A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)
1984-08-17 / 34. szám
A Cseraadok életéből VERSENY? lenne több müsorblokkot összeállítani". Ezzel kapcsolatosan Jókai Mária érvei helytállóak. magam is ezt vallom. Bárcsak addig élhetnék, ahány műsorblokkot össze tudnék állítani különböző vidékről. Azt a „negatívnak" minősített véleményt sem fogadhatjuk el, ami szerint a jelenlegi járások határai nem azonosak néprajzi tájegységeinkkel. Ezzel kapcsolatosan is osztozom Jókai Mária véleményében. Ez a verseny előnyét és nem hátrányát szolgálja. Tévedés, hogy a kerületi és az országos versenyen bemutatott műsorblokk független a járási versenyektől. Nézzük meg közelebbről, milyen is volt az 1980-as verseny szerkezeti felépítése. Hagyományápoló népdalénekesek, hagyományőrző népdalénekesek, éneklőcsoportok, népi zenekarok, hagyományőrző táncosok és folklórcsoportok kategóriájába lehetett benevezni. A járási rendezvényekről a kategóriák győztesei eljutottak a kerületi versenyre, ahol azonban nem szólóban, hanem egy összefüggő műsorblokkban, egy vagy több mondanivaló köré csoportosított műsorban névtelenül versenyzett az éneklő- és folklórcsoport, a szólista, a zenekar stb. S ez egy további erénye volt az 1980-as versenynek, mert az egész járás (120 ember) egy emberként izgult az előbbrejutásért. S ha a CSEMADOK-nak elsődleges célja a tömegek megnyerése mindenféle megmozduláshoz. közepén harmincadik alkalommal rendezte meg Somodiban a járási dal- és táncünnepélyt, amely idén az SZNF 40. évfordulója jegyében zajlott A CSEMADOK Kassa-vidéki Járási Bizottsága sok gonddal készítette elő a jubileumi rendezvényt hogy méltó legyen annak a három évtizednek a hagyományához, amely alatt népművészetünk, népi hagyományaink magas szintű tolmácsolásának rangos fóruma lett a somodi dal- és táncünnepély. E három évtizedre visszapillantva elmondhatjuk, hogy a Kassa-vidéki járásban a CSEMADOK munkájában a népi nagyományok gyűjtése, feldolgozása és interpretálása az első helyet foglalja el. Az országos népművészeti seregszemléken és versenyeken elért eredmények is a munka minőségi színvonaláról tanúskodnak. így természetes, hogy a Somodi-fürdőbe látogató közönség évek óta nemcsak a szép környezetben gyönyörködhet hanem olyan magas színvonalú műsort is láthat amely a látványon túl a népi kultúra esztétikai értékeit is felmutatja. A jubileumi, harmincadik rendezvény egyben azt is jelezte, hogy a CSEMADOK helyi szervezetei maradandó értékű politikai, társadalmi és kulturális értékekkel gyarapították a közösséget a Kassa-vidéki járás egészének kultúráját Hagyományokat élesztettek fel, hagyományokat tápláltak, és — mikét a harmincadik járási dal- és táncünnepély is példázza — hagyományokat teremtettek. Az idei jubileumi rendezvény műsora három egységes kompozícióból állt Annak ellenére, hogy két hirtelen jött zápor nehezítette a rendezők és a szereplők munkáját a több mint kétezer fős közönség végignézte az előadásoakkor ismét a blokkrendszer mellett kell szót emelni. 1978-ban, amikor kategóriákban folyt a verseny, az országos döntőnek 125 szereplője volt (az is lehet, hogy csak 120), mig a blokkrendszerben 480 szereplő lépett színpadra. A teljesítmény pedig csodálatos volt! Hadd ne szóljak most erről, annak idején Mécs József a Hét hasábjain ezt már megfogalmazta. Inkább azokról a negatívumokról szeretnék szólni, amelyek a verseny folyamán előbukkantak, s amelyeket egy nagyszerű tapasztalat birtokában könnyűszerrel ki lehet küszöbölni. Sajnos, ezek közül a vitaindító cikk (talán) egyet sem sorol fel. 1. Sokan hivatkoztak arra, hogy mennyi ember sértődik meg Így, már tudniillik azok, akik az