A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)
1984-08-10 / 33. szám
Ki mit gyűjt? NÖVÉNYGYŰJTÉS A növények gyűjtése már a középkorban népszerű volt. Egyre-másra jelentek meg növényekkel foglalkozó könyvek, úgynevezett herbáriumok. Ma is az egyes iskolák folyosóin láthatók préselt növények üveg alatt, amelyeket a tanulók gyűjtöttek a tanárok felügyelete mellett. A kezelő gyűjtő legkönyebben (és legszívesebben) a virágos növényekkel foglalkozik és az helyes is, mert ezen gyakorolhatja legjobban tudományát. A növénygyűjtés és a növények meghatározása nem könnyű mesterség. Jó megfigyelőképesség, kitartás és kézügyesség kell hozzá. Minden meghatározott növényt jegyezzünk fel külön e célra használt füzetbe. így jobban megmarad emlékezetünkben. Növényeket gyűjteni leginkább nyáron szoktunk, de az évnek minden szakaszában lehet. Még a legkeményebb téli napokon is gyűjthetünk például farügyeket. Az első és legfontosabb gyűjtőszabály, hogy csak teljesen ép példányokat válasszunk ki. A növényt soha se rántsuk ki kézzel. Kis kézi ásóval elég mélyen nyúljunk alá, nehogy megsértsük a gyökerét. Ha a növény máskor virágzik és máskor hozza a termését, akkor virágzás idején is és a termésérés idején is keressük fel. A növényeket lehe-Ml A HÉT CSODA? Hét világcsodának nevezi a hagyomány az ókor nagyságában és pompában egyaránt megközelíthetetlenül tökéletes hét műemlékét. Arról, hogy a jórészt már elpusztult alkotások közül voltaképpen melyik hét érdemli ki a „tökéletes" jelzőt, sokáig megoszlottak a vélemények, mig megszületett a döntés, hogy az Antipatrosz görög költő által csodaként versbe foglalt hét mű kapja a dicső rangot. Ezek pedig a következők: 1. Az egyiptomi piramisok. A legnagyobb köztük Kheopsz fáraóé, amely Gizeh közelében áll. Eredeti magassága 147 méter volt (ma mintegy tíz méterrel alacsonyabb). Építésénél 360 000 rabszolga serénykedett több évtizeden át. 2. Szemirámisz királynő babiloni függőkertje, amelynek földdel borított felső kőteraszán állítólag tizenöt méterre is megnőttek a fák. 3. Artemisz szentélye Epheszoszban, Kisázsia földközi-tengeri partvidékén. Ez volt korának legnagyobb görög temploma, hosszát 105, szélességét 50, oszlopai magasságát 18 méterre becsülik. Előtte az istennő hatalmas, szobra magasodott. Az épületet a gotok pusztították el. i. sz. 263-ban, és a tudósok csak a múlt században bukkantak rá romjaira. töleg friss állapotban határozzuk meg. A begyűjtött növények mellé papirosszeletkét teszünk. Erre jegyezzük fel a növények adatait. Felírjuk a gyűjtés pontos idejét. Ha módunkban van a növényeknek a környéken ismeretes népi nevét is feljegyezzük. 4. Pheidiász aranyból és elefántcsontból készült 14 méteres Zeusz-szobra az olümpiai Zeusz-templomban. Az isten baljában jogar, amelynek a végén sas ült. Jobbjában Niké, a győzelem mindig parányi termetűnek ábrázolt istenhölgye. 5. A mauzóleumok névadójává vált Mauszólosz kisázsiai király Halikarnaszszoszban i. e. 358-ban felállított 49 méter magas síremléke. F’üthosz görög építész tervezte, a XII. században egy földrengés súlyos kárt okozott benne. 6. A radoszi kolosszus, vagyis Héliosz napisten rodoszi szobra, amelyet i. e. 290 táján készített a lindoszi Kharész. 36 méteres magasságával ez volt az ókor legnagyobb ércszobra. Az alak szétterpesztett lábai között kényelmesen átsiklottak a hajók. Állítólag i. e. 233-ban omlott össze egy földrengésnél. 7. A százhúsz méter magas viiágítótomy az alexandriai kikötő Ftiarosz nevű szigetén, fényjelzésre alkalmas homorú tükrökkel a legfelső szintjén. A knidoszi Szoszratosz építette, Ptolemaiosz Philadelphiosz egyiptomi király (kb. ie. 304—246) megrendelésére 1326-ig állt a helyén; akkor egy földrengés elpusztította. Ftiarosz sziget nevéről viszont azóta is fárosznak (pharosznak) nevezik a világítótornyokat. H. Jánosné olvasónk család- és munkajogi ügyben kér tanácsot. Eddig a férjével és két gyermekükkel a szüleinél laktak vidéken, ahogy mindketten dolgoztak. Most férje a járási székhelyen vállalt állást, s az új munkaadójától háromszobás lakást is kapott Nehezményezi, hogy a férje nem beszélte meg vele az állásváltoztatást nem kérte ehhez az ő beleegyezését. Azt kérdezi, hogy válóok-e a férje eljárása, ha ő maga nem akarna az eddigi munkahelyéről elmenni és férjével a városba költözni. Abban az esetben, ha a férjét követni akarná az új lakhelyére, felmondhat-e az eddigi munkahelyén. A házastársak a család dolgaiban közösen, kölcsönös megegyezéssel döntenek. Ez a házastársi életközösség lényegéből, a házastársak