A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)

1984-04-13 / 16. szám

A szerző felvételei

1. Mazoe falucska iskolájának gyerekei

2. A Viktória-zuhatag ... A Zambezi vize több, mint száz méter magasságból zúdul le Zimbabwe és Zambia határán

3. Zimbabwe romjai között... A gránittéglákból rakott falak és a képen látható kónikus torony körülbelül hét évszázada hirdeti az ősi afrikai építészet sikerét

4. Mazoei afrikai bányászok az aknatoronynál

5. A rajzoló szerint ilyen lehetett az élet Nagy-Zimbabwében

6. A hírhedt Lonrho bányatársaság ilyen barakkokat épített az afrikai aranybányászok számára

7 A főváros közelében lévő állami gazdaság citromosztályozója 8. Orrszarvú a Nyanda — a volt Fort Victoria — közelében lévő nemzeti parkban

A „Zimbabwe-madár", amelyről szót ejtünk, s amelynek rajzát a négy évvel ezelőtt — 1980. április 18-án — függetlenné vált egykori Rhodesia zászlaján látni, nem igazi szárnyas, hanem egy titokzatos kőmadár. Ezek az öt-hétszáz évvel ezelőtt zsírkőből kifaragott kőmadarak alig 20—30 centiméteresek és úgy ülnek egy kétméteres kőoszlopon, mint valami trónon. Eddig kilenc ilyen madarat találtak — az elsőket több mint száz évvel ezelőtt a Nagy-Zimbabwe romjait kutató Kari Mauch német geológus lelte meg.

A madáristen-szobrokat az angolok még a múlt században Dél-Afrikába vitték, talán azért, mert a nép varázslatos tulajdonságokkal ruházta fel őket. Ezeket a szimbólumokat ezernyi legenda övezte: az egykor virágzó Nagy-Zimbabwenek, az aranykornak a visszatérését ígérték jelképesen ezek a szobrok. Eredetük ma is kutatás és vita tárgyát képezi. A kőmadarak története a shona törzs varázsló hitéig nyúlik vissza. Feltételezésük szerint Mwari, a shonák istene a madarakban él. mert úgy képzelték.