A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1984-04-06 / 15. szám
A Gsemadok életéből Vilma néni munka közben ta, hogy a hét törpéből csupán te maradtál itthon. 1941 -ben kerültem a nöipari iskolába. Ott csak azt kérdezték, hogy sustyizni vagy löplizni akarok-e. Az utóbbit választottam. így tanultam meg csipkézni. Akkor 12-en voltunk az osztályban, akik ezt megtanultuk, de már csak egyedül csinálom. A kislányomat és a vömet is megtanítottam rá, de ők nem csipkéznek. A csipkézést ezen a vidéken még Mária Terézia honosította meg. — Vilma néni sem igen tudott hódolni kedvtelésének, hiszen a három gyerek (két fia és egy lánya van) mellett ez lehetetlen volt, és dolgozott is. 25 évig volt alkalmazásban a RAJ-nál. Adminisztrátorként dolgozott. 1969-ben kezdett el újból csipkézni. Addig körülbelül tíz darabot készített el, de most már legalább 150 kész munkája van. Mind-mind a saját terve alapján készült. Eddig csak egy két darabot ajándékozott el. Pénzt kínáltak a munkáiért, nem tudott tőlük megválni. Pedig már az is megtörtént, hogy megrendeltek nála térítőt, de mire elkészítette, a szívéhez nőtt. Hogy meddig készül egyegy darab, azt szinte nem is lehet megmondani. Rengeteg időt, türelmet igényel. — Ezt a négyszögletes térítőt körülbelül két évig készítettem — mutatja az egyiket. — Úgy tíz esztendeje. Nyolc darabból áll. Elkezdem a szélén, aztán töröm a fejem, milyen minta illene hozzá, mit tegyek a közepébe. Ez a kép a kislányom 25. születésnapjára készült. Méltó születésnapi ajándék Egy leányfejet és virágot ábrázol. De nem lett volna mindegy, hogy milyen virágot teszek hozzá. A rózsa ide nem illett volna, így a szegfű került a fej mellé ... íme a Vénusz — mutat egy másik képre. — A mintázata olyan, mint a Vénusz millió apró csillagocskája. Ez meg a Jupiter. Mintha csak azt mondaná, hogy én vagyok a fényesebb ... Ez az ötletem lemezhallgatás közben támadt. A kép címe: Sorsszimfónia. — A gazdag mintázat egy G-kulcs köré épül. A kép közepén Beethoven fehér selyemre feketével rajzolt arcképe. A rajz Vilma néni rajztanár bátyjának a munkája. Aztán fia egy hatalmas méretű térítőt hoz elő. Címe: Várna. — Többször Bulgáriában töltöttük szabadságunkat, ahol sok régiséget, kovácsoltvasból készült ablakot láttam. Igen megtetszett, s azt gondoltam, ha azok a minták vasból elkészíthetők, akkor csipkéből is. Ez a munkám két esztendeig készült. Annyit ültem fölötte, hogy a minták már összefolytak a szemem előtt, de nem tudtam abbahagyni. A következő a Győztünk című több színű kép. (Egy ideje már nemcsak fehér, illetve krémszínű fonalat használ.) Ezen az előtérben egy zászlót magasba emelő katona áll, a háttérben galamb, a város művelődési háza, emlékműve és a pamutipari üzem. Mindez nem véletlenül került a kompozícióba. — Édesapám is építette a város emlékművét — mondja Vilma néni. — A fiam a gyárban dolgozik, a művelődési ház építését pedig a bátyám vezette. Ez a munkám 1970-ből való. Eddig három sikeres kiállítása volt. Az első 1977-ben Léván, a RAJ rendezésében, a második 1982-ben a Barsi Múzeum rendezésében, a művelődési házban, a harmadik pedig tavaly Zselízen (Zeliezovce) a folklórfesztivál keretében. Az utóbbin hat panelon harminc munkája volt látható. Itt a látogatóknak a csipkekészítést is bemutatta. Munka közben filmezték is Vilma nénit. A CSEMADOK KB (egyébként a CSEMADOK-nak sok éve tagja) a Népművelési Intézettel karöltve az idén Bratislavában is ki szeretné állítani Vilma néni munkáit. — Néhányszor voltam már népművészek bratislavai összpontosításán — mondja. — Három-négy napra szoktak bennünket meghívni. Ott más technikát is megismerhetek, mert van köztünk faragó, festő, makramézó, de engem csak a csipkézés érdekel. Alig várom, hogy elkészüljön egy-egy munkám, s az jöjjön ki belőle, amit megálmodtam. Azt szeretném, ha munkáimat minél többen láthatnák, megismerhetnék. FÜLÖP