A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)

1984-09-07 / 37. szám

A Gsemadok életéből VÁG-PARTI RANDEVÚ A CSEMADOK Szímői (Zemnéj Helyi Szerve­zete Vág-parti randevú címmel dal- és táncün­nepélyt rendezett a CSEMADOK megalakulá­sának 35. és az SZNF 40. évfordulója tisztele­tére. A szépszámú közönség előtt a helyi szereplők mellett a környék CSEMADOK-szer­­vezeteinek csoportjai is felléptek, bizonyítva: tevékenyen telnek napjaik. A helyi szervezet elnökének megnyitó sza­vai után a járási titkár. Őszi Lászlóné méltatta a már hagyományossá váló rendezvény jelen­tőségét. Búkor Eleonóra és Priskin Henriett szavalatát követően az óvodások Béke, barát­ság című verses-táncos összeállítása követke­zett, amelyben népi és modern jellegű műsor­­számok egyaránt helyet kaptak. Nagy sikert aratott a nemrég alakult szímői Rozmaring menyecskekórus, a Sidó Zoltánné vezette an­­dódi (Andovce) népi tánccsoport „ Tardoskeddi táncok" című összeállítása, a kamocsai (Ko­­moca) szervezet cigánytánca, s a kürtiek (Stre­­kov) folklórösszeállitása, a Fonó, mely csoport Takácsné és Kanyicskáné pedagógusok irá­nyításával működik. Népes csoporttal érkeztek a nagykériek (MHanovce). Menyecskekórusu­kat Gyurcsek Ilona, férfikórusukat Szlovák Pál, népi tánccsoportjukat pedig Szibilláné tanító­nő vezeti, részletesen kidolgozott műsoruk maradandó élményt nyújtott A helyi alapisko­lások Kantámé Nagy Éva irányításával előbb gyermekjáték-feldolgozást vittek színre, majd néptáncokat elevenítettek fel. A Fodor József­­né és Rozsnyó Jánosné vezette udvardi (Dvory nad Zitavou) éneklőcsoport két összeállítással is fellépett Farkas Erzsébet, Barczi Jánosné, Takács Károtyné, Matkovics István „Variációk népdalra" című összeállítását a Fái Tibor vezette kamocsai modern tánccsoport fellépé­se követte. Közönségsikert aratott Czuczor Irénke és Puss Péter Charleston című előadá­sa, a szímőiek Ördögtánca, a kamocsaiak népi tánca, s a kürtiek mindkét csoportja: a Kis Tinik és a Kockás Nadrágosok is. A kolárovói népművészeti iskola együttesének előadása ugyancsak elismerést vívott ki. Végül a Meló­dia '83 országos táncdalfesztiválon előkelő helyezést elért Spirál zenekar szórakoztatta a nagyszámú közönséget A közel négy és fél órás műsor alatt könyvárusításra, házi kol­bász- és borkimérésre, édességárusításra is sor került A dal- és táncünnepély megvalósításával a szervezők elsődlegesen a CSEMADOK-szerve­­zetek működő csoportjainak igyekeztek fellé­pési lehetőséget biztosítani, valamint a kör­nyék CSEMADOK-szervezetei közti gyümöl­csöző kapcsolat szorosabbá tevését ezáltal nemzetiségi kultúránk színvonalának emelé­sét, a szórakoztatva nevelés és a kultúraápolás jelentőségének tudatosítását igyekeztek elmé­lyíteni. PÉNZES ISTVÁN Az andódiak (Andovce) „Tardoskeddi táncok" című összeállítása A kürtiek (Strekov) Fonó című előadása Fotó: Asztalos Árpád hat évtizedes múlttal Szövetségünk kulturális életében a nyá­ri szabadtéri játékoknak még nincs ha­gyománya. Az első „fecske" ezen a téren a CSEMADOK koloni (Kolínany) színjátszó csoportja, mely a nyár dere­kán színházi bemutatóra invitált a köz­ség szabadtéri színpadához, a Borosba. Őszintén megvallva — fényképész kol­légámmal — a produkció várható mű­vészi értéke és közönségsikere felől nem volt a legkedvezőbb véleményünk, kelletlenül ültünk autóba. Az első kelle­mes meglepetés akkor ért, amikor Ko­­lonba érve a Boros felé igyekvő szép­számú közönséggel találkoztunk. Főleg idősebb emberek, gyermekek siettek helyet foglalni a délutáni főpróbának számító előadásra. Ez az érdeklődés legyen elgondolkodtató más rendező számára is. Meggyőződésem, hogy a nyári szabadtéri játékoknak Dél-Szlová­­kia-szerte sikere lenne. Főleg, ha szóra­koztató jellegű hivatásos színészek pro­dukcióit is láthatná a közönség. Az előadás megkezdése előtt Sándor Jánossal, a koloni színjátszó csoport volt tagjával, patrónusával, a CSEMA­DOK nyitrai (Nitra) jb titkárával beszél­gettem a ritka esemény előzményeiről. — Színjátszó csoportunk az idén ün­nepli megalakulása 60. évfordulóját. Az első írásos emlék 1924. április 10 és 11 -én datálódott, amikor Hamburger Jenő, segédjegyző színjátszó csoportja bemutatta Géczy István A gyimesi vad­virág című népszínművét. Amint a dá­tumból kiderült, az előadásnak olyan sikere volt, hogy másnap meg kellett ismételni. Az első bemutatóról ránk maradt írásos emlékek — a plakát, a szereposztás és a színmű — alapján tudjuk, hogy a 18 szereplőből még öten élnek Kolonban. Őket, az évfordulót és természetesen a Szép Szó művészetét kívánjuk köszönteni a mai bemutatóval, ahol ismét elhangzik a népszínmű. Igaz, egy kicsit átdolgozott formában. Volt-e követője és folytatója Ham­burger Jenő próbálkozásának? — Igen, 1924-től minden évben volt bemutató. Hamburger Jenő rendezőt — akinek életét 1944-ben Auswitzban a német fasiszták oltották ki — mások váltották fel. Főleg a községben műkö­dő tanítók. A folytonosságot még a II. világháború vérzivatara sem tudta meg­szakítani. Én, 1947-ben lettem tagja a színjátszó csoportnak. Nagyon sok da­rabban szerepeltem. Még néhány éve is, amikor idősebb ember megformálá­sára volt szüksége a rendezőnek, Balkó Imrének. AZ ÖTLETET TETTEK KÖVETTÉK Mit is jelenthet a CSEMADOK egy dolgos falusi asszony életében ? — merült fel bennem a gondolat akkor, amikor Gesztén (Hosíová) a 67-es házszám után kutattam. A kérdésre már Brat Margit felelt, egy korszerű, szépen berendezett ház tágas lakószobájában. Az asszony szinte meghatódva mondta, hogy a szervezeti élet jelenti mind az asszonytársai, mind a saját számára azt az élő kultúrát, ami a néphagyományokból táplálkozik, azt az ön­becsülést, melynek hatására mások előtt is számot adhattak kedvtelésükről, népdal-szere­­tetükről. Ahhoz persze hegy értékelhessük, megértsük ezeket a szavakat ismernünk kell a következőket: — 1977-ben egy falubeli tanító kérésére Margit néni idősebb asszonytársaitól össze­gyűjtött jó néhány olyan népdalt, amit még nagyanyáiktól, dédanyáiktól tanultak. Brat Margit ezeket hozzácsatolta az általa is ismert dalokhoz, melyek így, együttesen eredeti nép­dalcsokrot alkottak. Aztán a CSEMADOK he­lyi szervezetének vezetősége részéröl elhang­zott a javaslat: „Margit néni! Ha már egyszer ennyi dalt tud, ezeket közönség előtt is eléne­kelhetné. .." Az első helyi fellépést követte a többi. Idővel már siker, elismerés övezte Bratné tevékeny-6

Next

/
Thumbnails
Contents