A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1984-06-15 / 25. szám
Hans Günther Mengen nemzetközi utazási és házasságközvetítö irodát nyitott Münchenben. Jópénzü és válogatós házasulan dóknak kínálja segítségét, hogy a világ sok tájáról begyűjtött színes felvételek, személyi adatok alapján élettársat találjanak maguknak. Az utazással összekötött ismerkedés és párválasztás ára háromezertől tízezer márkáig terjed. Egyszerűen csak Leónak nevezett londoni csavargó telefonos lakásba költözött - azaz lakásának nyilvánított egy nyilvános telefonfülkét. A telefontársaságnak nincs szíve kidobni, 4_eó meg azt állítja, hogy óvja a fülkét a rongálóktói. Ilyen még nem volt — nincs és nem lesz Hallottuk' olvastak' láttuk KÖNYV Jan Neruda: Történetek a régi Prágából ízléses köntösben látott napvilágot a Madáchnál Jan Neruda Történetek a régi Prágából című hires-neves könyve. A kötetet, amelyhez Zalabai Zsigmond irt magvas bevezetőt, a Kiadó a Cseh Irodalom Könyvtára sorozatban jelentette meg, mint a sorozat első példányát. Már az a tény is örvendetes, hogy a Kiadó megindította ezt a sorozatot, hiszen a cseh irodalom gazdag hagyományokra tekinthet, írói mindig Európa élvonalába tartoztak. Hisszük, hogy a sorozat soksok élményt nyújt majd mind a hazai magyar olvasóknak, mind a magyarországi közönségnek. Az előszóban Zalabai Zsigmond többek között így mutatja be a klasszikus Nerudát: „A prágaiaknál is prágaibb: a sajátos hangulatú, kisemberek otthonául szolgáló városrész, a Malá Strana szülöttje és neveltje, megfigyelője és avatott ábrázolója; ugyanakkor ízig-vérig európai..." Igen. ízig-vérig prágai és európai. Prágában született (1834. július 9-én, tehát most 150 éve) és Prágában halt meg, közben azonban beutazta Európát, járt Magyarországon is. Tisztelte és szerette a magyarokat, rajongott Petőfiért, akinek forradalmi szelleme nagy hatással volt rá. Sok költeményét fordította cseh nyelvre. Neruda szegényes kispolgári családban nőtt fel, meg is maradt a kisemberek barátjának és szószólójának. Nemcsak ő maga puritán, de írásművészetében is ezt az elvet követi, mondatai sűrű szövésüek, mondanivalója lényegretörö, kevéssé törődik a részletekkel, cicomával. Ebben a könyvében emléket állít a prágaiaknak, prágai szemmel látván őket — igencsak rátapint fogyatékosságaikra. „Neruda a különváló prágaiakat rajzolja, akik hasonlítanak is a nyugatiakhoz, s különböznek is tőlük. Az apró rejtett szenvedélyeknek, a nemeslelküséggel átfont önzésnek, a hóbortnak és szemfényvesztésnek gyermekded s elszánt lelkeit prezentálja itt" — irta a könyvről Szalatnai Rezső. Több ez a könyv, mint szórakoztató mű, történelmi, társadalmi rajz is, az elmúlt évszázad Prágájának finom lélektani eszközökkel megrajzolt képe. Anyagát Dobossy László válogatta. Götzl Andor és Réz Ádám fordították. (-dénes-) Bábalelte babona Ki ne hallott volna valamit a boszorkányokról, a lidércröl vagy a táltosokról. Ha máshonnan nem, hát népmeséinkből tudunk egyet s mást ezekről az alakokról. Az ártó szellemek mesterkedéséről meg a mai falvak idősebbjei is mesélnek még egy-egy történetet. És jól ismerik nagyszüleink a naptári ünnepekhez kötött babonákat is. Csak egyre kevesebb időnk jut ezek lejegyzésére, felkutatására. Ám akinek nincs alkalmg a gyűjtésre, türelme az elődök faggatására, ma már az is megismerheti az ősök hiedelemvilágát, népünk egykori tudatát. Elsősorban az egyre szaporodó néprajzi monográfiák teszik ezt lehetővé. Luby Margit, a kiváló magyar néprajzkutató hiedelem-közléseket és mondákat tartalmazó kötete, a Bábalelte babona már 1936-ban megjelent. A könyv forrásértékű adatokat tartalmaz a magyar hiedelemkutatás számára is. A Helikon Könyvkiadó tehát nem véletlenül adta ki újra ezt az értékes gyűjteményt. A szerző mindenekelőtt a szatmári magyar falvak lakóinak két háború közti tudatáról készített hiteles és alapos számadását. S bár — amint ezt maga is megjegyzi könyve bevezetőjében — „közismertek ma már az összes babonakörök", újabb összefoglalásuk „mégsem henye ismétlés". A hiedelemtörténetek ismételt számbavétele annál inkább is fontos, mivel „mindig felmerülhet új momentum, amely, mint a tolvajlámpa a sötétben, rávilágít ősi kapcsolatokra". A már-már feledésbe menő adatok felkutatását ezenkívül más tény is indokolja. Többek közt az, hogy: „A babonás történetek ma már szinte közkincsei