A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)

1984-04-27 / 18. szám

A Gsemadok életéből MIKSZÁTH KÁLMÁN IRODALMI ÉS KULTURÁLIS NAPOK Az irodalmi szeminárium résztvevői Szót kértek az olvasók a Hét-ankéton A csábi kisszínpad tagjai A CSEMADOK Nagykürtösi (Vefky Krtís) Járási Bizottsága a politikai és társadalmi szervekkel együttműködve, a jnb kulturális osztályának védnöksége alatt az idén is megrendezte a Mikszáth Kálmán Irodalmi és Kulturális Napokat. A rendezvénysoro­zat a maga nemében úttörő jellegű volt, hisz míg a múlt években csak egy-egy Mikszáth-témájú előadásra került sor, ad­dig ez az egy hónapig tartó eseménysoro­zat az idén Mikszáth szülőföldjén is méltó ünnepe volt az irodalomnak s a kulturális életnek. A műsorfüzet, melyet erre az alka­lomra adtak ki, változatos és sokszínű programokat kínált. Március 9-én a lukanényei (Nenince) kul­túrotthon olvasótermében a IV—V. kate­gória vers- és prózamondóinak járási ver­senyét rendezték meg. A szép szó tolmá­csolóinak seregszemléje igazi színfoltja volt az eseménysorozatnak, az utóbbi évek legszínvonalasabb versenyei közt tarthat­juk számon. Annak ellenére, hogy a járás területén egyetlen magyartannyelvű közép­iskola vagy szaktanintézet sincs, húszán ^ neveztek be a versenybe. Valamennyien magabiztos fellépésről, jó előadókészség­ről tettek tanúbizonyságot. Megelégedés­sel nyugtázhatjuk, hogy legtöbbjük kiváló művelője a szép magyar beszédnek. Re­méljük, hogy Galamb Gabriella, Krasznica Melitta, Kotoráné Bélák Rózsa, Oroszlány Mária, Szabó Anna és Belá Zsófia — akik továbbjutottak — méltóképpen képviselik majd szűkebb pátriájukat a kerületi verse­nyen. De rajtuk kívül is sok tehetséges előadóval találkozhattunk, akik immár évek óta megjelennek a hasonló rendezvénye­ken, értő tolmácsolói az irodalomnak. Március 11 -én Nagycsalomiján (Velká Caiomija) a község szülöttére. Gáspár Im­rére emlékeztek. Születésének 130. évfor­dulója alkalmából e sorok írója tartott elő­adást. A nagyszámú közönséget mindenek­előtt az elfelejtett költő, újságíró, és mű­fordító életútjával, munkásságával ismer­tette meg. Gáspár a századvég ellenzéki irodalmának kiváló szervezője, tehetséges publicistája, a korabeli szlovák irodalom első jeles tolmácsolója, a haladó szellemű munkáslíra szószólója volt. Küzdött á vidé­ki irodalmi élet s az új társadalmi rend kibontakoztatásáért; szoros barátságot kötött Sládkovic szlovák költővel, elsőként ismerte fel Krúdy írói tehetségét. Ugyan csak Nagycsalomiján rendezték meg a kisszínpadok járási versenyét. A sereg­szemlén négy hazai s e>gy magyarországi csoport mutatkozott be. A hazaiak mező­nyéből a csábi (Cebovce) kisszínpad emel­kedett ki. Várnai Zseni: Feltámadás c. mű­sorukkal megérdemelt sikert arattak. Elő­adásuk szinte végig egységes és kidolgo­zott volt. Mondanivalójukat a mozgás, a szó és a zene erejével próbálták kifejezni. Rajtuk kívül még az ipolynyéki (Vinica), a lukanényei (Nenince) és a bussai (Busince) kisszínpadot, illetve a szécsényieket láthat­ta a közönség. Jóleső érzés, hogy az évek­kel ezelőtt kibontakozott mozgalomnak ma már folytatása, népesebb tábora is van a járásban. Az alapiskolák szavalói és