A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)

1984-06-29 / 27. szám

ÍZ- * Ki mit gyűjt? Jogi tanácsok LABDARÚGÓ-jelvények A labdarúgás népszerűsége — annak ellené­re, hogy sokszor elégedetlenek vagyunk a színvonallal — ma sem csökken. A jelvény­gyűjtők népes táborában sokan vannak olya­nok. akik a labdarúgó-klubok jelvényeire „va­dásznak". Az Interpress és Warszawa című lengyel folyóirat cikket közölt dr. Janusz Ku­­kulskiról, akinek a labdarúgással kapcsolatos jelvényekből a világon a legnagyobb gyűjte­ménye van; közel 18 ezer darabbal büszkél­kedhet. A gyűjtemény érdekessége, hogy országonként elosztva Csehszlovákiából van a legtöbb kb. 3 500, utána következik a futball őshazája Anglia 1 500 darabbal, majd Portugália és a Szovjetunió. A jelvénye­ken kívül több mint ezer kötet könyvet is összegyűjtött és ezek is mind a sportjelvé­nyekkel kapcsolatosak. Ráadásul könyvet is írt A világ labdarúgása címmel és ebben feleleveníti az összes hírneves klubok tevé­kenységét. Csehszlovákiában Frantisek Ulc Mladé Bo­­leslav-i lakos nemcsak gyűjti a labdarúgással POSTÁNKBÓL Kocsis Viktor (Vágkirályfa — Král'ová nad Váhom, 318) olvasónk írja:Nagy örömömre, illetve az egész család örömére szolgált a már régen várt Ki mit gyűjt rovat. Mint diák 1955-ben kezdtem gyűjteni a kölönböző újságokból az Érdekességek a nagyvilágból cím alatt magyar ill. szlovák nyelven megjelenő cikkeket Jelenleg többszáz érdekes újságcikk tulajdonosának mondhatom magam. E kellemes és hasznos időtöltés az egész család hobbijává vált, és ennek köszönhetem, hogy több tucat különböző újság böngészése tölti ki szabadidőm egy részét Az újságcikkeken kívül a különböző figurákat ábrázoló (kutya, cica, nyuszi stb.) ceruzafaragó­kat is gyűjtök. Jelenleg kb. 100 darab figura van birtokomban. Kérem a Hét szerkesztőségét segítsen kapcsolatot teremteni hozzám hasonló újságcikk illetve ceruzafaragó gyűjtővel, hogy a közös munka még szebbé, gazdagabbá tegye hasznos szórakozásunkat. kapcsolatos jelvényeket, de tervezi is azokat, és már számos tervezetét megvalósították. Pl. az első osztályú bajnokságban szereplő legtöbb gólt lövő játékosok klubjának jelvé­nyét, vagy kuriózumként megemlíthetjük a jabkenicei Sokol sportegyesület jelvényét. Egy ideig itt élt B. Smetana, a világhírű cseh zeneszerző és talán ez az egyedüli sportjel­vény, melyen a violinkulcs is szerepel. Franti­sek Ulc A világ labdarúgó-jelvényei címmel kiadott egy könyvet is, amely pár nap alatt elfogyott és nemsokára újra megjelenik. Jan Podhradsky: A LELKI ISMERET SZA VA — Kár, hogy nem ihatok veled, sógor. Az orvos eltiltott a szeszes italtól. — Akkor miért tettél egy üveget az asztal­ra? — De hiszen a sógorom vagy! Azonkívül a vendégem is. Meg kell hogy kínáljalak vala­mivel. — Egyedül nem iszom. — Nos, akkor talán én is kortyolok belőle. — Hogyhogy? Hiszen neked nem szabad. — Nem szabad, de egy feltétellel mégis lehet. — Valóban? — Igen, ha kitalálod, melyik kezemben van a pénz, akkor — ám legyen — én is felhajtok veled egy pohárkával. Másként nem engedi a lelkiismeretem az orvos meg­tiltotta! Nosza, próbáld csak kitalálni. — A jobb kezedben van. — Próbáld meg, pajtás még egyszer. — A balban. — Ördögöd van! És milyen hamar kitalál­tad, már másodszorra!... Akkor Iját nincs -mit-tenni — tölts! Fordította: Gallért György RÉGI MESEALAK PIROSKA ? Népmeséi alakként kezdte