A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1984-01-20 / 4. szám
Nagy Teréz: A ZÖLD ARANY VÁROSÁBAN Fister Magda: A SZAKMA SZERELMESE Lovicsek Béla: FÉLRESIKLOTT ÉLET Miklósi Péter: SZALAGAVATÓ A ZSELIZI GIMNÁZIUMBAN NAPFÉNYES PART - ÁRNYÉKOKKAL (Két kontinens határán) Lelovics Tihamér: NÉPI ÉPÍTÉSZET CSÁBON A Hét galériájában: NAGY JÓZSEF Címlapunkon Milan Haléin felvétele A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná ul. 7. Telefon: 332-865. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Strasser György. Telefon : 336-686, főszerkesztő-helyettesek: Ozsva/d Árpád és Balázs Béla. Telefon: 332-864. Grafikai szerkesztő: Krá! Péterné. Terjeszti a Posta Hirlapszolgélat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel.: 522-72, 815-85 Bratislava: Index: 492 11. Nyilvántartási szám: SÚTI 6/46. 30 ÉVES Bratislavában 30 éve, 1954 januárjában nyitották meg a Lenin Múzeumot. A múzeum anyagát 1982-ben átrendezték és új dokumentumokkal egészítették ki. A Lenin életét és munkásságát, valamint a tudományos szocializmus kialakulását és gyakorlati megvalósítását szemléltető intézményt a megnyitás óta eltelt időszakban közel kétmillió ember kereste fel. A tizenkét teremből álló múzeum élő történelem. A dokumentumok sokaságával bizonyítja, hogy a proletariátus ügyének Marx és Engels mellett Lenin a legnagyobb alakja. Gigászi egyéniség, rettenhetetlen elme, hajthatatlan, szívós, mindent legyőző vasakarat megtestesítője. Személyében a kor leghaladóbb osztálya és legnagyobb ereje: a munkásosztály megfelelő harcost, méltó vezetőt kapott. Járjuk a termeket és megelevenedik a történelem. Az eredeti kéziratok fakszimiléi, az egy-egy eseményt megörökítő felvételek és a más jellegű dokumentumok azt fejezik ki, hogy Lenin egész életét a nagy humanista cél: az új világ megteremtése érdekébe állította. Azért küzdött, hogy a dolgozók felszabaduljanak a társadalmi és a nemzeti elnyomás alól. Törekvése eléréséhez a társadalmi forradalmon keresztül vezetett az út. A forradalmat bölcs, nehéz és bonyolult tudománynak tekintette. Ő azonban rendelkezett a forradalomhoz szükséges ismeretekkel. Csodálatos érzékkel felismerte a helyzetet, és megszabta a cselekvés vezérvonalát. Karpinszkij, a bolsevik párt egyik veteránja találóan írta róla: „Pontosan meghatározta az osztályerök elhelyezkedését és az egyes osztályok céljait. Előre látta az események alakulását, hibátlanul kijelölte a párt politikáját, taktikáját, bátran kiadta az új jelszavakat, pontosan megjelölte még a napot is, amelynél tovább nem halasztható a párt döntő akciója." A forradalom zseniális vezérének és teoretikusának rendkívüli adottsága különösen a polgári forradalomból a szocialista forradalomba vezető úton, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméért vívott A bratislavai Lenin Múzeum épülete harc során bontakozott ki, vált egyre eredményesebbé. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt, még az emigrációban irta az Állam és forradalom, A fenyegető katasztrófa és hogyan harcoljunk ellene, a Megtartják-e a bolsevikok az államhatalmat cími^ps több más, a szocialista forradalom és az új rend megteremtése szempontjából alapozó fontosságú müvét. Írásai azon kívül, hogy új felfedezésekkel gazdagították a tudományos szocializmust, megalapozták a párt politikáját a szocialista forradalom győzelméért, az új társadalmi rend megteremtéséért, a proletárdiktatúra államának építéséért vívott harcban. Említett munkáiban mélyrehatóan kimutatta az imperializmus rablójellegű természetét, megfogalmazott több fontos tételt az állammonopolista kapitalizmusról. Tanítása szerint: „A XX. században, a kapitalista országban nem lehet forradalmi demokrata az, aki nem mer a szocializmus felé haladni." A történelem fejlődésének objektív menete olyan, hogy az állammonopolista kapitalizmusról „nem lehet előremenni anélkül, hogy ne a szocializmus felé haladnánk". És ha a demokrácia valóban forradalmi demokrácia akar lenni „akkor a proletariátussal a legszorosabb szövetségben kell haladni, támogatni kell a proletariátus, az egyetlen következetes forradalmi osztály harcát". Többször kiemelte azt is, hogy a kapitalizmus keretei között a legjelentősebb demokratikus reformok sem jelentenek még önmagukban áttérést a szocializmusra. Marx és Engels klasszikus tételeit a szociálreformista és anarchista nézetekkel folytatott éles elvi harcban védte meg, és sokoldalúan továbbfejlesztette. Lenin hét évig tartó emigráció után 1917 áprilisában érkezett Petrográdba. A múzeumban bemutatott képek jól érzékeltetik, hogy a munkások, a parasztok és a katonák ezrei milyen kitörő lelkesedéssel fogadták. A pályaudvar előtti zsúfolásig megtelt téren beszédet mondott, és a szocialista forradalom kivívására hívta fel a munkásokat, a parasztokat és a katonákat. Lenin Pétervárra érkezése másnapján írásba foglalta tíz pontból álló téziseit, melyek a követendő irányvonal minden lényeges vonatkozását tartalmazták. Téziseit még aznap felolvasta a vezető bolsevikok gyűlésén, és néhány nappal később A proletariátus feladatai a jelenlegi forradalomban címmel a Pravda is közölte. Az Áprilisi Tézisek első pontja a háborúval kapcsolatos állásfoglalást tartalmazza. Második prontja Oroszország sajátos belső helyzetét ismertette. Lenin a tézisekben nemcsak a forradalmi eseményektől való elmaradástól védte a pártot, hanem legalább annyira az elöreugrástól, a kalandorpolitikától is. Az Áprilisi Tézisekben kiadott jelszó, hogy „Minden hatalmat a szovjeteknek!" azt jelentette, hogy likvidálni kell a kettős hatalmat, hogy létre kell hozni a szovjetek egyed-2
