A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1984-04-13 / 16. szám
Képes krónika HAZÁNK VENDÉGE VOLT A JUGOSZLÁV ÁLLAMFŐ. Gustáv Husák, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének meghívására hivatalos baráti látogatáson vett részt hazánkban Mika Spiljak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Államelnökségének elnöke. A jugoszláv államfőt Prága ruzynéi repülőterén katonai tiszteletadással köszöntötték, fogadásán megjelentek Gustáv Husák köztársasági elnök és a csehszlovák politikai és társadalmi élet jelentős képviselői. A prágai vár bejárata előtt kenyérrel és sóval üdvözölték a jugoszláv államfőt. Felvételünk ezt a pillanatot örökítette meg, a képen balról az első Mika Spiljak jugoszláv, a második Gustáv Husák csehszlovák államfő. AZ SZKT 7. PLENÁRIS ÜLÉSE. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom nemzetközi tevékenységének értékelésével kezdődött március 27-én Prágában a Szakszervezetek Központi Tanácsának 7. plenáris ülése. A résztvevők elemezték a szakszervezetek hozzájárulását a béke megőrzéséért, a leszerelésért és a nemzetközi enyhülésért vívott harchoz. Karel Hoffmann, az SZKT elnöke a tanácskozáson üdvözölte Vasíl Bil'ak és Lubomír Procházka elvtársakat, továbbá Ibrahim Zakariját, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkárát. ORSZÁGOS TANÁCSKOZÁS MOSZKVÁBAN AZ ÉLELMISZERPROGRAMRÓL A moszkvai Kreml kongresszusi palotájában március 26-án össz-szövetségi gazdasági konferencia kezdődött a mezőgazdaságiipari komplexum kérdéseiről. Az SZKP a mezőgazdaság fejlesztéséről való gondoskodást nem csupán gazdasági, hanem elsőrendű társadalompolitikai feladatnak tekinti, hangsúlyozta Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, aki több magasrangú párt- és állami vezetővel egyetemben részt vett a konferencián. Felvételünk a kongresszusi palotában készült. A KGST TERVEZÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉSI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE BUDAPESTEN. Március 27. és 29. között Budapesten tartotta 32. ülését a KGST tervezési együttműködési bizottsága. A csehszlovák küldöttséget Svatopluk Potác szövetségi miniszterelnök-helyettes, az állami tervbizottság elnöke vezette. A tanácskozáson jelen voltak a KGST titkárságának és a Nemzetközi Beruházási Banknak a képviselői. Felvételünk a bizottság ülésének kezdetén készült, a megnyitó beszédet Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke mondja. KORMÁNYELLENES TÜNTETÉS RÓMÁBAN. Több mint félmillióan tüntettek Rómában a Craxi-kormány gazdasági politikája ellen. Az országnak szinte valamennyi részéből a fővárosba érkezett tüntetők elsősorban az úgynevezett mozgóbér-skála szintjének csökkentésére irányuló új inflációellenes törvény ellen tiltakoztak. Az utóbbi évtized egyik legnagyobb szabású kormányellenes akcióját az Általános Munkaszövetség (CGIL) rendezte. A felvonulók kétmillió munkanélküli számára követeltek munkát, s elítélték az amerikai rakéták olaszországi elhelyezését is. (CSTK bel- és külföldi képszolgálata) A DÖNTŐ FORDULAT Nemcsak Csehszlovákia Kommunista Pártjának, hanem az egész országnak, sőt túlzás nélkül állítható, hogy az egész szocialista közösségnek a szempontjából igen jelentősnek tekinthető az az esemény, amely 15 éve, a CSKP KB 1969. április 17-én megtartott plenáris ülésén történt. A CSKP Központi Bizottsága ezen a napon választotta első titkárává Gustáv Husák elvtársat. A megújított, ténylegesen marxista-leninista, gottwaldi stílusú vezetés határozottan -a politikai és a gazdasági élet élére állt. és hozzáfogott az országot akkoriban jellemző nagy zűrzavar és válság leküzdéséhez. Sokan már az áprilisi plénumot megelőző napokban is kimondták, hogy Csehszlovákiában 1968-ban a demokratizálódás leple alatt tulajdonképpen szívós hatalmi harc kezdődött, amely lényegét tekintve arra irányult, hogy megváltoztassa Csehszlovákia társadalmi rendszerének jellegét, és visszaállítsa az 1948 előtti politikai és társadalmi viszonyokat. Számosán, a magas tisztségeket betöltők közül is — akiket később felmentettek megbízatásuk alól — hosszú ideig csűrték-csavarták a dolgokat és mindent elkövettek annak érdekében, hogy megakadályozzák az igazság felismerését és kimondását. Elfogult, a tényeket meghazudtoló vagy figyelmen kívül hagyó magyarázatot adtak mind az 1968 január utáni időszakot jellemző fejlődésre, mind az 1968 augusztusát kiváltó okokra, és az augusztust követő eseményekre. Szlovákiában a fejlődés 1968-ban és 1969-ben sok tekintetben másképpen alakult, mint Csehországban. De a szlovákiai jobboldali opportunisták törekvését is ugyanaz jellemezte, mint a csehországiakét. A szélsőséges és ingatag elemek itt is bomlasztották a pártot, gyengítették a biztonsági, valamint az ellenőrző, az irányító és a gazdasági szervek akcióképességét. A belső és külső ellenség — a félrevezetett emberek tömegének a segítségével — tulajdonképpen az egész országban jól szervezett és összpontosított támadást irányított a párt vezető szerepe, a munkáshatalom, a szocializmus ellen. A válságos napokban Csehszlovákiában az ellenforradalomra jellemző viszonyok uralkodtak. A küzdelem nem az utcán, nem fegyverrel a kézben folyt. A reakció tanult előbbi vereségéből. Bomlasztó munkáját a fejekben végezte, a „csendes" ellenforradalom stratégiai tervének megfelelően. A szövetségesek az 1968-as augusztusi lépéssel az internacionalista szolidaritásból eredő kötelességüket teljesítették, az események még tragikusabbra fordulását akadályozták meg. Ám a párt jobboldali opportunista és revizionista vezetői még a szövetségesek internacionalista segítsége után sem ismerték fel világosan a helyzetet. A döntő fordulatot a 15 éve megtartott áprilisi plénum jelentette. A Gustáv Husák elvtárs vezette Központi Bizottság 1969. április 17-e után kidolgozta a társadalom és a gazdaság konszolidálásának a tervét. Megtisztította a pártot a jobboldali opportunistáktól, a revizionistáktól és a marxizmus—leninizmus alapján felújította a párt egységét és forradalmi akcióképességét. A párt 1969 áprilisában választott vezetőségének külön érdeme, hogy az emberek tisztánlátásáért, a társadalom és a gazdaság konszolidálásáért vívott harcát politikai eszközökkel, a tények erejével, a meggyőzés fegyverével vívta. A döntő fordulatot követő időszak sikere. Csehszlovákia mai külföldi tekintélye, az ország nyugodt, kiegyensúlyozott belső helyzete bizonyítja legjobban, hogy a 15 éve. 1969 áprilisában választott út helyesnek bizonyult. BALÁZS BÉLA 5
