A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1984-06-08 / 24. szám
Emberi sorsok Tanácsok kezdő éremgyűjtőknek Általában minden háznál találni pár darab régi aprópénzt, amelyet emlékként szívesen őriznek a fiókok mélyén. A kezdő, fiatal gyűjtő, ha rábukkan az első ilyen „leletre" boldogan csap le rá és díszes dobozba, vagy pénzalbumba rakja. Szomszédait, ismerőseit is „munkába" állítja, hogy segítsenek gyűjteménye gyarapításában. A kíváncsi természe-Különböző pénzformák analfabéták és csökkentlátásúak részére. éremgyüjtőknek, s az alábbiakban bemutatjuk a gyűjtési ágazat egyes csoportjait: 1. Sorozat-gyűjtés. Egy meghatározott kor (pl. középkor, vagy a 17. század) ország, terület, (Csehszlovákia, Magyarország vagy a Szovjetunió stb.) összes eddig megjelent pénzérméjének évszámonkénti gyűjtése. Látszatra könnyű doloq. de az egyes régebbi. II. Rudolf császár tű pedig igyekszik szakkönyveket, katalógusokat beszerezni, hogy minél alaposabban megismerkedjék a pénz történetével, értékével. Csakhamar azonban rájön, hogy mindent nem lehet gyűjteni, és éppen ezért kiválasztja magának a legmegfelelőbb gyűjtési ágazatot, a többi felesleges pénzérmét pedig elcseréli. Ebben szeretnénk segíteni a kezdő évszámokkal vert pénzek olyan ritkán fordulnak elő, hogy teljességre törekedni szinte lehetetlen. 2. A pénztípusok gyűjtése. Itt a pénzérmék különféle fajtáiból (pl. 1, 2, 5 koronás, fillér, forint stb. csak egy-egy darabot teszünk a gyűjteménybe, függetlenül az évszámtól. 3. Motívum-gyűjtés. A bélyeggyűjtésnél is előforduló ágazat. Olyan pénzeket teszünk félre, amelyen meghatározott tárgy, élőlény vagy egyéb dolog szerepel, pl. virágok, lovak, oroszlánok, hajók, férfi- vagy női képmás stb. Ez a gyűjtési ágazat nagyon komoly kutatómunkát igényel, de nagy népszerűségnek örvend. 4. A pénzérmék különleges formái (alakja) szerinti gyűjtés. Négyszögletes (indiai), téglalapalakú (kínai), sokszögletű (angol), hullámosszélű vagy olyan pénzek, amelyeknek közepén lyuk van (kínai, francia, belga, magyar stb.). (folytatjuk) LÍRAI MINIATŰRÖK Amíg a szerelem szárnyakat ad Minden asszony olyan, mint a madár Abbahagyja az éneklést, amint elveszti a szárnyalás érzetét, a reményt, hogy ismét a magasba lendülhet. Nem nevet többé gondtalanul, nem nézegeti magát a tükörben, nem örül a virágoknak, nem veszi észre a szerelmeseket. Te adtad az utolsó lendületet szárnyaimnak, Te vagy az éjszakai tábortűzben kihunyó fénysugár. Szárnyaszegett madárként bukdácsolok ezen az úton ahelyett, hogy a föld fölött lebegnék, mint még nemrégiben is. Minden asszony olyan, mint a madár, amíg a szerelem szárnyakat ad neki. Külön kocsiban Egyszer összevesztünk valami ostobaságon, és ugyanannak a helyiérdekűnek más-más kocsijába szálltunk be. Kinéztem, és úgy rémlett, hogy valakire rámosolyogsz, valakivel beszélgetsz. De hogy miről, nem tudhattam. Hiszen más-más kocsiban utaztunk. Magányosnak éreztem magam az ismeretlen emberek között, szerettelek volna áthívni, de nem hallottad volna meg a hangomat. Hiszen más-más kocsiban utaztunk. Útközben arra gondoltam, hogy nem bírom sokáig ezt a szenvedést, és valahol, egy idegen állcjmáson kiszállok. Észre sem vennéd. Hiszen más-más kocsiban utazunk. Azután kibékültünk. De néha még most is borzasztó álmom van: más-más kocsiban utazunk Abban a házban Az ablak alatt villamos csörömpöl. Gyerekhangok hallatszanak. A szomszéd lépcsőházból vidám zene szűrődik át a betonfalon. De csönd, nagy