A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1984-05-11 / 20. szám
A Gsemadok életéből Újra feldíszítve Jókai Mór szülővárosa, plakátok, transzparensek hívják a közönséget a XXI. Jókai-napok műsorára. A tavalyi, jubileumi rendezvény után szervezők és szereplők újult erővel tevékenykednek azon, hogy az idei verseny is elnyerje a színházi igényességéről ismert komáromi (Komárno) közönség tetszését, és azért, hogy a nézőtéren mind több más járásokból, vidékről jött látogató is helyet foglaljon. Hiszen a Jókai-napok országos népművészeti fesztiválunk és kulturális ünnepélyünk után a legnagyobb hagyományokra tekinthet vissza, mint ahogy nemzetiségünk amatőr színjátszó mozgalmának tradíciói is a leghaladóbbak, legrégebbiek közé tartoznak. Ezeknek a hagyományok lekötelezettjeiként szeretnénk megrendezni amatőr színjátszóink, kisszínpadjaink, vers- és prózamondóink központi versenyét, tudatosítva azt is, hogy e mozgalom esztétikai és etikai nevelő hatása tán a legnagyobb a művészeti ágazatok közül, s azt is, hogy édes anyanyelvűnk tisztaságának megőrzésében, nyelvi kultúránk fejlesztésében a drámai és a pódiumműfajok a leghatékonyabb eszközök. A Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulójának tiszteletére rendezett XXI. Jókai-napok folytatása kíván lenni egyrészt formailag és tartalmilag a tavalyi ünnepi fesztiválnak, olyan értelemben, hogy eszmei-politikai szempontból a lehető legszorosabban kötődjék az említett évfordulóhoz, másrészt pedig annak a törekvésünknek, hogy a Jókai-napok és a hozzá hasonló központi rendezvények a lehető legkomplexebb képet adják szövetségünk kulturális tevékenységéről. Természetesen nem a verseny bővítésével, hiszen az már most is túlzsúfolt és szinte rövidnek tűnik az egy hét, hanem a versenyen kívüli műsorok beiktatásával. E beharangozóban csak néhányat ragadok ki a műsorok közül, amelyek az utóbb említett célt szolgálják majd. Újra lesz fesztivál-klub, amelyet szeretnénk szervezettebbé tenni, hogy klubmozgalmunkat is szolgálja, szinte módszertani segítséget nyújtva azoknak, akik helyi szervezeteikben meghonosítani szándékozzák a klubtevékenységi formát. Könyvkiállítást is szervezünk árusítással és dedikálással egybekötve, ami az irodalomnépszerűsítés és a könyvvel való munka egyik legklasszikusabb formája. Ezúttal már nemcsak Komárom járás amatör képzőművészei mutatkoznak be a Dunamenti Múzeumban, hanem az ország más tájain dolgozó csehszlovákiai magyar alkotók is kiállíthatnak. Lényegesnek tartjuk, hogy ezt a művészeti ágazatot is felkarolja a CSEMADOK, hiszen egyre többen hódolnak a szabadidőtöltés e nemes formájának, egyre többen fogalmazzák meg gondolataikat a világról, napjainkról alkotott véleményüket az ecset és a véső segítségével. Persze ez még mindig csak' próbálkozás, hiszen alig néhány járásban van szervezett irányítása ennek a mozgalomnak. Reméljük, a Jókai-napok felhívja amatőr képzőművészeinkre a figyelmet, s idővel kialakul az a fórum, amely egyedül e műfaj elterjedését, formai és minőségi továbbfejlődését szolgálja majd. Úgyszintén, a Jókai-napok ad fórumot ebben az évben a Komáromi Szakszervezetek Háza fotókörének a bemutatkozásra — először országos rendezvényen. Sajtótermékeink fotópályázatai, a népművelési központok, a múzeumok által rendezett kiállítások egész sora bizonyítja, hogy ennek a művészeti ágazatnak is van jövője, sőt s bár ma még viszonylag kevesen hódolnak e művészeti ágazatnak, és nehéz azt is eldönteni, ki az amatőr fényképész, s ki a profi, főleg művészeti szemponSIKERES versenv-ZÉST, JÓ szórakozást tokát figyelembe véve, remélhetőleg az ő számuk is gyarapodik a jövőben. Megemlíteném még a tervezett honismereti kirándulást, amelyet a komáromi járás olyan falvaiba tervezünk, ahol történelmi vagy művészettörténeti jelentőségű személyiségünk utáni tárgyi hagyatékok lelhetők fel, emlékszoba, — tábla, netán síremlék. Ezzel részben szövetségünk egyik további küldetését — nemzetiségünk tudatának fejlődését — óhajtjuk szolgálni, másrészt viszont a történelmi-honismereti tevékenységhez útmutatót nyújtani, hiszen ez a munka jelentős részét képezi szövetségünk szervezeteinek tevékenységében, ugyanakkor a mai napig rengeteg helyi jellegű örökség, emlék, tudatformáló történelmi esemény, tény vár megismerésre, felfedezésre, feldolgozásra. A Jókai-napoknak vannak olyan vendégei (nézői, megfigyelői), akik a szabadságuk rovására az egész hetet Komárom városában töltik. A versenyen kívüli műsorok sokszínűségével az említetteken túl természetesen azt is szem előtt tartottuk, hogy a nemzetiségi kultúra fölvirágoztatásáért tevékenykedő embereknek olyan műsort kell biztosítani, hogy ne legyen számukra elfecsérelt idő a Jókai-napok. Ez szükségszerűségként is jelentkezett. Falvaink, de főleg iskoláink integrálásával olyan helyzet állt elő, hogy a pedagógusok — vagy szélesítsük a kört: az értelmiségiek — kulturális polihisztorként kénytelenek dolgozni, azaz a művészeti tevékenységből is úgy veszik ki részüket, hogy komplexitásra törekszenek — mert arra kényszerülnek. Ezért a versenyen kívüli műsorok összeállításakor azt is figyelembe vettük, hogy az ottlévőket más művészeti ágazatokkal is szórakoztassuk, illetve a lehető legértékesebb alkotásokat mutassuk be nekik, hogy hazatérve ilyen szempontból is legyen nekik mire támaszkodni. (Elsősorban a táncházra, a parasztzenekarok bemutatkozására, a gyermektánccsoportok munkájára, a kamara- és fúvószenekarok koncertjeire, azok megszervezésére gondolok.) Röviden: reméljük, a XXI. Jókai-napok is teljesíti küldetését. S ezen túl igaz és kellemes versenyzési lehetőséget biztosít amatőr művészeti csoportjaiknak, jó tanulságul szolgál majd a meghívott rendezőknek, s mindenek felett jó szórakozás, nevelői eszköz lesz az országból összesereglett nézőknek is. NESZMÉRI SÁNDOR. a CSEMADOK KB titkára AZ ELSŐ KÖRZETI ELŐDÖNTŐ A CSEMADOK Központi Bizottsága a Szlovák Nemzeti Felkelés 40. és a CSEMADOK megalakulásának 35. évfordulója alkalmából meghirdetett országos irodalmi-történelmi vetélkedő első elődöntőjére április 13-án került sor Kassán (Košice), a Thália Színházban. A verseny előtt ünnepi műsorra, került sor, majd Petrik József a CSEMADOK KB titkára mondott rövid beszédet, amelyben megemlékezett az SZNF történelmi jelentőségéről, valamint szövetségünk megalakulásának 35. évfordulójáról. Az első területi elődöntőre a járási versenyek alapján kilenc háromtagú csoport került A három fordulós versenyben érdekes és izgalmas percek váltották egymást, bizonyságául annak, hogy a járási versenyekről továbbkerült csoportok felkészültsége viszonylag jó volt. Ez elsősorban a vetélkedő történelmi részére vonatkoztatható, valamint a CSEMADOK megalakulásával és munkájával kapcsolatos kérdésekre. Annál váratlanabb volt ezzel szemben, hogy a versenyzők irodalmi felkészültsége — eltekintve néhány kivételtől — lényegesen elmaradt az előbb említett két témakör ismeretanyaga mögött Ez annál is inkább szembeötlő hiányosság, mert az irodalommal kapcsolatos kérdések zömét a középiskolák kötelező tananyagából válogatták a verseny szervezői. E szépséghiba ellenére a verseny szervezetten, jó hangulatban zajlott A bíráló bizottság értékelése alapján az első helyet a kassai Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium tanulói szerezték meg. A második helyen a rozsnyói (Rožňava) gimnazisták végeztek. A harmadik helyért folyó küzdelemben holtverseny alakult ki, s egy pótkérdés pontos megválaszolása következtében a szepsi (Moldava n/Bodvou), gimnazisták csapata jutott fel a dobogóra. Az imént felsorolt három csapatot viszontláthatjuk majd a verseny országos döntőjében. A jeles évfordulókat — úgy tűnik — ilyen jól előkészített vetélkedőkkel is méltóan ünnepelhetjük. És — gondolom — egyben haszonnal is, hiszen az események felidézése és újragondolása mellett az elhangzó ismeretanyag a hallgatóságot is gazdagítja. — gs -6