IMRE (Hajdú András felvétele) Pár nappal a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének 35. születésnapja előtt, egészen pontosan február 19-én alakult meg az ország 516-ik és a komáromi (Komárno) járás 39-ik CSEMADOK helyi szervezete, talán a legméltóbb születésnapi ajándékként A fürdőjéről már országszerte, sőt az országhatárokon túl is ismert kisközségben — Pat (Patince) — tudatosították és néhányan szükségét érezték annak, hogy a nagy társadalmi közösségen belül egy kisebb közösséghez is tartozzanak. Ahhoz a kisebb közösséghez, amely az anyanyelv ápolását és megtartását haladó nemzetiségi hagyományaink továbbvitelét, a csehszlovákiai magyar nemzetiségű állampolgárok kulturális és műveltségszintjének emelését tűzte ki célul. Egy időben volt már CSEMADOK-szervezete a falunak, ám most, több mint egy évtized távlatából, nehéz lenne megállapítani, hogy mi is volt az oka az akkori érdektelenségnek, amely a szervezet széteséséhez vezetett Ennél sokkal lényegesebb az, hogy a több mint egy évtizednyi csönd után az emberek már maguk is érezni kezdték a CSEMADOK-szervezet hiányát, és többükben már meg is érlelődött a belső elhatámzás a szervezet újbóli megalakítására. A CSEMADOK járási szervei részéről már tényleg csak az indító impulzus megadására volt szükség ahhoz, hogy a január folyamán és február első napjaiban 47-en juttassák el a szövetség tagjainak sorába való felvételi kérelmüket a CSEMADOK járási titkárságára. S mivel a CSEMADOK alapszabályzatának értelmében már 15 kérelmező esetén helyi szervezet alapítható, a negyvenhét páti lakos felvételi kérelme alapján a CSEMADOK járási bizottságának elnöksége javasolta a CSEMADOK páti helyi szervezetének megalakítását. A járási bizottság elnökének ezt a javaslatát Kurucz Lujza, a CSEMADOK járási bizottságának elnöke terjesztette az alakuló ülés résztvevői elé, s az ülés aztán határozatba foglalta a helyi szervezet megalakítását. A CSEMADOK Központi Bizottságának üdvözletét Neszméri Sándor, a Központi Bizottság titkára tolmácsolta az ülés résztvevőinek. Üdvözlő beszédében kitért a szövetség küldetésének, az új helyi szervezetnek, valamint a tagság legfontosabb feladatainak ismertetésére is. Varga László, a helyi nemzeti bizottság elnöke és Kovács János, a helyi pártszervezet elnöke — akik mindketten személyesen is tevékenykedtek a helyi szervezet megalakításában — a helyi párt és állami szervek messzemenő támogatásáról biztosították a helyi szervezetet, annak a meggyőződésnek adva kifejezést, hogy a szervezet tevékenysége új lendületet visz majd a kis község kiemelkedőnek éppenséggel nem mondható kulturális életébe. Ennek egyik előfeltétele máris adott azáltal, hogy zömében a fiatalabb korosztályok képviselőiből összetevődő vezetőséget választottak a helyi szervezet élére, s Kinczer László, az új szervezet elnöke pedig azok közül a fiatalemberek közül való, akik teljes egészében tudatában vannak a kulturális szövetségünkben végzett tevékenység jelentőségének. Mivel az alakuló ülésen közel százan vettek részt, megvan a remény arra is, hogy a közeljövőben majd egyre többen kapcsolódnak be a mintegy ötszáz lelket számláló kisközség CSEMADOK-szervezetének tevékenységébe. Miután a helyi szervezet negyvenhét alapító tagja Kurucz Lujzától, a CSEMADOK járási bizottságának elnökétől, és Németh Gyulától, a járási bizottság titkárától átvette a tagsági igazolványát a helyi óvoda apróságai köszöntötték az új szervezet tagjait egy kedves kis versesénekes összeállítással, fölhíva a figyelmet mindjárt arra is, hogy a legfiatalabb generáció ilyen jellegű tevékenységét se hagyja majd figyelmen kívül a falu CSEMADOK szervezete. A közeli dunamocsiak már országos hírűvé vált folklórcsoportja is eljött az új szervezet köszöntésére, kedvet ötletet is adva műsorukkal a páti helyi szervezet tevékenységének beindításához. 11