A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)
1984-08-31 / 36. szám
Vietnami idegenvezetőnk: Do Dinh Cu'ong egy hanoi középiskola tanítója. Beszéde alapos, közérthetően világos. A pedagógusok jellegzetes türelmével válaszolt kérdéseinkre. Három évig a Szovjetunióban tanult, ezért oroszul tökéletesen megértettük egymást. A Hanoiban tett egyik legszebb kirándulásaink közé — melyen Do kísért bennünket — a Sárkány-öbölbe tett út tartozott. Reggel nyolc óra után már zsúfoltak Hanoi utcái. Autóbuszunk hangos dudálással kerékpárok százai közt kanyargott. Eleinte zavart bennünket az állandó dudálás. Egy idő után azonban megszoktuk, főleg miután megtudtuk, hogy a vietnami közlekedési szabályzat szerint az autóvezetőnek az előzést nemcsak irányjelzővel, hanem hangos dudálással, is jeleznie kell. Buszvezetőnk szüntelenül dudált Vietnam fővárosából keletre, a Dél-kínai-tenger felé vezető úton is. A környező táj lapos, akár egy asztal. A hatalmas Vörös folyó hordaléka lapította el annyira, amely Hanoitól keletre terjedelmes deltával ömlik a Dél-kínai-tengerbe. Ez a vidék Vietnam legsűrűbben lakott és a legjelentősebb területei közé tartozik, úgyhogy a Sárkány-öböl felé vezető utunkon megismerhettük a vietnami falu egy részét. Leginkább a rizsföldek nyerték meg a tetszésünket. Aratás után volt, a földművesek vetésre készülődtek. A rizsföldnek állandóan nedvesnek kell lennie. A szántásnál az állatok fogata így szüntelenül a sárban gázol. Azokon a mezőkön, amelyeket nem öntöztek, a csatornák sűrű hálózatából egy másik, mezőgazdaságilag igen fontos termény — a mango száradt. A trópusi fák e termése a körtére hasonlít. A kiszárított gyümölcs húsából Vietnamban értékes lisztet készítenek. Nemsokára megjelentek előttünk a Dél-kínai-tenger Tonkin öblének felborzolt hullámai. Az öböl neve 1964-ben végigröppent a világon. Ebben az öbölben támadott meg egy amerikai hajó egy vietnami hajót. Az incidenst az Egyesült Államok felhasználta a Vietnam elleni támadásra. Ennek a ma már nyugodt öbölnek legszebb részét a festői Sárkány-öböl képezi, melyről legendák száza kering. Halong tengerparti városba, ahonnan sétahajók indulnak a Sárkány-öbölbe, nem sokkal ebéd után érkeztünk. Kíváncsian mentünk ki a tengerpartra és belevetettük magunkat a Dél-kínai-tenger hullámzó vizébe. A távolban a kéklő égbolt alatt hatalmas sziklák sziluettjei magasodtak ki a tengerből. Talán sehol másutt a világon nem díszíti a tenger szintjét annyi magas szikla, mint a Sárkány-öbölben. A természet e csodálatos ajándékának teljes értékét csak a Sárkány-öböl vizén hajózva lehet igazán élvezni. Amikor másnap reggel kihajóztunk a halongi kikötőből a tenger fölött lebegő pára ellepte a távoli sziklák sziluettjeit. Ahogy közeledtünk feléjük, annál fenségesebbeknek és feltűnőbbeknek mutatkoztak. Az egész Sárkány-öbölben kb. mintegy háromezer 100—250 méter magas sziklatömb van. Némelyek közt a tengerszoros csupán néhány méteres, máshol nagyobb, úgyhogy a sétahajó ügyes kormányosa átszelheti köztük a vizet. A hatalmas sziklák jellegzetes alakjukról kapták a nevüket. Itt „kétpúpú teve" magasodik, amott hatalmas „teknős" látható, valamivel távolabb leselkedő „macska", úszó „hattyú" vagy egy „kakas" jellegzetes alakja. 20