egyenlőségének elvéből adódik, ami mindkettőjüket arra kötelezi, hogy együtt éljenek, egymáshozJtűek legyenek, kölcsönösen segítsék egymást, és főleg hogy a gyermekek neveléséhez egészséges családi környezetet alakítsanak ki. Ha a családdal kapcsolatos lényeges kérdésekben nem tudnak megegyezni, akkor bármelyikük kérésére a bíróság dönt A közös lakóhely, a munkahely megválasztása kérdésében mindkét fél erkölcsi kötelessége, hogy ezt a házastársával megbeszélje, kikérje a véleményét és a döntésnél erre tekintettel legyen. A hivatás, a foglalkozás, a munkahely megválasztásánál a törvény azonban nem írja elő a másik házastárs hozzájárulását vagy beleegyezését Ebben a kérdésben önállóan dönthet s ez összhangban van Alkotmányunk alapelvével, miszerint a közösség javára végzett munka minden állampolgár elsőrendű kötelessége. Férjének tehát nem volt szüksége az Ön hozzájárulására ahhoz, hogy munkahelyet változtasson és a járási székhelyen vállaljon állást A lakhelyet azonban már közös megegyezéssel kell választani. Jövőjük szempontjából a szülőktől való elszakadás, az önálló háromszobás lakás mindenesetre a gyermekeik fejlődése, nevelésük és továbbtanulásuk érdekében előnyösebb a négytagú család számára. Ebből a szempontból férjének az a döntése, hogy a munkaadója által felajánlott lakást elfogadta, nem kifogásolható, mégha helyénvaló lett volna is, hogy ezt a kérdést előzetesen megbeszélje a feleségével. Férje eljárását azonban semmi esetre sem lehet válóoknak tekinteni. A Családi Törvény nem ismer úgynevezett abszolút válóokot, amikor a bíróság köteles volna a házasságot felbontani. Szocialista családjogunk a házasság és a család társadalmi funkciójának alapelvéből indul ki. Eszerint a házasság csak akkor bontható fel, ha a házastársak közötti viszony annyira megromlott, hogy már nem tudja társadalmi szeretőét teljesíteni. Ilyen eset akkor áll fenn, a házastársak közötti bizalom, megértés, kölcsönös szeretet, tisztelet és segítőkészség csorbát szenved vagy megszűnik, ha az a házastársi kapcsolat tartós megromlását a házasság feldúlását eredményezi. Ezt a tényt a bíróság a válóperben mindig a körülmények gondos mérlegelésével ítéli meg, s mindig tekintetbe veszi a házasságból származó kiskorú gyermekek érdekeit. A bíróság megvizsgálja azt is. hogy milyen okok vezettek a házassági viszony megromlásához, hogy ezek az okok fontosak és komolyak, s a házasság további fenntartását a társadalom szempontjából valóban lehetetetlenné teszik-e. A bíróság nem mondja ki a válást akkor, ha arra a meggyőződésre jut hogy valamelyik házastárs magatartásában a házasság intézménye iránti könnyelműség nyilvánul meg. Legmagasabb igazságügyi és törvényhozói szerveink is foglalkoztak az utóbbi időben azzal a nem kívánatos jelenséggel, hogy gyakran meggondolatlanul s elhamarkodottan kerül sor a válóper megindítására, ami végeredményben sokszor a kiskorú gyermekek érdekeivel is ellentétben van. Majd minden járásban vannak már házassági tanácsadók, ahol pszichológusok, orvosok, jogászok adnak felvilágosítást és tanácsot a házasfeleknek a felmerült ellentétek és nézeteltérések elhárítására, hogy a gyermekek érdekében megelőzzék a család felbomlását s elkerüljék a bírósági válást. Ha a házasságukban a férje állás- és lakásváltoztatását más — a levelében nem említett — körülmények is okozták, forduljon bizalommal az említett tanácsadóhoz (Predmanzetská a manzelská poradna), de semmi esetre se indítson bírósági válópert A városba való beköltözésének nem lehet akadálya az eddigi munkaviszonya. A Munka Törvénykönyve lehetőséget nyújt a felmondásra. — Az 51. szakasz 1. bekezdése e) pontja szerint felmondhat azon az alapon, hogy férjét követi annak új lakóhelyére. Ugyancsak felmondhatna a törvény 51. szakasza 1. bekezdése c) pontja alapján is, azzal az indoklássá, hogy kisgyermekeiről személyesen kíván gondoskodni. Ez a felmondási ok nincs a gyermek életkorához kötve, tehát érvényesíthető akkor is, ha az anya egyáltalán ki akar maradni a munkából s otthon akar maradni, de akkor is, ha kedvezőbb feltételek mellett vállalhat más helyen munkát például közelebb a lakóhelyéhez, kedvezőbb munkabeosztással vagy rövidebb munkaidővel. A felmondási idő, ha még nem töltötte be a 30. életévét egy hónap, ha pedig 30 éves már elmúlt de még nem töltötte be a 40. életévét két hónap, azon túl pedig három hónap. A felmondást írásban kell beadnia s fel kell benne tüntetnie a felmondás törvényes okát is. A felmondási határidő a felmondás napját követő naptári hónap első napjával kezdődik. OR. B. G.