csönd van abban a házban, ahol valaha egymáshoz tartozó, de ma már egymásnak idegen emberek élnek. Értelmetlen viták, kölcsönös sértések, nézeteltérések miatt a hajdan meleg otthon melege elszállt. Hideg van, nagyon hideg van azóta abban a házban. Szereleműzés Egy örökkévalóság óta hordom szívemben a viszonzatlan szerelem kínját. Földig hajlok a súlya alatt. — Tűnj el a szívemből, viszonzatlan szerelem! Elűzöm a szerelmet, és nem tudom, hogy a bánattal együtt káprázatos örömei is elhagynak. A kétségbeeséssel együtt elvesztem a reményt is. A nyomasztó teher helyén űr tátong, semmi sem nyújt vigaszt; sem a munkában elért sikerek, sem a hozzátartozók együttérzése. Semminek sincs értéke. Semminek az elvesztésétől sem félsz, de találni sem akarsz már semmit. l Nyíkítyina OSZTOZNI NEHÉZ ... Sőt! Úgy tűnik, olykor szinte lehetetlennek tűnő feladatot jelent — volt házastársak között. Mert nemcsak a néha hónapokig, esetenként ennél is hosszabban elhúzódó bontóperhez kellenek kötélidegek, hanem — bíróságaink köznapi gyakorlatát tekintve — legalább ennyire bonyolultak a vagyonosztozkodás jogi és emberi, ha úgy tetszik, hát egyéni vonatkozású kérdései. Az alaphelyzet, önmagában, nem tűnik túlságosan bonyolultnak, elvégre a családjogi törvény megfelelő paragrafusa egyértelműen kimondja: a felek válási szándékát igazoló bírói döntés jogerőre léptével megszűnik a korábbi házastársak közötti vagyonközösség. Ennek bírósági eljárással történő megosztását bármelyik fél kérheti, feltéve persze, hogy nem jött létre közös megegyezéssel történő osztozkodás. A válóperek, illetve a bontópereket kővető vagyonjogi tárgyalások számát tekintve ez a békés, más szóval megegyezéses vagyonmegosztási forma, sajnos, meglehetősen ritkán fordul elő. Ellenkezőleg: jobbára rengeteg harag és fojtott ellenszenv tör a felszínre, amíg végleges pont kerül a korábban miénknek tartott, de most már pusztán az enyémnek vagy csak a tiédnek számító anyagi vonatkozású kérdések után. Általános tapasztalat, hogy az ilyen jellegű peres ügyekben a volt házasfelek közül vajmi kevesen őrzik meg jóindulatukat és kompromisszumokra hajló készségüket. Nehezíti a vagyonjogi ügyeket tárgyaló bírósági tanácsok munkáját, hogy vagyoni értéküket tekintve az utóbbi esztendőkben egyre bonyolultabb ügyekben kell igazságot tenniük. Többnyire ugyanis jelentős értékek képezik a felbontott házasságok utáni vagyonjogi perek tárgyát, s az sem ritkaság, hogy százezrek sorsáról kell határozni, hiszen lakások, hétvégi épületek, telkek, családi házak, személygépkocsik, különböző öröklött tárgyak hovatartozási ügye vár igazságos rendezésre. A szlovákiai bíróságok általános tapasztalata, hogy mindez néha bizony csak szakértők bevonásával, többszöri tárgyalás árán sikerül, hiszen az együtt töltött esztendők során felgyülemlett szerzeményeket százféle természetű, különböző kamatlábú, más-más időben térítendő segély vagy hivatalos, esetleg baráti támogatás és kölcsön szövi át. Ezért hát ahány ilyen eset, a bírák számára annyi „kemény dió" ... íme, egy példa a sok közül: Harmincöt év körüli (volt) házaspár kétszobás, blokkházas lakással. A férfi már korábban is nős volt» egyszer, abból a házasságából egy kislány származik. Az új pár harmonikusan élt, mígnem gyerekük született. A férfiban lelkiismeretfurdalás ébredt kislánya iránt; úgy érezte megrövidíti őt az újabb házasságban született, második gyerek kedvéért. A két ember kapcsolata fokról fokra romlott, egy idő