karrierjét, s a XV. századtól szerepel az európai irodalomban. A mese eredeti változatában még nem eszi meg a farkas, ellenkezőleg: ő jár túl a fene­kedé ordas eszén. A XVII. században azon­ban a francia Charles Perrault átdolgozta a mesét, és az ő változatában a farkas már felfalja Piroskát, amely nagyban hozzájárult a mesealak halhatatlanságához. A Grimm test­vérek már sapkástól kapták meg a kislányt, de Perrault-val ellentétben nem hagyták bent a farkas bendőjében, hanem teremtet­tek neki egy vadászt, aki elbánt a rusnya toportyánnal, és „kioperálta" belőle a leány­kát, a szintén pórul járt nagymamájával együtt. így lett igazán népszerű a mese, azáltal, hogy a legvégén minden jóra fordult benne. A mesebeli Piroska német neve Rot­käppchen, angol neve Redhood. Mindkét elnevezés a hősnő piros fejfedőjére utal, így feltételezhetnénk, hogy a magyar Piroska név is a piros színnel (németül rőt, angolul red) függ össze, holott Perrault a piros sapkát még meg sem írta, amikor a Piroska név első változata, a Piriska nálunk már ismert volt. De akárhogyan is van, Grimmék Piroskájára jól illik a név, annál is inkább, mivel rögtön a piros szín jut eszünkbe róla. KIVITEL ÉS BEHOZATAL A TURISTAFORGALOMBAN A nyári turistaforgalom megindulásával — több olvasónk érdeklődésére — röviden is­mertetjük a Szövetségi Külkereskedelmi Mi­nisztérium 1980. évi 59. számú, valamint az ezt módosító 1981. évi 108. számú és az 1984. március 26-án kelt 36. számú hirdet­ményeit, amelyek meghatározzák, hogy mi­lyen tárgyakat lehet a turistaforgalomban kivinni és behozni, illetve milyen esetekben van kiviteli (vámhatósági) engedélyre szük­ség és mely tárgyak kivitele (behozatala) tilos. Csehszlovák állampolgár engedély nélkül olyan tárgyakat vihet ki, amelyek külföldi tartózkodásának ideje alatt a személyi szük­ségleteinek kielégítésére, vagy a megenge­dett külföldi tevékenysége gyakorlására szol­gálnak. Ezenkívül magával vihet olyan — az utazá­sa idejére szükséges — étel- és italokat, melyeket a hirdetmény a következő mennyi­ségben engedélyez: egy liter szeszes ital, két liter bor (csak 18 évnél idősebb személyek számára), három kg különféle élelmiszer, 250 db cigaretta vagy ennek megfelelő mennyiségű más dohányáru. Ezenkívül kivi­hetők ajándéktárgyak a rokonok és ismerő­sök számára legfeljebb 300 Kcs kiskereske­delmi értékben. A személyi szükségletekre szolgáló tárgya­kat vissza kell hozni, és az értékesebbjét (mint pl. fényképezőgép, rádió, ékszerek stb.) a vámnyilatkozatba is be kell írni. A személyi szükségletek kielégítésére szolgáló tárgyak kivitelén — gumimatracok, gumicsónakok, sátrak, hálózsákok, bármi­lyen sporteszköz, szőnyeg, használati porce­lán, alumínium- és zománcedény, szerelési és villanyszerelési anyagok, építőanyagok és csillárok — az engedélyezett mennyiség ki­vételével — kiviteli engedélyre van szükség. A megengedett mennyiségen túl tilos a következő tárgyak kivitele: élelmiszer és ita­lok, cigaretta és más dohányáru, gyapjúszö­vetek, plüss és kordbársony, kötött felsőru­házat, kötött fehérnemű, csecsemő- és gyer­mekruházat, ágynemű, harisnyakészítmé­nyek (kivétel a női finom harisnyanadrág), bőrruhák és szőrmekészítmények (beleértve a műszőrmét is), takarók, törülközők, törlőru­hák, mindennemű cipő, bőrkesztyű és bőr­­díszműáru, kézművesipari, gazdasági eszkö­zök és szerszámok, rozsdamentes evőeszköz és