki szervezőmunkájáért, széleskörű kulturális tevékenységéért valóban megérdemli a köszönetét. KAUTA GÁBOR A szerző felvétele 7
