A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)

1984-06-01 / 23. szám

EGY VÁROSI SZERVEZET EREDMÉNYEIRŐL Az utóbbi 5—6 évben ismét egyre többet hallani a CSEMADOK 774 tagot számláló étúrovói helyi szervezetének munkájáról. Bo­­ócz Mária elnök irányításával megszilárdult a szervezeti élet. A tagság létszámának állandó növelésével az érsekújvári (Nővé Zámky) járás második legnagyobb szervezete lett. Több mint 5 éve egyre eredményesebben dolgozik a színjátszó csoport. Az évente bemutatott zenés játékaikat 10— 15-ször is bemutatják a járás­ban. A tánccsoport is állandó jelleggel dolgo­zik. Külön figyelmet érdemel az 1981-ben meg­alakult Balassi Bálint Művelődési Klub, me­lyet Dávid Mihály indított, jelenlegi vezetője Himmler György, aki a filmklubot is vezeti. A művelődési klubban havonként neves művé­szek. előadók szerepelnek, mint pl. Püspöki Nagy Péter, Szvorák Katalin. Ág Tibor, Duba Gyula ... Műsorukon évente kétszer kiállítás is szerepel, ami eddig nem volt a városban. A szervezete legfiatalabb csoportja a Gulyás Györgyi vezette női kamarakórus, mely az idén a járási versenyen is sikerre/ szerepelt. A szervezet legnépszerűbb rendezvényei közé tartoznak az évenkénti nyári honismereti kirándulások, színházíátogatásbk, valamint a CSEMADOK-bál megrendezése. A tagság a városszépítési akciókból is kiveszi részét, évenként 500—600 órát dolgoznak társadal­mi munkában. A kultúrműsorban a Jelenlét, irodalmi- és kisszínpad, a Kisbojtár gyermek tánccsoport, a női kamarakórus és a Kisvirág felnőtt népi tánccsoport is szerepelt. Dániel Erzsébet JEGYZETEK FESZTIVÁLOKRÓL SZAVALÓVERSENYEKRŐL Sok nap alatt — sok százan Április a szlovákiai magyar kerületi amatőr fesztiválok időpontja, s évről évre — érthető­en — ezekhez igazítja munkáját a Jókai-na­­pok és a Dunamenti Tavasz müsorbizottsá­­ga. Nos, ha jól saccolom — a különböző fesztiválokra igyekezve, vagy a csoportokat saját székhelyeiken látogatva —, ez idén is utaztunk vagy kétezerötszáz kilométert. Egy­szer veröfényes napsütésben, másszor tava­szi záporban, vagy még a gépkocsi kormány­zását is megnehezítő viharban ... Persze, mindezt nem panaszként mondom, hanem az amatőrök iránti szeretettel elegy tisztelet­ből, hiszen őket (is) az anyanyelvhez való ragaszkodás és a nemzetiségi kultúra gazda­gításának szándéka fűti, amikor diákokként vagy felnőttekként vállalják a színpadi sze­repléssel járó, jó értelemben vett kockázatot. Fesztivállátogatásaink, utazgatásaink során találkoztunk olyan csoporttal, ahol az egyik szereplő egyenesen a csábi (Cebovce) fut-A Gsemadok életéből teszik lehetővé az esetleg tízezres közönség előtti bemutatkozást, addig a mozgalom szinte minden falu és város többszázezres érdeklődő tömegének nyújt a szórakozáson és tanulságon kívül esztétikai élményt is. A művészeti mozgalom maga a minőséget kitermelő mennyiség a kezdő, a haladó, és az élegyüttesek egymástól tanuló, egymást segítő testvérisége; a bizonytalankodó és a rutinos tehetségek tízezret is meghaladó családjának a hétköznapja. Ezek a dolgos hétköznapok nevelik a dal, a szép szó, a tánc szeretetére és megbecsülésére a mozgalom részeseit és teszik őket képessé az igazi értékek létrehozására ugyanúgy, mint a má­sok áltat létrehozott értékek megértésére, megszerelésére, megbecsülésére. A mozga­lom elsődlegességét bizonyítja az is, hogy kulturális életünk jelenlegi szakaszának egyik jellegzetessége, hogy egyre inkább kibonta­kozik a néptömegek alkotó tevékenysége, egymást bátorító megsegítése. A fesztivál (seregszemle, verseny) merő­ben más. Ha nem is válik az egymást min­denáron megelőzni akarók vad tülekedésévé, vagy a csupán elismerő oklevelet szerzők A népművészet seregszemléje A XXIX. Országos Népművészeti Fesztiválnak az ad különös rangot, hogy a felnőtt tánc­csoportok versenyét, a losonci (Lucenec) járás népművészetét bemutató kiállítást és a nemzetek és nemzetiségek testvéri együvé­­tartozását jelképező ünnepi műsort a Szlo­vák Nemzeti Felkelés negyvenedik és a CSE­MADOK megalakulásának harmincötödik évfordulója évében rendezzük meg. Ezek az évfordulók piros betűkkel írták be magukat értelmünk és érzelmünk kalendáriumába, ál­taluk válik ünnepibbé nemzetiségi kultúránk ünnepe is. Nemzeteink és nemzetiségeink történel­mében fontos határkövet jelent a Felkelés, amelyben a nép a kommunista párt vezeté­sével fegyverrel a kezében szállt szembe a fasizmussal, amelyben nemzeteink és nem­zetiségeink közösen, internacionalista egyet­értésben harcoltak a közös ellenség ellen. A Szlovák Nemzeti Felkelés negyvenedik évfor­dulóján hősökre emlékezünk, antifasisztákra, akik életüket áldozták a huszadik század barbarizmusa elleni harcban, akik elindítot­ták azt a szükségszerű történelmi folyama­tot, amely 1948 februárjában hazánk mun­kásosztályának a burzsoázia feletti győzel­mével csúcsosodott ki. Harmincöt évvel eze­lőtt, február egyik következményeként ala­kulhatott meg a CSEMADOK. Jelenleg Szövetségünk nyolcszáznál is több művészeti csoportjában tizenötezren ápolják a szocialista kultúrát, ebből százhet­vennyolc tánc- és folklórcsoportban majd négyezren. A művészeti mozgalmak olyan tartalmi bővítését tűztük ki feladatul az elkö­vetkezendő időszakra, amely a művészeti és az esztétikai nevelésen kívül a szocialista hazafiságra és a szocialista nemzetköziségre is nevel az áltat, hogy népi hagyományokat őriz, haladó hagyományokat ápol, és a szoci­alista építésben szerzett tapasztalatokat a művészet hangján tolmácsolja a nézőknek és a hallgatóknak. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultu­rális Szövetségének munkáját a kívülálló el­sősorban az országos méretű seregszemlék és versenyek alapján értékeli, pedig ezek, akárcsak a tengerből kiemelkedő jéghegy, alig egyharmadát jelentik mindannak, ami a CSEMADOK fogalmával összefügg. Művészeti tevékenységünk egyik fő célja maga a művészeti mozgalom: az énekkari-, a színjátszó-, a kisszínpadi-, a táncmozga­lom ..., nem pedig a fesztivál és a verseny, mert amíg ezek csak a legjobbak számára okmánytépő „elégtételévé", a verseny nem azonos a mozgalommal. Most mégsem a néptáncmozgalomról, ha­nem a népművészet seregszemléjéről szó­lunk Zselizröl (Zeliezovce), pontosabban az Országos Népművészeti Fesztiválról, melyet az idén huszonkilencedszer rendezünk meg kedves kisvárosunkban. A zselizí fesztivál a népi hagyományainkat őrző munkánk szép ünnepe, s őrülünk annak, hogy e szép talál­kozásokra alkalmat adó fesztivál valóban nemzetiségi kultúránk ünnepe maradt, mert kell az ünnep. Kell az ünnep, szereplőknek és a nézőknek egyaránt. Ünnepeljünk háti Legjobb táncosaink dob­­bantásával egy ritmust verjen szivünk, apá­ink pentaton örökét őrző dalosaink éneke lelkűnkben visszhangozzék, néphagyomá­nyaink bemutatóival együtt érezzük át az évszázadok által letisztult szépség értékét! Ünnepeljünk! Legyen a Szlovák Nemzeti Felkelés és a CSEMADOK évfordulójának évében megren­dezett népművészeti seregszemle az inter­nacionalizmus és a béke ünnepe! SIDÓ ZOLTÁN, a CSEMADOK KB elnöke 6

Next

/
Thumbnails
Contents