A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)

1984-08-31 / 36. szám

Halál a Banánhajón „Amikor kinyílt fölöttem a fedélzeti nyílás, és egy örökkévalóság után újra megpillan­tottam a napfényt, úgy éreztem: másod­szor is megszülettem." Egy húszéves kolumbiai fiatalember szavai ezek; Guillermo Sinisterra két hetet töltött potyautasként egy banángözös hűtőkam­rájában. A kórházi ágyon fekvő fiatalember gyakran szakítja félbe elbeszélését, amint arca elfin­­torodik a fájdalomtól. Ám ö boldog: túlélte a kalandot, akárcsak honfitársa, a tizennyolc éves Luis Carlos Balecia. Két másik kolum­biai viszont, aki velük együtt rejtőzött el egy teherhajó fedélzetén, útközben éhen halt. Sok kolumbiai megpróbálkozik azzal, hogy potyautasként illegálisan utazzon be az Egyesült Államokba, így menekülve a hazá­jukban uralkodó nyomor elől. Guillermo ma így beszél erről: — Az egyiknek sikerül, a másiknak nem. A tragikus hiba, amit a négy fiatalember elkövetett, az volt, hogy rossz hajón bújtak el. A banánhajó nem New Yorkba tartott, ahová ök szerettek volna menni, hanem az Atlanti-óceánon át Brémá­ba. Jaguár-kölyök Az XK Jaguár luxus-sportautónak nemré­giben „gyermeke" született. A Jaguár-kö­­lyökben tovább él az eredetileg nem széri­ában gyártott, az idők során klasszikussá vált luxus-sportautó. Amikor 1948-ban az első XK 120 típusú egyedi készítésű Jaguárt bemutatták, borsos ára ellenére azonnali fergeteges sikert ara­tott. A későbbi években — már szériában — Guillermo Sinisterrának Kolumbiában semmi esélye sem volt arra, hogy munkát találjon, mivel ugyan járt főiskolára, de a záróvizsgát elmulasztotta letenni. Luis Carlos Baleciára, aki banánárusként tengődött, szintén sötét jövő várt. A két fiatal Turbo kikötővárosában ismerkedett meg. Guillermo így kezdi beszámolóját. — A hajók egészen kinn a révnél álltak. A kikötőmunkásokat, rakodódereglyéken vitték a hajókhoz, ami körülbelül háromórás utat jelentett. Guillermo és Luis Carlos három másik társával együtt elvegyült a rakodómunkások között. Egyiküket röviddel a dereglye kirako­dása után fedezték föl. — Öt egyszerűen belökték a vízbe, úgy kellett visszaúsznia — folytatja Guillermo. A Pocahontas nevű hűtő­hajó fedélzetére elsőként Luis Carlos lopódz­­kodott fel, amikor a rakodódereglye a nagy hajó oldala mellett elhaladt. Kikémlelte a rakteret, és amikor a zöld banánfürtökkel teli kartondobozok között rejtőzködésre alkal­mas helyet talált, odavezette a többieket is. A portyázók felszerelése elég szegényes volt. Hogy „a leszálláskor" elkerüljék a feltű­nést, a hűtőházba még pulóvert sem vihettek összesen hétezer kocsi készült ebből a tí­pusból: továbbfejlesztett változatainak ez a modell volt az őse. A már szinte múzeumi darabbá vált XK 120 luxuskocsi pontos, egyharmadára csök­kentett változatát készítették el gyermekek számára. A kis kocsinak működnek a fény­szórói, a kürtje, fölemelhető a motorteteje. A kocsi állítható pedálokkal hajtható. Fénye­magukkal. Mindössze egy farmer és három egymásra húzott trikó védte őket a tizfokos hidegtől és a ventillátorok keltette, állandó léghuzattól. Két kenyér, pár liter víz és egy darab sajt volt az egész élelmiszerkészletük. — New Yorkig ez bőven elég is lett volna — vélte a brémai vízirendőrség egyik hivatalno­ka. Ám New Yorkig csak négy napba telt volna az út. — A hatodik napon már világos volt szá­munkra, hogy rossz hajóra szálltunk — me­séli Guillermo. Ennyi