prózamondói március 13-án Csábon mérték össze erejü­ket. Nagyon régen találkozhattunk a kürtö­si járásban a fiatal irodalombarátok ilyen népes táborával. A negyvenegy versenyző lelkes közönség előtt bizonyított; produk­cióik színvonalasak, biztatóak voltak. Első helyre került a versmondó Kossuth Gábor, Nagy Renáta és Megyeri Erika, a próza­mondó Súth Krisztián, Dankó Erzsébet és Varga Mária. Március 17-én — ugyancsak az irodalmi és kulturális napok keretében — nyitották meg Nagykürtösön a Nógrád megyei id. Szabó István Kossuth-díjas fafaragó kiállí­tását. A szobrászművész alkotásait Kicsiny Miklós, a Salgótartjáni Művelődési Köz­pont igazgatója mutatta be a közönségnek. Szabó István 1903-ban született Cereden, az egykori urasági Kerékgyártóból elismert művész lett. Pályafutása alatt sokféle tech­nikával kísérletezett, de mindmáig hű ma­radt a fához, a faragáshoz. Lírai fogantatá­sé, népi hagyományokból táplálkozó plasz­tikái a dolgozó nép életerejét, szorgalmát, és tehetségét példázzák. A nagykürtösi Kultúrotthonban bemutatott negyven szobra az egykori paraszti világot, a bányász­életet, a munkásmozgalom eseményeit villantotta fel. A kiállítás megnyitása a művelődési ott­hon klubtermében Mikszáth Kálmán élete és munkássága címmel járási irodalmi sze­mináriumot tartottak. A „nagy palóc" élet­útját szlovák nyelven dr. Mázor Michal, az alsósztregovai (Dolná Stregová) alapiskola igazgatója, a múzeum munkatársa ismer­tette. Jellemezte az író regényhőseit, be­szélt Mikszáthnak a szlovák néphez fűződő kapcsolatairól. Utána dr. Praznovszky Mi­hály, a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múze­um igazgatója méltatta az író munkássá­gát. Szólt a jelenkori Mikszáth-kutatások eredményeiről, a Nógrád megyei Mik­­száth-kultuszról, a hagyományok ápolásá­ról, a szlovákiai kapcsolatokról, az utókorra háruló feladatokról stb. Az előadások is igazolták, hogy a Mikszáth-téma az író szülőföldjén mindig is aktuális, hisz a pa­lócföld, a palóc népköltészet s a palóc ember „Mikszáth révén lett gondolkodá­sunkban fogalommá". A szeminárium hallgatói ezután Hét-an­­kéton vettek részt. A lap eddigi munkáját Mács József író, a Hét szerkesztője össze­gezte. Jelen volt még Prandl Sándor, a CSEMADOK KB képes hetilapjának fotóri­portere. A Mikszáth-napok jegyében még szá­mos járási és helyi rendezvényre került sor. Megrendezték pl. a művelődési és agitáci­­ós központok II. szlovákiai versenyének járási döntőjét, a gyermek- és munkás­énekkarok fesztiválját, irodalmi vetélkedőt szerveztek Mikszáth és Skultéty életéről. Az ipolynyéki (Vinica) színjátszók szintén a Mikszáth-napok alkalmából mutatták be Örkény Istvány: Tóték című színművét, a zsélyiek (Zelovce) pedig Dávid Teréz; A szerelem házhoz jön c. darabjával léptek közönség elé. Kovácsiban (Kovácovce) és Ipolyvarbón (Vrbovka) a komáromi Hajós kamaraegyüt­tese vendégszerepeit, Bussán (Busince) Mikszáth Kálmán irodalmi estet tartottak. Ipolynyéken tíz helyi szervezet csoportjai­nak részvételével az SZNF 40. és a CSE­MADOK megalakulásának 35. évfordulója alkalmából irodalmi-történelmi vetélkedőt rendeztek. CSÁKY KÁROLY Prandl Sándor felvételei 6

Next

/
Thumbnails
Contents