országos versenyre nem jutottak el. Érvemet fentebb már leírtam. Vajon akkor, amikor nem 480, csupán 120 ember jut el az országos rendezvényre, hányán sértődhetnek meg? 2. A legtöbb járás nem értette meg világosan a versenyfelhívást. Amikor lezajlottak a járási versenyek, a továbbjutottakból műsorblokkot kellett volna megszerkeszteni, tehát egy mondanivaló köré kellett volna csoportosítani az elhangzott dalokat, mint pl. Zoboralján a lakodalom, vagy Kassa (KoSice) környékén az új kenyér munkafolyamatai. Nagyon szépen érvényesült itt a folklórcsoport, amelynek a tagjai arattak, őröltek, kenyeret sütöttek, miközben az éneklöcsoportok végigénekelték a negyven percet, miközben a szólista az aratás közben a mezőre kivitt gyermeknek altatódalt énekelt. De említhetném a rimaszombatiak (Rimavská Sobota) farsangi szokásait is. A baj azokkal volt, akik a blokkot úgy értelmezték, hogy feláll a színpadra a 120 versenyző, s majd mint egy kórus, eléneklik a betanított dalokat. Az csak természetes, hogy ez sok problémát, sok nehézséget okozott, hiszen sok új dalt kellett megtanulni, együtt tisztán elénekelni és néha mozdulni is a zsúfolt színpadon. De hadd mondjam el újra, hogy ez az egyes szervező szakemberek figyelmetlenségét, felületességét vagy anyagismeretének hiányát jelenti. 3. Valóban hibája a blokkrendszemek az volt, hogy egy-egy műsorblokkon belül voltak jó és kevésbé jó teljesítmények. Például a rimaszombati járáshoz tartozó medveshidegkúti (Studená) csoport kiváló anyagot hozott kiváló tolmácsolásban. A többi szereplő teljesítménye húzta vissza őket. Hasonló volt a helyzet a nagykürtösi (Vefky Krtís) járásban is. Az ipolyvarbói (Vrbovka) menyasszonybúcsúztató egyedülálló, bizonyos, hogy sok pozitívumot jelentett az egész járásnak. És itt szeretnék már konkrét javaslatokkal is élni, mindenképpen meghagyni a versenyt olyan formában, hogy a járási fordulóig kategóriákban versenyezzenek (de itt a szervezők még a verseny előtt tegyenek rendet!). Itt kell kiválasztani a jó előadókat, jó anyagokat. A kerületi és az országos versenyre blokkokkal készüljenek a járások, de adjunk lehetőséget a győzteseknek arra, hogy kisebb tájegységek szokásait, hiedelmeit vagy éppen munkafolyamatait színpadra vihessék. Tehát egy-egy járáson belül készülhet két-három blokk is, természetesen a meghatározott kát. A „Dallal, tánccal" című műsor első részében a járás gyermekcsoportjai szerepeltek; a szepsi (Moldava nad Bodvou) Fehér liliomszál, a nagyidai (Vefká Ida) Kis llosvai, a tornai (T. Fddhradie) alapiskola gyermektánccsoportja és a szepsi Bódvácska. A második müsorrész a Bódva menti lakodalmi szokásokat hagyományokat elevenítette fel „Lakodalom van a mi utcánkban" címmel. Ebben a közös műsorban a CSEMADOK alsólánci. tornaújfalusi, bodollói, jánoki, péderi, makranci, szepsi, himi, zsarnói és szesztai éneklőcsoportjai, illetve népművészeti együttesei szerepeltek. A lakodalmi hagyományok után következett a Békemanrfesztáció, amelyen üdvözlő- és ünnepi beszédek hangzottak el. A főműsorban az SZNF-re emlékeztek népművészeti együtteseink. A dal- és táncünnepély ezen részében a CSEMADOK somodi (Drienovce) tánccsoportja, az encsi női kórus, a szepsi Bódva Népi Együttes, a kassai Új Nemzedék, a szinai Rozmaring, a kassai Zeleziar Népművészeti Együttes, valamint az ózdi Kohász Táncegyüttes műsorában gyönyörködhettek a nézők. A jubileumi rendezvény Béres Ferenc önálló műsorával ért véget. A kedvezőtlen időjárás ellenére is sikeres volt a harmincadik járási dal- és táncünnepély Somodiban. Délután élményekben gazdag népművészeti műsornak voltunk a tanúi, amely a fellépő együtteseknek sikert, a közönségnek