A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1984-05-18 / 21. szám
A Csemadok életéből LEHETŐSÉGEK FALU A DUNA MENTÉN tozzon ezekben a stagnáló szervezetekben a helyzet. Sajátos gondot okoz az a körülmény, hogy az apróbb falvak rohamosan elnéptelenednek, az ott regisztrált — főleg fiatalabb — CSEMADOK-tagok nagyobb településekre költöznek, ahol viszont már nem tartják nyilván őket és a munkába sem kapcsolódnak be. Ami a szervezettséget illeti, a kassavidéki járásban az említettek dacára nem rossz a helyzet, hiszen a magyar nemzetiségű lakosság 18%-a tagja a CSEMADOK- nak. A legaktívabban működő helyi szervezetek közé az alábbiak tartoznak: a hími (Perin-Chym), a tornai, a szinai (Sena), a szesztai (Cestice) a jánoki (Janik), a tomaújfalusi (Turníanská Nová Vés), a restei (Resica), alsólánci (Nizny Lanec), a szepsi (Moldava nad Bodvou), a buzitai (Buzica) és a somodi (Drienovec) helyi szervezet. Akárcsak a terebesi járásban, a kassa-vidéki járásban is a legtöbb helyi szervezet jól együttműködött a helyi nemzeti bizottsággal és a községben tevékenykedő társadalmi szervezetekkel. A tagság aktívan kiveszi a részét a 7. ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításából és a Nemzeti Front választási programjának teljesítéséből. A művelődési munka területén, amint a beszámoló is leszögezte, jócskán akadnak ki nem aknázott lehetőségek. Új munkaformákkal is próbálkoznak, számos eredeti ötletet valósítottak meg sikerrel. Népszerűek a honismereti kirándulások. A három közművelődési klub közül a Szepsi Csombor Márton Klub (Szepsiben) fejt ki rendszeres és aktív tevékenységet. Ezen a tájon számos országos hírű együttes és csoport dolgozik, említsük meg közülük — a teljesség igénye nélkül — a szinai Rozmaring népi együttest, a Tavaszi szél... c. verseny országos döntőjében első díjat nyert hími női éneklöcsoportot, a 2. díjas szesztai és a 3. díjas zsamói női éneklőcsoportot, a szepsi iskola Fehér liliomszál nevű gyermekcsoport -tem. Az Ifjú Szívek számára több müvet írtam, melyben az általunk gyűjtött népdalok kaptak helyet. A mai napig figyelemmel kísérem a munkájukat, és ha meghívnak, ha szükség van rám, szívesen segítem a karmesterképzést és az, ígéretesen fejlődő ének-zenei mozgalmat. Csak azt nehezményezem, hogy kevés ilyen irányú igénnyel fordulnak hozzám ... — Mikor kezdtet zenét szerezni, komponálni. .. ? — Úgy tizenöt évesen, Nyitrán, egy szlovák népdalfeldolgozást írtam, név nélküL A Nyitra-vidéki szlovák kórusok még most is éneklik. Ebben az időben több más egyéb műfajú művet is írtam. Az igazi szerzeményt az Ifjú Szívek számára komponáltam Zoboralji lakodalmas címen. Ezt további müvek követték, főleg az Ifjú Szívek megrendelésére és a bratislavai Népművelési Intézet kórusmü-pályázataira. Ezek közül több díjat is nyert. Legutóbb a Csehszlovák Rádió népi zenekarának írtam szlovák és magyar népdalokból összeállított népdalszvitteket. — Vokális alkotásaid közül legismertebb az Esti hangulat Zsérén. A CSMTKÉ repertoárján lassan 20 éve szerepel. Énekeltük nemzetközi kórusversenyen Angliában, Írországban, Magyarországon és másutt, mint a csehszlovákiai ját, a buzitai énekkart, a Pinceszínpadot, a buzitai iskola Jóbarátok nevű gyermekszínjátszócsoportját, a tornai „Nevenincs" színjátszócsoportot stb. Sikeresek a járási és a körzeti dal- és táncünnepélyek, amelyek némelyike már komoly múltra tekinthet vissza. Említést érdemel egy érdekes kísérlet is: 1893-ban járási „Ki Mit Tud" döntőt rendeztek, amelyen hat kategóriában csaknem negyven müsorszám szerepelt és aratott nagy sikert a nézők körében. A két plenáris ülésen részt vettek a CSEMADOK KB képviselői is: Sidó Zoltán a CSEMADOK KB elnöke és