A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)
1984-08-03 / 32. szám
Tudomány-technika Hogy a vegyipar termékeire mindenütt — az iparban, a mezőgazdaságban és a háztartásokban egyaránt — szükség van, azt nem nehéz bizonyítani. Elég, ha az ember körülnéz bárhol, amerre jár. A vegyi üzemek gyártmányait még akkor is könnyen fölfedezhetjük, ha ezek legtöbbje csak félkész termék, amely még további felhasználásra kerül, a népgazdaság más ágazataiban. Az, amit a mindennapi életben látunk csupán töredéke tehát annak, amit a Slovnaft, a Dimitrov Vegyi Művek, a gumi- és papírgyárak előállítanak. Egyebek mellett ezek megismerésére adott alkalmat a 16. Nemzetközi Vegyipari Vásár, az Incheba '84, június végén Bratislavában. A KGST-országokban ez az egyedüli ilyen témájú kiállítás és vásár, ahová 511 kiállító hozta el vegyipari újdonságait, hazánkon kívül 22 országból. A központi téma ebben az évben a mezőgazdaság kemizálása és a környezetvédelem volt. Látszatra ez a két fogalom ellentmond egymásnak. Ez azonban csak az első pillanatban tűnik így, hiszen azzal, hogy a bemutatott új növényvédőszerek és műtrágyák értékelésénél a környezetvédő hatás, a megengedett és az optimális koncentráció, a bomlásihajlam volt a döntő tényező, és hogy a kiállított műszerek között nagy számban voltak olyanok, amelyek a környezetszennyezés fokának és tulajdonságainak mérésére szolgálnak, bizonyították a vegyészek igyekezetét a környezetszennyezés meggátlására. Még akkor is, ha a vegyipart tartjuk az egyik legnagyobb környezetszennyezőnek. A kiállítással egyidőben rendezett három nemzetközi tudományos találkozó közül kettőnek szintén ez volt a témája. Az Agrichem '84 a kémia eredményeinek a mezőgazdaságban való hasznosításával, az Interekotechnika a környezetvédelem műszaki eszközeivel foglalkozott. De végső soron ez a téma bizonyára felmerült az Inpharmed '84 — a gyógyszervegyészet — bemutatóján és tudományos előadásain is. Említettem már, hogy a vegyipar termékeinek nagyobb része további feldolgozásra kerül. Az Incheba főleg ezekre összpontosított, így ez a vásár nem volt annyira látványos, mint a gépipari vagy a közszükségleti cikkek kiállítása, de látnivaló azért itt is akadt bőven. Példaként néhány hazai és külföldi újdonság. A fényképészeket, amatőrökért és profikat örvendezteti meg bizonyára a Fomachrom II—D jelzésű 35 mm-es színes negatív film, amelyről csak annyit, hogy minősége a legjobb külföldi filmekével vetekszik és jelentős része exportra kerül majd. A Cevamit olyan keverék, amely nem robban. Hogy miért érdekes? Azért, mert a robbanóanyagot helyettesíti, például a kőfejtőkben vagy ott, ahol szilárd anyagot kell rombolni. Ez a keverék ugyanis vízzel összekeverve megnöveli a térfogatát, és furatba helyezve hatalmas a feszítőereje. A robbanóanyagokkal ellentétben viszont a vele való munka veszélytelen. A Symet olyan festék, amelyre többek között a hazai autósok is már régen várnak. Használatával fémes hatást érhetünk el. Előnye az eddig gyártott hasonló anyagokkal szemben az, hogy nem alumíniumot, hanem a Nacleron nevű gyöngyházfényü pigmentet tartalmaz alapanyagként, amely szintén hazai gyártmány. További figyelemreméltó festékanyag a Jakor Fe—1 korróziógátló pigment, amely szintén világszínvonalú festékadalék, és amely Incheba aranyérmet is nyert. Ugyanúgy az Aminex-Pur új, szelektív növényvédöszer is, amely főleg a gabonák védelmére szolgál, de eredményesen alkalmazható a gyümölcsösökben, szőlőkben, a réteken vagy a legelők felújításában is. Használata esetén a technológiai fegyelem pontos betartása biztosítja azt is, hogy nem szennyezi a környezetet. Ez utóbbit szolgálja az új, csökkentett ólomtartalmú benzin is. Visszatérve az Incheba aranyérmekhez a 13 közül 7 jutott hazai és egy-egy francia, holland, magyar, NDK-beli, osztrák és szovjet terméknek. A külföldi aranyérmes gyártmányok inkább a szakemberek érdeklődésére tarthatnak számot, de akadtak más termékek, amelyek a laikusok érdeklődését is felkeltették. Ilyen volt például a nyugatnémet Bayer cég műanyag kerékpárja, a magyarországi nyílászáró szerkezetek, a Kodak gyár poligráfiai és sokszorosító berendezései vagy a szovjet vegyipar műanyagtermékei. Külön fejezetet érdemelnek a kozmetikai és háztartási cikkek, amelyeket a szocialista országokból és Finnországból már évek óta egy külön pavilonban állítanak ki. Azt talán mondanom sem kell, hogy ez a pavilon örvendett a legnagyobb érdeklődésnek, annál is inkább, mivel itt szépítő- és illatszereket is árusítottak. Ennyit talán arról, amit a vásárlátogató az Inchebán a vegyiparból láthatott. Nem esett szó olyan rendezvényekről, amelyek az Inchébával szorosan, de a vegyiparral már kevésbé függnek össze, mint az Incheba Rallye, a divatbemutatók és más rendezvények. Természetesen