A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)

1984-06-08 / 24. szám

Következő számunk tartalmából: Zolczer János: RÁTERMETTSÉGGEL, SZÍVÓSSÁGGAL Neszméri Sándor: A KODÁLY-NAPOK ELÉ Lacza Tihamér: CSEREPEK Miklósi Péter: . PÁRBESZÉD Pavel Breier: FIATALON A FELKELÉSBEN Horváth Rezső: INDIÁNOK MÚZEUMA Címlapunkon J. Duben felvétele A CSEMADOK Központi Bizottságá­nak képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava. Obchodná ul. 7. Telefon: 332-865. Megjelenik az Ob­­zor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. ts. armády 35. Főszerkesztő: Strasser György. Tele­fon : 336-686, főszerkesztő-helyette­sek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Telefon: 332-864. Grafikai szerkesz­tő: KráI Péterné. Terjeszti a Posta Híriapszolgálat. Külföldre szóló előfi­zetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlaőe, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. ő. 6. Nyomja a Vychodoslovenské tlaőiarne n. p., Ko­sice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kés. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesi­­tő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdeté­sek: Vydavatefstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel.: 522-72, 815-85 Bratislava. In­dex: 492 11. EGYSÉGBEN Csehszlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának, a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának és a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság kormányának a csehszlovák nép nemzeti felszabadító harca betetőzésé­nek és hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 40. évfordulója alkal­mából közzétett, mozgósító felhívása egyebek között meggyőzően kifejezi azt is, hogy hazánkban a nemzetek és a nemzetiségek életét az egység jellemzi. Az elmúlt negyven esztendő gyökere­sen megváltoztatta Csehszlovákia né­peinek életét. Hazánk, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság ma fejlett, di­namikus gazdasággal rendelkező szoci­alista ország. A szocialista világrend­­szer szerves része. Az egyenjogú nem­zetek és nemzetiségek szabad hazája. S ahogy ezt a felhívás is leszögezi: „Kapcsolatuk a kölcsönös bizalmon és tiszteleten, a testvéri együttélésen és együttműködésen alapszik. A szocializ­mus visszafordíthatatlanul kiűzte társa­dalmunkból mind a szociális elnyomást, mind a nemzetiségi vagy faji megkülön­böztetés bármely formáját. Olyan érté­kek ezek, amelyeket kötelesek vagyunk védeni és szilárdítani." A nemzetiségi politika Csehszlovákia Kommunista Pártja és szocialista álla­munk politikájának szerves része. Alap­vető vonása a nemzetek és nemzetisé­gek teljes egyenjogúsága a marxiz­­mus-leninizmus elveinek megfelelően, amely biztosítja a magyar, a lengyel, a német és az ukrán nemzetiségű állam­polgárok számára a részvételt a társa­dalmi élet minden szakaszán: a gazda­sági és szociális életben, az államveze­tésben, valamint az anyanyelvi oktatás­ban és a kulturális életben. A szocialista társadalmi rendszer ha­zánkban nagy távlatokat nyitott meg a nemzeti és nemzetiségi kultúrák sokol­dalú fejlődéséhez, kölcsönös gazdagí­tásához és közeledéséhez. A magyar nemzetiségi kultúra, az eltelt évek so­rán, hazánkban valóban csehszlovákiai, szocialista és egyben internacionalista kultúrává alakult. Számos magyar könyv: elbeszélés, regény, tanulmány jelent meg szlovák és cseh nyelven. A csehszlovákiai magyar dolgozók orszá­gos kulturális ünnepélye, amelyet évek óta egyenes adásban közvetít a Cseh­szlovák Televízió, eljut az ország min­den városába, falvába és településére, ahol csehek, szlovákok és a hazánkban élő többi nemzetiség egyaránt gyönyör­ködhet Dél-Szlovákia magyar táncai­ban, dalaiban, népi hagyományaiban. Legjobb művészeink részesei a leg­magasabb művészi és társadalmi elis­meréseknek, díjaknak. Rácz Olivér, Duba Gyula, Ferenczi Anna, Konrád József és Fazekas Imre a Csehszlovák Szocialista Köztársaság érdemes mű­vészei. A nemzetiségi kultúra a munká­sok, a szövetkezeti parasztok és az értelmiségiek közös tulajdonaként gya­rapítja, teszi gazdagabbá mindennapi életünket. Ez a kultúra a csehszlovákiai magyarság életét tükrözi és nagymér­tékben formálja korunk emberének szo­cialista arculatát, világnézetét. Kultú­ránk népünk nemzeti hagyományaiból táplálkozik, de jelentősen merít a cseh és a szlovák nemzet és a hazánkban élő nemzetiségek