A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1984-04-27 / 18. szám
hogy a Kábelgyárban hamarosan gyökeret vert a szervezett munkásmozgalom. Az itt dolgozó munkásság már 1899-ben részt vett egy május elsején rendezett népgyűlésen, három esztendővel később pedig eredményes sztrájkkai kényszerítették ki a napi tizenkét órai, vagy még hoszszabb munkaidő csökkentését. E munkabeszüntetés szervezője Matz Frigyes volt, aki a húszas évek legelején a kommunista párt üzemi szervezetének egyik alapító tagja lett. A kábelgyáriak mozgalmi tevékenysége a Duna utcai Munkásotthonban összpontosult, szervezetileg pedig a Vörös Szakszervezet irányította őket. Ennek ékes bizonyítéka, hogy a legnehezebb időkben — például 1938. május elsején — az üzem munkásainak zöme a köztársaság védelmére kelt; Puha Vince elvtárs pedig küldöttként vett részt a Vörös Szakszervezetek prágai konferenciáján. Minderről a forradalmi hagyományok emlékszobájában tájékozódhat a riporter, ám ha érdekli a téma, ennél sokkal többet is megtudhat itt a múltról. Például a régi május elsejékről — mert a kábelgyáriak a Munka ünnepén régen is, ma is mindig az élen menetelnek. Már 1920-ban saját vörös zászlóval vonultak föl, és évről évre egyre többen lépdeltek soraikban. Az esztendők folyamán sokszor kellett farkasszemet nézniük a nyíltan kivonuló, vagy az eleinte a házak mögé és a kapualjakba rejtőző csendőrök szuronyaival. Az ilyen fegyveres erőszak azonban mindig még egységesebbé, még elszántabbá kovácsolta a fölvonuló menetet. Természetesen, a kábelgyáriak is ott voltak például azon az 1934-ben rendezett fölvonuláson, amelyen Major Istvánnak kellett volna ünnepi beszédet tartania. A környező házak fedezékében meghúzódó csendőrök ellenben nyílt összetűzést provokáltak — pedig abban az évben is, mint annyiszor, csupán a munkanélküliség, a kolduscédulák, a kizsákmányolás ellen, a béremelés érdekében emeltek hangot. Abban az évben is, mint annyiszor, egészen addig, amíg a felszabadulás, három esztendővel később pedig a munkásság Februári Győzelme nem tették lehetővé a szocialista fejlődést és a szabad május elsejéket hazánkban. A bratislavai Kábelgyár dolgozói a Munka ünnepét azóta valóban ünnepként kezelik, a dolgos hétköznapokon pedig a jó minőségű, az exportpiac igényeinek is megfelelő, egyre gazdaságosabb gyártásra törekednek. Mint mondják: csak így lehetnek a hazai és külföldi megrendelők megbízható és mindenben tisztességes partnerei. Ezt mondják, aztán hozzáfűzik: a gazdasági gondok ellenére békés körülmények között állni a versenyt — ez a kábelgyári munkás üzenete a világnak. MIKLÓSI PÉTER Fotó: Gyökeres György 5