a vegyipari vásár nemcsak a vegyipari cikkek bemutatója, hanem a hazai és a nemzetközi kereskedelem fóruma is. És nem is akármilyen fóruma. Hazánk külkereskedelmi vállalatai az idei Inchebán négy és fél milliárd korona értékben kötöttek nemzetközi szerződéseket. Szénásy György A legnagyobb egysejtűek Törpék és óriások az élőlények csaknem valamennyi rokoni csoportjában akadnak. Az emlősök csoportjában az etruszk törpecickány (Sunsus etruscus) négy centiméter testhosszúságával és a kék bálna (Balaenoptera musculus) 30 méteres testhosszúságával áll a méretskála két végpontján. A kifejlett bálna 750-szer nagyobb a törpecickánynál. Sokkal végletesebb nagyságkülönbségek akadnak az egysejtű élőlények világában. A legkisebb sejtmaggal és más sejtszervecskékkel rendelkező egysejtű Micromonas pusillus ostoros moszat. Átlagosan két ezredmilliméter a sejthosszúsága, vagyis jóval kisebb, mint a legtöbb baktérium. A legnagyobb életképes egysejtű az Acetabularia-alga. Eléri az 5—10 centiméteres hoszszúságot és az 1—2 centiméteres emyőátmérőt, vagyis 2500-szor nagyobb a legkisebb ismert egysejtű algánál. Ezek az óriás sejtek kitűnő vizsgálati lehetőséget kínálnak a sejtbiológiának, egyebek között a sejtplazma-sejtmag kölcsönhatások tanulmányozására. Kátyúmentes utak A Kaszpi-tenger térségének útépítői többé nem aszfaltot használnak a sivatagi utak burkolására és javítására. Olcsóbb, erősebb útburkoló anyagot dolgoztak ki a Kazah Tudományos Akadémia petrolkémiai intézetének munkatársai. Fö Összetevője a helyi kőolajmezőkön található bitumenes kőzet, továbbá a polipropilént előállító vegyipar hulladékanyaga. Az aszfalt nem alkalmas a sivatagi utak burkolására, mert a talajban levő ásványi sók kiválására és a szélsőséges hőmérsékletingadozások hatására egy-két év múlva megvetemedik, repedezni kezd. Az alternatív útburkoló anyag kutatása vezetett egyfajta bitumen-beton kifejlesztéséhez. Hegyi kőzeteket bitumennel itatnak át, majd kis mennyiségű polimerhulladékot adnak hozzá. Az eddig haszontalannak tartott hulladékanyagok erős hártyával vonják be a felaprított kőzet részecskéit. Az új burkolóanyagból készült utak kitűnően bírják a hideget és a meleget. Három évvel ezelőtt rövid útszakaszt burkoltak kísérletképpen az új anyaggal. Felszíne ma is kátyúmentes — olyan, mintha éppen most haladt volna végig rajta az úthenger. A 109-es végállomás Sikerült vagy nem? 1982-ben nyugatnémet kutatók bejelentették az eddigi legnehezebb elem, a 109 protonból és 157 neutronból felépülő 109-es rendszámú elem mesterséges létrehozását. Bizmutot bombáztak nagy energiájú vas ionokkal, de mindössze egyetlen esetben figyeltek meg olyan radioaktív bomlás-sorozatot, amely a 109-es elemtől származhatott volna. A kutatócsoport most megjelent tanulmánya alaposan elveszi mindazoknak a kedvét, akik még súlyosabb elemek létrehozását tervezik. Először is megállapítják: egyáltalán nem kizárt, hogy a megfigyelt bomlás nem a 109-es elemtől származik. A jobb bizonyításhoz az eddiginél tízszer több ütközést kellett volna létrehozni. A 111 -es elem létrehozása még nagyobb erőkifejtést és roppant költséget követelne. Ezért a nyugatnémet kutatók véleménye szerint a jelenlegi technikákkal alighanem a 109-es elem a „végállomás", elértünk a mesterségesen létrehozott elemeknek a végére. Mindez nem vonatkozik a szupemehéz elemekre, például a 114 protont tartalmazóra, amely a tudományos jóslatok szerint stabil elem lesz. Temetés a méhkaptárban Mit tesznek a méhek a kaptár lépszerkezetében elpusztult társaikkal? Megragadják a tetemet fogóikkal és kiviszik elpusztult társukat a kaptárból, akár 130 méteres távolságra is — állapította meg egy amerikai rovarkutató. Hogy céltudatos tevékenységet végeznek, ezt kísérletekkel bizonyította. Elhullott méhekkel és balzafából készült méhutánzatokkal töltött meg egy kaptárt. A tetemeket átlagosan hét perc alatt eltávolították a kaptárból, az utánzatok viszont hét óránál tovább is a kaptárban maradtak. A néhány naponként egymást váltó hullaszállítókat a tetemből áradó egyfajta illatanyag riadóztatja. Ha ugyanis parafinnal vonták be a tetemeket, háromszor annyi ideig a kaptárban maradtak, amint nem preparált társaik. Rázkódó vetőmag A vetőmag csiraképességét jelentősen növeli egy új vibrációs eljárás, amelyet az Ukrán Tudományos Akadémia hőfizikai és mezőgazdasági kutatóintézeteinek munkatársai közösen dolgoztak ki. A vibrációs kezelés serkenti a vetőmag fejlődését és a gabona esetében 5—7 nappal rövidíti a vegetációs időt. A kísérleti parcellákon sokkal dúsabb, magasabb és erősebb volt a növényzet, mint a nem kezelt táblákon. A biológusok véleménye szerint a vibrációs kezelés növeli a növények bonyolult biokémiai folyamatait befolyásoló enzimek tevékenységét. 16 INCHEBA '841