után pedig teljesen tűrhetetlenné vált. Elváltak, de mi történjék a lakással? Az asszony kijelentette : ő egy fél lépést sem tesz, gyerekével együtt a lakásban marad; mivel azonban kisjövedelmű, nem tud kárpótlást fizetni volt férjének. A férfi vállát azonban most már két tartásdíj nyomja, így ő sem tud egyhamar újabb lakásvételre gondolni... A perben illetékes bíró mi mást tehet hát, minthogy . jogilag megosztja köztük a lakást abban a -reményben, hogy legalább átmenetileg kijönnek valahogy. Addig, amíg valami útonmódon el nem cserélik ezt a lakást két kisebbre. Kétségtelen: nem a legmegnyugtatóbb megoldás, de nehezen találni jobbat! Egy másik ügy: Mindketten középkorúak, fáradtak és meghajszoltak. Ülnek a bírósági tárgyalóteremben, válóperük befejeztével most a vagyonjogi osztozkodás van soron. A garázzsal épült ház nemrég készült el, korszerű és szép kivitelben. No meg rohammunkában. Éjjel-nappal, még ünnepnap is építették. Ők, a rokonok, a férfi gyári brigádja, barátok és ismerősök. Egy utolsó nekifutással még arra is összeszedték a pénzt, hogy berendezkedjenek; most ellenben bírósági úton kérik vagyonuk felosztását, mert békés úton képtelenek megegyezni... Áll hát közöttük a „közelharc": ki tud több, hitelesebb bizonyítékot felvonultatni a másik ellen? Kinek a családja mennyi különpénzt adott, mennyi munkával segített az egyik hozzátartozója, mennyivel a másiké? Kitől és mennyi baráti támogatást kaptak, mennyi volt a takarékpénztártól kapott közös, illetve mennyi az egyéni kölcsön? Tanúk serege vonul fel. Vallanak, bizonyítanak. Újabb tanúk az ellenkezőjét vallják, ki-ki mást bizonyít és bizony bíró legyen a talpán, aki képes tisztán látni ebben a szövevényes ügyben! ... Tény és való: a házasságon belüli vagyonmozgás útjai rendkívül zeg-zugosak, ezért a kívülállónak még csak elképzelnie is nehéz, hogy mi fér bele egy-egy vagyonjogi akta irathalmazába. Nehéz kibogozni az építkezésbe, a lakberendezésbe, esetleg a luxuscikkekbe fektetett összegek eredetét; az együtt gyűjtött kisebb-nagyobb vagyon értéknövelő, vagy éppenséggel értékcsökkentő tényezőit; egy pillanatig sem irigylésre méltó bírói feladat ráérezni az igazságra ott, ahol különféleképp bizonygatott tények hangzanak el arról, hogy az egykori házasfelek mikor, mit, miből, kitől s mennyiért vásároltak?! Bonyolult és felelősségteljes dolog dönteni ott, ahol a közösségi hangnemet a közös konyha, a közös fürdőszoba, a közös folyosó szabja meg; ráadásul az is bonyolítja a vagyonjogi ügyek pervitelét, hogy minden polgárnak jogában áll valamennyi megengedhető módon bizonyítani az igazát. Esetleges egyezség reményében a bíró ugyan többször is kérheti a per szüneteltetését, ám ilyenkor általában csak céltalanul peregnek a hetek és a hónapok. A gyakorlott bírák véleménye szerint a fiatalok bizonyos értelemben rugalmasabbak ezekben a kérdésekben, persze, egy-egy lakás szétosztása nekik is komoly problémát jelent. Különösen ha részben vagy netán egészben a szülőktől kapták a beugróra, a havi törlesztésre szánt pénzt, mert ilyenkor ők is bele-beleszólnak a fiatalok osztozkodásába. Lélektani szempontból sem könnyű a vagyonjogi ügyek pervitele, mert az egymással szemben álló felek éreztetni kívánják a másikkal, hogy végre az ő szavukon, az ő beleegyezésükön múlik minden. Hajlandók megegyezni bárkivel: rokonnal, ismerőssel, hirdetésre válaszoló cserepartnerral — éppen csak a volt házasféllel nem ... Ezért van szükség bírói döntésre. 19