Gyenge János a CSEMADOK KB szervezési osztályának vezetője. Sidó Zoltán vitafelszólalásában elismerően szólt azokról az eredményekről, amelyeket a két járás helyi szervezetei az elmúlt évben elértek, ugyanakkor rámutatott azokra a teendőkre is, amelyeket okvetlenül el kell végezni annak érdekében, hogy a CSEMADOK valóban „szervezett szervezet" legyen. A plénumüléseket kővetően mind Királyhelmecen, mind Tornán ünnepi ülés keretében emlékeztek meg a CSEMADOK megalakulásának 35. évfordulójáról, a SZNF 40. évfordulójáról, arany-, ezüst-, és bronzéremmel tüntették ki a legaktívabb CSEMADOK-tagokat, a legjobban működő csoportok képviselői pedig arany- és ezüstplakettet és díszokleveleket vehettek át. A rendezvények rangját emelte, hogy a járási párt- és állami szervek küldöttséggel képviseltették magukat. LACZA TIHAMÉR Fotó: Szalacsi József magyar kórusirodalom legrangosabb alkotását, népdalfeldolgozását. Hogy vélekedsz róla ? — A legrangosabb jelző túlzott, bár magam is úgy tartom, hogy 1955-ben, amikor megírtam, szerzői pályám csúcsát jelentette. Azóta született több más mö is, nekem személy szerint nem ez az alkotás hozta a legnagyobb sikert... — Szabad megtudnunk, melyik? — Nos, amit az idei, VI. Kodály-napokra közös számként választottak, és azt köszönöm. A legnagyobb elismerést egy szerzőnek az adja, ha a művét megszólaltatják. A legszebb és legfelemelőbb, máig is emlékezetes élményt 1961-ben kaptam Zselizen, az I. énekkari találkozón, ahol a fesztivált befejező közös számként a Békét akarunk című művemet vezényeltem, amit Weöres Sándor versére komponáltam. Több mint 1 200 gyermek és felnőtt énekes áhítattal megszólaló hangja alig hagyott száraz szempárt a nézőtéren; de harmatos az-énekesek tekintete is. Meg kellett ismételni... Életem legnagyobb sikerének ezt a művemet és ezt a szereplésemet tartom. — Elégedett vagy az életeddel? — Mióta megváltam az előbb említett együttesektől, illetve kórusoktól, csak a családomnak élek. A Csallóköz déli részén, a Nagy-Duna mentén pár év óta folynak a vízlépcsőrendszer munkálatai, amelyek megváltoztatják majd a vidék arculatát. E tájon változik Baka népének élete is. Fejlődik, szépül ez a község, amire joggal lehetnek büszkék becsületes, szorgalmas lakosai. Harmincöt éve alakult meg ebben a faluban a CSEMADOK helyi szervezete. A példamutatás a kulturális munkában is meghozza gyümölcsét. A fiatalság részvétele biztosítja a szervezeti élet folytonosságát. A kultúrműsort — amely ünnepélyesebbé tette a jubileumi összejövetelt — úgy szervezték meg, hogy szinte minden korosztály szerepelt a színpadon. Szépen kivitelezett, tartalmában is igényes és színvonalas műsort adtak az iskolások, a fiatalok és az éneklőcsoport tagjai. Lukács Ferencné, a szervezet elnöke — aki szintén alapítótag — nyitotta meg a gyűlést méltatta annak jelentőségét, üdvözölte a vendégeket a párt- és állami szervek helyi vezetőit valamint a tagságot Ebben a faluban dicsérendő szokás, hogy a NE és a hnb minden szervezet ünnepi taggyűlésén képviselteti magát valószínű, ez is szerepet játszik abban, hogy a CSEMADOK bakai szervezete járásunkban az elsők között van. Az iskola pedagógusai aktívan részt vállalnak a falu társadalmi életének irányításában, amit a lakosság nagyra becsül, s tiszteli is gyermekei tanítóit Megható volt, amikor Bartalos Rozália tanítónőnek — aki már nem tanít Bakán — megköszönték a faluban végzett több éves kulturális tevékenységét. Ez csupán csekély figyelmesség, de erkölcsi elismerés, megbecsülés. A gyűlést Török Ferenc pedagógus, a nemzeti bizottság képviselője vezette. A szervezet eddigi tevékenységéről Dohorák Katalin kultúrfelelős tartott tartalmas beszámolót. Elmondta, hogy