Európának. Ezen nem is csodálkozhatunk, mert Európa népeit, mint egy boszorkányüst rázta-keverte össze a népvándorlás". A gyűjtött anyag közlése előtt Luby Margit a boszorkányhitről értekezik, miközben tisztázza a fogalomkörbe tartozó fontosabb ismérveket. ír az ördöggel cimboráié boszorkányok tudományáról: a vizlopásról, a lábnyom-felszedésről, a tejrontásról stb. Szót ejt a hírhedt szellemek elleni védekezés módszereiről, a különböző mágikus cselekedetekről is. A gyűjtött anyagot ezután témák szerint rendezik. Boszorkánytörténeteket, kocsisbabonákat és táltosmeséket tesz közzé, de találunk anyagot bőven a lidércröl, a kincskeresésről és a naptári napokhoz kötött babonákról is. Csáky Károly KIÁLLÍTÁS Jiff Änderte művei Jih Änderte grafikáival nem is olyan régen, a „Kortárs cseh grafika" című kiállításon már Bratislavában is találkozhattunk, a gyűjteményes kiállításon szereplő két grafikája alapján azonban művészi törekvéseiről, művészete egészéről, mondanivalójáról vajmi keveset állapíthattunk meg: talán csak annyit, hogy Anderle kétségtelenül a jelenlegi cseh grafika alkotógárdájának az élvonalába tartozik. Jirí Anderle most — május elején — a Szlovákiai írószövetség székházéban, a Novomeskýrôl elnevezett kiállitóteremben önálló kiállításon is bemutatkozott a szlovák főváros közönségének, s az új tárlat megtekintése után már vitathatatlan megállapításként jelenthetjük ki, amit a „Kortárs cseh grafika" láttán csak sejthettünk: hogy Jirí Anderle műveinek legnagyobb értéke a világosan, mindenki számára érthetően és magas esztétikai szinten megfogalmazott, a korszerű képzőművészet „hangján" világba kiáltott háborúellenesség, az emberhez egyedül méltó tevékeny humanizmus. Anderle műveinek „főszereplője" a katona: a Katona, aki mindenkor véres, még akkor is, amikor kimosakodva-kiöltözve menyasszonya oldalán áll vagy — családi körben — a fűben üldögél. Anderle iszonyatos látomásokat bont ki a régi, megfakult katonafényképek idilljeiből; a szó szoros értelmében levetkőzteti alakjait, s meztelenségüket, véres lényegüket tárja elénk: a háború embertelen, embert beszennyező, embert lealázó, az emberarcot szömyetegarccá torzító lényegét. És, sajnos, senkinek sem kell különösképpen bizonygatnunk, hogy Anderle mondanivalója napjainkban mindennél időszerűbb. Varga Erzsébet HANGLEMEZ Lúdus Danielis A Schola Hungarica már több alkalommal bebizonyította, hogy kiváló interpretálója a középkori kórusműveknek, gregorián énekeknek, régi korok szebbnél-szebb dallamainak. A „Magyar gregoriánum" sorozatban megjelent lemezeik közül az egyik legsikeresebb „A karácsonyi ünnepkör dallamai" című lemezük volt, mely XV. századi kéziratok alapján rekonstruált középkori dallamokat tartalmaz, s ez a lemezük 1975-ben elnyerte a Francia Hanglemezakadémia Nagydíját is. A közelmúltban a Schola Hungarica újabb, igen érdekes lemezzel lepte meg a lemezkülönlegességek kedvelőit. Digitális felvételi technikával készült a Ludus Danielis (Beauvais-i Dániel-játék) című lemezük. Az érdekes hanglemez a középkori Franciaország zenei világába enged bepillantást. A „Dániel-játék" születésének, létrejöttének körülményei meglehetősen érdekesek. Beauvais diákjai nagy fába vágták a fejszéjüket. Az évszázadok óta azonos liturgiával, azonos dallamokkal köszöntött karácsonyi ünnepet újszerűén, az addigitól érdekesebben és eltérően akarták megünnepelni. Úgy döntöttek tehát, hogy írnak egy karácsonyi ünnepi játékot. A zenedráma alapötletét az egyik bibliai hős, az oroszlánok verméből megmenekült Dániel próféta változatos élettörténete adta. Az újító kedvű diákok alapos műgonddal alakították ki a játék szövegét és zenei anyagát. A Dániel-játék zenéje természetesen nem mentes a gregorián motívumoktól, hiszen abban az időben keletkezett, amikor a gregorián-dallamok még fénykorukat élték. A gregorián elemek mellett azonban a zenedráma egyes részei már kétségtelenül a népzenei hatások hordozói. Különösen a nagy ki- és bevonulásokhoz írt conductus-okra vonatkozik ez. amelyek már teljes mértékben a népzene hatását tükrözik. A Schola Hungarica Dobszay László karigazgató irányításával, Kósa Gábor közreműködésével (ütőhangszerek) és Szendrei Janka vezényletével, korhű előadásban (latin nyelven), kitűnően interpretálja az érdekes Hungaroton-lemezen a kortörténeti dokumentumként is érdekes játékot. Sági Tóth Tibor 9