kulturális értékeiből is. A gombaszögi kulturális ünnepélyen rendszeresen fellépnek szlovák, cseh, szovjet, ukrán, lengyel együttesek is. A Jókai-napok és a Dunamenti Tavasz közönsége szintén minden évben lát­hatja egy-egy kiváló szlovák színjátszó vagy más nemzetiségű vendégegyüttes játékát. A nemzetek és nemzetiségek kultúrájának kölcsönhatása, közeledése törvényszerű folyamat, amely minőségi­leg új kultúrát teremt, létrehozza Cseh­szlovákia szocialista kultúráját. Nem véletlenül hangsúlyozzák pár­tunk vezetői, hogy nemzeteink és nem­zetiségeink életében mindig azokat a szálakat keressük, amelyek összeköt­nek minket, és ne azokat, amelyek elvá­lasztanak. Ellenségeink gyakran hivat­koznak a történelem azon szakaszaira, amikor nem volt felhőtlen népeink kap­csolata. Nyilvánvaló, hogy ezt milyen szándékkal teszik. Történelmünkben számos példát ta­lálhatunk, amikor a magyarok és a szlo­vákok a társadalmi haladás igaz ügyéért vállvetve küzdöttek. Ilyen volt a Magyar Tanácsköztársaság, majd a Szlovák Ta­nácsköztársaság megalakulása. De is­merünk számos más pozitív példát. A szlovák értelmiségiek gyakran emeltek szót a magyar mezőgazdasági munká­sok érdekeiért. 1931 májusában a ma­gyar mezőgazdasági munkások bérkö­vetelési nagygyűlésén Kosúton eldördült a csendörsortűz, amely három ember halálát és számos sebesülést okozott. E tragikus eseményről elsőnek a szlovák írók és értelmiségiek adtak hírt a világ­nak: E. Boleslav Lukác, Ján Ponican, Jozef Gregor Tajovsky és sokan mások. A nevezetes tornóci békemanifesztá­­ció arra nyújt fényes példát, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozók a müncheni árulás után miként szálltak síkra a Csehszlovák Köztársaság meg­védéséért. És a népeinket összekötő példákat hosszan sorolhatnám. A Petőfi partizánbrigád, amely Rozs­nyó (Roznava) környékén részt vett a Szlovák Nemzeti Felkelés harcaiban, a fasizmus elleni közös küzdelem és gyű­lölet emlékezetes eseménye. Aztán a szövetkezetesítés évei. A kö­zös erőfeszítések és harcok a szocialis­ta falu megteremtésében ... Mind­mind büszkén emlegethető állomása az elmúlt negyven évnek... Ezekre kell utalni, ezeket kell kiemelni napjaink kul­turális nevelő munkájában. Tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy még jobban megismerjük egymást. A megismerés kialakítja a kölcsönös bi­zalmat, s a kölcsönös bizalom az egy­ség megszilárdításának alapvető felté­tele. Nemzetiségi politikánk, ahogy egész politikánk, a szocialista hazafiságra és a proletár internacionalizmusra épül. A szocialista hazafiság és a proletár inter­nacionalizmus hazánk egységének és erejének alapvető feltétele. Ha elvárjuk, hogy velünk szemben internacionalis­tákként viselkedjenek mások, nekünk is internacionalistáknak kell lennünk má­sokkal szemben minden megnyilatko­zásunkban. Több figyelemmel, több ta­pintatossággal kell lennünk egymás iránt mind a fesztiválok, mind a sereg­szemlék műsorösszeállításánál. Megható élmény volt a tavalyi vy­­chodnái folklórfesztiválon látni azt a szlovák gyermekcsoportot, amely mű­sorával „kis magyar barátaikat" kö­szöntötte. Az eset nem egyedi. Magyar részről is van hasonló megnyilatkozás. Az ilyen jellegű műsorok erősítik népe­ink barátságát, képet adnak a közös életről, a közös hazában végzett közös munkáról. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának és a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság kormányának a csehszlovák nép nemzeti felszabadító harca betetőzésé­nek és hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 40. évfordulója alkal­mából közzétett felhívása arra mozgósít bennünket, hogy megszilárdítsuk egy­ségünket, nemzeteink és nemzetisége­ink egységét, és minden erőnket állít­suk annak érdekébe, hogy az idei gaz­dasági terv feladatait teljesítsük és túl­teljesítsük. A társadalom javára végzett becsüle­tes és jó minőségű munka az, ami kifejezi dolgozóink tiszteletét és őszinte háláját, amit a szabadságunkért és szo­cialista jelenünkért harcolók küzdelmé­nek hagyatéka iránt érzünk. A felhívás a Csehszlovákiában élő nemzetiségek: a magyarok, a lengyelek, a németek és az ukránok számára is alkalom arra, hogy tettekkel — helytál­lással, jó munkával — fejezzék ki gyö­nyörű hazánk iránti odaadásukat és szeretetüket. Dr. KLIMITS LAJOS az SZSZK Kulturális Minisztériumának főmunkatársa 2

Next

/
Thumbnails
Contents