előadásokat, író-olvasó találko— Kérlek, beszélj róluk bővebben. — Van egy húszéves, most érettségiző fiam, aki a Duna utcai Magyar Tannyelvű Gimnáziumba jár. Ilonka Budapesten tanul, a Kertészeti Egyetem tartósítási szakán. És van egy pótolhatatlan feleségem. — Hogyan telik egy napod? — Munkahelyemből adódóan későn kelő vagyok. Délután, illetve az esti órákban dolgozom. A zenei rendező munkája nem látványos. Viszont a felelőssége annál nagyobb. Rendkívül jó hallása kell hogy legyen, hogy a zeneszerző által leírt minden gondolat, minden hangjegy és utasítás „életre keljen". Megszámlálhatatlan szerzemény, köztük opera felvételét rendeztem eddig. A rádión kívül a televíziónak és az Opus lemezkiadó vállalat számára is dolgozom. (A CSMTKÉ hangfelvételét is ő rendezte, legutóbb ez év januárjában. — megj. D. D. G.) Munkám megköveteli, hogy „edzésben" maradjak, ezért délelőttönként rendszeresen zongorázom. Kedvenc zeneszerzőm J. S. Bach. Jól hangolt zongora c. művének prelúdiumait és fúgáit. Ezeket a dallamvezetés megfigyelése és rugalmas követése miatt játszom, ami a rádiófelvételek rendezésének alapkövetelménye. Ez segít a zeneszerzői tevékenysé-' gemben is. A Bach-művek a harmónia ritka lókat, ünnepélyeket, vetélkedőket, sőt tanulmányi kirándulásokat is szerveztek. Vendégszereplők fellépései tették színesebbé a szervezet életét így a dunaszerdahelyi színjátszók, a MATESZ művészeinek bemutatói. Rendezvényeik sikeresek voltak, így anyagilag is jó helyzetben van a CSEMADOK bakai helyi szervezete. Ez tette lehetővé kirándulásaikat is. A CSEMADOK tagsága aktívan részt vesz a PÜT munkájában, valamint a faluszépítési és társadalmi, gazdasági munkákban. Anyagilag hozzájárultak a Dunamenti Tavasz megrendezéséhez. Dunai elvtársnö, a hnb elnöke nagyon pozitívan értékelte a szervezet munkáját, példásan kiveszik részüket a politikai és gazdasági feladatokból. Említésre méltó, hogy itt a CSEMADOK-nak 270 tagja van, ami a falu népességének 23 %-a. Nincs olyan rendezvény vagy megmozdulás a községben, amelyen a szervezet tagsága ne venne részt, ezt kiemelte Sárkány Imre, a NF elnöke is. Járásunkban alig van olyan CSEMADOK helyi szervezet, amelynek egyik-másik gyűlésén ne vettem volna részt. Egy-egy helyen többször is jártam, sőt 3—4 faluban az alakulásnál is bábáskodtam. Vannak nagyon szép és jó emlékeim, de akadnak kevésbé kellemesek is. Bakáról mindig olyan érzéssel távoztam, hogy ez a szervezet rendszeres, tervszerű munkát végez, ápolja népi hagyományait, fejleszti nemzeti kultúráját. Ez annak köszönhető, hogy sok olyan tagja van, mint Lukács Ferencné, aki az alakulástól kezdve fáradságot nem ismerve dolgozik, szervez a faluban, és mint a jb elnökségi tagja sokszor besegít a járási rendezvények szervezésébe is MOLNÁR JÁNOS kincstárai. Van még egy célja a rendszeres zongorázásnak: a memóriafejlesztés, ami a karnagyi tevékenységhez kell. — Terveid? — Ez év decemberében nyugdíjba vonulok. Ebből és a közelgő 65. születésnapom alkalmából a rádió vezetősége felajánlotta, hogy két müvemet taníthatom be, vezényelhetem és hangszalagra rögzíthetem a Szlovák Filharmónia énekkarával. A felvétel két hete készült el. Az egyik rögzített mű a Békét akarunk, a másik a Csallóköz, amit Dénes György versére komponáltam a Dunaszerdahelyi Bartók Béla vegyeskar felkérésére, tízéves fennállásának alkalmából... A kórus megalakulásának 20. évfordulójára két müvet igyekszem megírni. Hogy lásd, mennyire komolyan gondolom — a zongorán egy halom könyvre mutat — itt a hazai költők összes eddig kiadott költeménye. A zeneszerzésen kívül a család az, aminek hátralevő éveimet szeretném szentelni. Köszönöm a beszélgetést DEBRÖDI D. GÉZA Archívumi felvétel 7