konyhaedény, arany- és ezüsttárgyak, gu­miabroncsok és belsők, gépkocsik pótalkat­részei, szappan, mosó- és tisztítószerek, gyöngyök és gyöngykészítmények, valamint régiségek. A hazatérő csehszlovák utas engedély nél­kül behozhatja azokat a tárgyakat, amelyeket külföldön önmaga és családtagjai személyes szükségleteinek kielégítésére szerzett, amennyiben ezek értéke nem haladja meg a 3 000 Kcs-t, és nem haladja meg azon devi­zaeszközöket, amelyeket legálisan szerzett, illetve felhasználhatott, továbbá hozhat egy liter szeszes italt, két liter bort és 250 cigarettát vagy ennek megfelelő mennyiségű dohányárut. A fenti eseteken kívül behozatali enge­délyre van szükség és behozatali vám fize­tendő. Tilos a tiszta szesz (etilalkohol) és olyan tárgyak behozatala (sajtótermék is), amelyek a szocialista társadalom érdekeivel össze nem egyeztethető gondolatokat propagál­nak. Idegen állampolgárok kivihetik azokat a tárgyakat, amelyek a Csehszlovák Köztársa­ságban való ideiglenes tartózkodásuk és a hazautazásuk idején személyi szükségleteik kielégítésére szolgáltak, illetve szolgálnak, valamint azokat a tárgyakat is, amelyeket olyan csehszlovák szervezeteknél vettek, amelyek áruikat jogosultak külföldi fizetési eszközökért árusítani (pl. a TUZEX), de csak abban az esetben, ha a vételt az illető eladási hely nyugtájával igazolják és ha a kivitel a vételtől számított egy éven belül történik. Azokra a személyekre, akik a Csehszlovák Köztársaságból végleg elköltöznek (házasság vagy egyéb okból kivándorolnak), a kiviteli tilalmi rendelkezések nem vonatkoznak, ezeknek a költözködés során elszállítandó tárgyak kivitelére a vámhatóság ad enge­délyt. Kiviteli és behozatali ügyekben központi­lag a Szövetségi Külkereskedelmi Minisztéri­um — a Központi Vámigazgatóság illetékes, amely többek között a kiviteli és behozatali tilalmak alóli kivételek iránti kérelmekről is dönt. Azonkívül a hatáskörébe tartozik a Cseh illetve a Szlovák Szocialista Köztársa­ság Vámigazgatóságának döntései ellen be­adott fellebbezések elintézése is. A Vámigazgatóság irányítja a vámhivata­lok működését és dönt a vámhivataloknak a kiviteli és behozatali kérelmek ügyében ho­zott döntések elleni fellebbezésekről. Az egyes vámhivatalok döntenek az egy­szeri kiviteli vagy behozatali kérvények jo­gosságáról, valamint ellenőrzik azt is, hogy a kivitel vagy behozatal az előírásokkal össz­hangban történik. Az egyszeri beviteli vagy kiviteli engedély megadásáról az a vámhivatal dönt, amelynek a hivatali körzetében lakik a kérvényező sze­mély. Amennyiben ezt a körülmények megenge­dik, az utasforgalomban az egyszeri behoza­tali engedélyt a határszéli vámhivatal is megadhatja. Külföldi személynek az utasforgalom rend­kívüli esetekben — ha ezt a körülmények megengedik — a határszéli vámhivatal is adhat egyszeri kiviteli engedélyt. Lakbérmegállapítás A szocialista szervezetek által bérbeadott lakások, valamint a magántulajdonban levő házakban levő lakások bérét az 1964. évi 60. számú hirdetmény szabályozza, amely a lakásokat minőségük, felszerelésük és ellá­tottságuk alapján négy kategóriába sorolja. A melegvíz-szolgáltatás és a központi fűtés költségeinek felosztásáról az 1957. évi 197. számú hirdetmény rendelkezik. A lakbér összegének megállapítása — vita esetén — a nemzeti bizottság lakásügyi osztályának hatáskörébe tartozik. Dr. B. G.

Next

/
Thumbnails
Contents