pedig kellemes szórakozást hozott GÁL SÁNDOR AZ ÖRÖM ÉS A SZÉPSÉG NEVÉBEN A CSEMADOK Lévai (Levice) Járási Bizottsága és a járási népművelési központ irányításával példásan teljesíti feladatát a járási művészeti tanács irodalmi és nyelvi szakbizottsága. A CSEMADOK 35. és az SZNF 40. évfordulója tiszteletére nyelvművelő szemináriumot szerveztek. Játékos nyelvi vetélkedőt tartottak Ipolyságon (Sahy), író-olvasó találkozót Léván, Paláston (Pláátovce) és Csatán. Lekéren (Hronovce) és Zselizen (Zeliezovce) Radnóti Miklós-emlékestet nézhetett végig a közönség. Az újbarsi helyi szervezet Jifi Wolker-emlékestet rendezett, Egegen pedig Móra Ferenc-emlékünnepség volt. Nagytúron (Veiké Túrovce) Babits Mihályról emlékeztek meg. Áprilisban a CSEMADOK zsetizi helyi szervezete nagy sikerű Válek-estet rendezett Bodor Tibor színművész közreműködésével. Az irodalmi-történelmi vetélkedő járási versenye is sikeres volt. A gyermekszínjátszók versenyére a zselizi és a déméndi (Demandice) alapiskola színjátszó csoportja jelentkezett. A zselizi kisiskolások bábcsoportja is bemutatót tartott. A gyermekénekkarok járási versenyére a járási népművelési központ szervezésében március 20-án Léván, a Barátság Kultúrotthonban került sor. A lévai járás CSEMADOK helyi szervezeteiben a felnőtt énekkarok közül a zselizi helyi szervezet énekkara jutott el az idei Kodálynapokra. A gyermektánccsoportok járási versenyét is Léván bonyolították le. A járási bizottság és a járási népművelési központ, valamint a CSEMADOK ipolyszakállasi kritériumok szerint. Ez esetben kisebb mikroregiónok szokásai, dalai érvényesülhetnek. Egyébként az 1980-as verseny után mintegy 20—22 ember, akik az előző verseny szereplői, szervezői voltak, együtt okoskodták ki ezt az új elképzelést, a dolgokat mérlegelve, vitatkozva, jóról jobbra jutva, amely a blokkrendszert tökéletesíti, hibáit kiküszöböli. Nem kellene mást tenni, csak elővenni ezeket a javaslatokat, újra megfontolni és annak értelmében kiírni a versenyt! A többi elhangzott véleménnyel, mint szakzsüri képzése és szerepeltetése a járási versenyektől kezdődően, s hogy rövidebb kifutási idő legyen az egyes versenyek között, hogy lehetőleg a téli népművelési időszakban bonyolítsák le mind a három fordulót, s a versenyek közötti időszakban folyamatos szakmai felkészítést biztosítani szervezőknek és szereplőknek egyaránt, teljes mértékben egyetértek, szükségesnek tartom. Nem tudom, sikerült-e elmondanom azt, ami a Tavaszi szél vizet áraszt... versennyel kapcsolatban a lényeg, amit mindenképpen támogatnunk kellene. Folklórhagyományaink hű, megmásítatlan tolmácsolását addig, amíg élnek azok, akiket erre nem kell tanítani. Csak így fogunk tudni őseink kristálytiszta alkotásaiból úgy profitálni, hogy még az utánunk következő harmadik nemzedék is valós képet alkothasson kincseinkről. MÉRY MARGIT A bori folklórcsoport nagy sikerrel szerepelt a „Daloló Ipolyvölgye" címmel megrendezett dal- és táncünnepélyen (Ipefsky Sokolec) helyi szervezete közösen 1984. május 20-án Daloló Ipolyvölgye címmel járási dal- és táncünnepélyt rendezett. Az ünnepélyen felléptek járásunk legjobb művészeti együttesei és szólistái. Nagy sikerrel szerepeltek a kelecsényi (Hronské Klacany), deméndi, zselizi, kétyi, ipolyszakállasi és a palásti alapiskolák tánccsoportjai és a sárói (Sarovce), a nagysallói (Tekovské Luzany), a garamgyörgyi és nagyölvedi (Veiké Ludince) éneklőcsoport, a lévai és a százdi (Sazdice) citerazenekar, a nagyölvedi, lévai és százdi tánccsoportok, valamint a bori folklórcsoport. A járási dal- és táncünnepély az együttesek nagyszerű seregszemléje volt. CSÁSZÁR ERNŐ Fotó: Gaál Gáza 7