idő alatt fogyott el a vizük és az élelmük. A szomjúság és a hideg felemésztette az erejüket. Előbújtak rejte­­kükből. Találtak egy vasrudat, egyikük felkú­szott a fedélzeti nyílásig, és a rúddal kopogni kezdett. A kopogtatást azonban senki sem hallotta meg, mivel a nyílásra még két sor ládát raktak. A következő napok egyre gyötrelmesebbé váltak. Végül már saját vizeletüket is megit­ták, hogy égető-kínzó szomjúságukat oltsák. Éhségüket keserű zöld banánnal próbálták csillapítani, míg a tizedik napon egy karton érett gyümölcsre nem akadtak. A tizenhét éves Antoni Garces számára azonban ekkor már késő volt. Apatikusan feküdt a padlón, már enni sem akart. Végül lehunyta a sze­mét. — Azt gondoltuk, alszik. Csak később zett, üvegszálas műanyagból acél alvázra épített karosszériája piros vagy elefántcsont színben kapható, de a vevők kívánságára bármely színben elkészítik. A Jaguár-kölyök minden részletében ha­sonlít „apjához", és Így most már a tíz év körüli gyermekek is megkaphatják a megfe­lelő anyagi eszközökkel rendelkező szülőktől, nagyszülőktől. A gyártók alapelképzelése azonban pszichológiailag jól megalapozott reklámfogás: aki kisgyermekkorában Jaguárt „vezetett" később is igyekezni fog ilyen ko­csira szert tenni. vettük észre, hogy meghalt — mondja Guil­lermo. Egy napra rá a negyedik fiú, a szintén tizenhét éves Pablo Hurtado Garcia egyszer csak hirtelen fölállt, és azt mondta, megke­resi a cipőjét. Guillermo szerint a cipő ott állt mellette. Luis Carlossal együtt végigkutatták honfitársuk után az egész ládarakást. Mikor rátaláltak, Garcia már halott volt. Guillermo is lemondott már az életéről. — Innen nem jutunk ki élve — mondta kétség­beesve Luis Carlosnak. A másikat azonban keményebb fából faragták. Ő még tudott reménykedni abban, hogy végül fölfedezik őket. Az utazás tizennegyedik napján hirtelen napfény ömlött a hajófenékbe: föltárult a fedélzeti nyílás. Egy tengerész kukkantott le: — Hát ti mit kerestek ott ? És a tetejébe még be is vagytok rúgva?! — kiáltott a támolygó fiúk láttán. Guillermo számára ez volt élete legszebb pillanata. A Pocahontas valamennyi rakterűben van egy hőmérsékletérzékelő műszer. A potya­utasoknak csak alaposan be kellett volna bugyolálni egy inggel az érzékelőt és a hajó­hídon megszólalt volna a riasztócsengő. Hogy ezt nem tudták, kettejük életébe került. LOMO 219 amatőr filmfelvevőgép, elektromos meghajtással, automatikus és kézi fénybeállítással. S típusú kazettás filmet használunk hozzá (Szuper 8), amely gyorsan és könnyen cserélhető. A LOMO objektív fényerőssége 1 :2,4/12 1450,- Kős LOMO 215 amatőr filmfelvevőgép, elektromos meghajtással, automatikus és kézi fényrekesz-beállítással. S típusú kazettás filmet használunk hozzá (Szuper 8), amely gyorsan és könnyen cserélhető. A kamera ZOO M típusú, transzfokátoros objektívvei rendelkezik, fényerőssége 1 :2,8, változtatható gyújtótávolsággal (9—27 mm) 1850,— KCs LENINGRAD fényelektromos expoziméter, a helyes ex|x>ziciós idő megállapítására. 6 — 33 DIN, illetve 3 — 1600 ASA érzékenységű filmekhez használhatjuk. Áramforrásként szelénelem szolgál. A fényrekesz mérési értékei 1,4 — 22, expozíciós idő 1/2000 — 30 s. 230,— KCs 1 foto-kino a FOTO-KINO alábbi szak­üzleteiben : Bratislava, Michalská 12, Poátová 2, Steinerova 1; Komárno. Steinerova 42; Nővé Zámky, Gottwaldovo n. 2; Trenőín, Mierové n. 4; PieStany, Pavlovova 29

Next

/
Thumbnails
Contents