A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1984-03-30 / 14. szám
Csak használt gyufából szeret barkácsolni Jens Holm Andreasen. Új vízi dízel-világcsúcsot állított fel a „Miss Britain IV" nevű motorcsónak Angliában: másodpercenként 55 méteres átlagsebességet ért el, túlszárnyalva a Róma közelében 1979-ben felállított 53,4 méteres korábbi világcsúcsot. Erőforrásként a Ford múlt évi díjnyertes teherautómotorját használták fel: Kontár Gyula felvételén Ferdiš Kostka népi iparművész alkotása látható, amely Borinkában a kerítés belső oldalát díszíti. Kutak Adrien: Szerelmesek, Pipázó Jasenský Péter: Bohóc, Muzsikusok KERÁMIA A RÓZSA UTCÁBÓL >*»c Ipolyságon (Šahy), a városközponttól nyugatra bogárhátú, apró házikók tucatja kapaszkodik a meredek domboldalba. A szűk ut•cácskák megbékélve, sorsukba beletörődve ülnek egymás fölött picinyke hajlékaikkal, nadrágszíjnyi portáikkal. Nem lehetett itt könnyű hajdan fészket rakni, de hát az emberi akarat végül is győzedelmeskedett. A városka szegényebb polgárai jelesre vizsgáztak élniakarásukból: megbarátkoztak a kietlen tájékkal és felépítették Ság város ma már talán leghangulatosabb negyedét, melynek egy részét egykor Tabánként is emlegették az itteniek. Ebben a negyedben szerénykedik a Rózsa utca is, ahol a múlt év elején kerámiaműhelyt nyitott a Jasenský-házaspár. Mesteremberek — szűcsök, szabók, vargák, asztalosok — már századokkal ezelőtt is működtek Ipolyságon; a mostani kerámiaműhely épületében például még nem is olyan rég mézeskalácsosok készítették portékáikat. Agyagművesek ténykedéséről azonban nincs tudomásunk. Hisz nekik ott volt Pukanec vagy Gömör, a tűzálló agyag gazdag forrásvidéke. Nemrégiben még a bakabányai műhelyben dolgozott a ma már önálló „ipart" űző két fiatal ipolysági mester is, akik egyébként a népi iparművészek szövetségének (ULUV) a tagjai. Az agyag egy részét is Pukanecról szerzik be, hogy a Rózsa utcai műhely korongján és elektromos kemencéjében életre keljen a holt anyag. Munkájuk érdekes színfoltja a kisvárosban folyó alkotó tevékenységnek. Jasenskýné Kutak Adrient régóta ismerik a ságiak, hisz ő innen indult, hogy édesanyja ösztönzésére s annak hathatós támogatásával birtokba vehesse a művészetet, megismerhesse az alkotómunka titkait. A mama, Kutakné Vida Anna maga is festegetett, s ma is lelkes pártolója a művészeteknek. Korán felismerte lánya rajzkészségét. A gyermek munkáit bemutatta Ľudovít Fulla festőművésznek is, aki szintén értékelte Adrien tehetségét. így került aztán Kutak Adrien Ipolyságról a bratislavai Iparművészeti Szakközépiskolába, ahol kedves mestere, Pajdlhauzer tanár vezette be öt a kerámiamüvészet titkaiba. A diáklány nyaranként a bakabányai népművészek, Kohl és Frank mesterek műhelyében szorgoskodott, hogy még alaposabban elsajátíthassa az ősi kultúra fortélyait. 1978-ban néhány hetet töltött Zebegényben, a magyarországi amatőr művészek nyári egyetemén. Harmadéves volt, amikor bemutatkozott azon a tárlaton, melyet a CSEMADOK városi szervezete rendezett az ipolysági amatőr képzőművészek munkáiból. Portrékat, kisplasztikákat és iparművészeti tárgyakat állított ki. Ipolyság művészetkedvelő közönsége ma már ismeri a férjet, Jasenský Pétert is. Ő egyébként Kremnicáról került ide. Az ottani iparművészeti szakközépiskolában végzett mint vésnök. Később korongozóként dolgozott a népi iparművészek ľubietovái műhelyében, majd Pukanecra került. 1981-ben részt vett Banská Bystricán egy csoportos kiállításon, ezt követően pedig Ružomberokban, az amatör művészek szlovákiai versenyén 2. dijat nyert. A városka lakói a múlt év júniusában ismerkedhettek meg közelebbről is a Jasenskýházaspár munkáival. A Honti Közművelődési Klub „Beszélgetés a művészetekről" c. új rendezvénysorozata keretében Nagy János szobrászművész mutatta be a keramikusok alkotásait. A kerámiaművészet szinte ősidők óta végig-Jasenský Péter és J. Kutak Adrién munka közben kísérte az emberiséget. A népművészetben kipróbált és bevált technika aztán fokozatosan átment az iparművészeibe is, s a tárgyak egyszerre kaptak használati és esztétikai funkciót. Ezt példázzák egyébként Jasenskýék munkái is. A különböző készletek és használati tárgyak mellett feltétlen szólnunk kell plasztikáikról, plakettjeikről — képzőművészeti vonatkozású alkotásaikról is, melyek alapvető emberi gondolatokat fejeznek ki. Jasenský Péter Muzsikusok c. figuráin nagyszerűen ötvöződik a népi ihletésű megformálás és a modern iparművészet technikája. Csodálatos falusi hangulatot idéző és a humort sem nélkülöző kompozíciójával Jasenský Péter megérdemelten nyerte el a lévai járás amatőr művészeinek versenyén az első díjat. Bohóc c. plasztikája a mester kézügyessége mellett az alkotó ember gazdag fantáziavilágáról, nagyszerűen kamatoztatható tehetségéről vall. Ugyanezt mondhatjuk el Fazekasmester, Ivócimbora vagy a Fürdőző c. munkájáról, sőt az azóta született alkotásokról is. Kutak Adrien kerámiái — elsősorban az Újjászületés c. sorozat darabjai — filozofikusabb gondolatokat, egyetemesebb problémákat, tudatosabb eszmevilágot tükröznek. A Négy évszak eddig elkészült plasztikái pedig a gyermek gondolatvilágán keresztül próbálják megközelíteni a valóságot, tolmácsolni a körülöttünk zajló változás szépségeit, a természet kiváltotta érzelmeket. Pipázó c. plasztikája — még ha népi figurának is tűnik — nem népies. Komoly formai eredmény s egyben a mester nagy érdeme, hogy kinyitja a plasztikát. Szerelmesek c. alkotása ugyancsak egyéni látásmódról, sajátos megformáltságról tesz tanúbizonyságot. Rajzkészségét Kutak Adrien a népművészet elemeit és formakincseit őrző tárgyak díszítésénél kamatoztatja. Használati tárgyaival egyébként az amatőr művészek múlt évi lévai versenyén a zsűri díját érdemelte ki. A Jasenský házaspár részt vett az 1983-as zselizi Országos Népművészeti Fesztiválon s a gombaszögi Országos Kulturális Ünnepségen, ahol a többi népművésszel együtt mutatta be termékeit. Műhelyük mindig nyitva áll az érdeklődők előtt, s remélhetőleg, a jövőben is ízléses termékek, rangos alkotások kerülnek majd ki onnan. CSÁKY KÁROLY (Fotó: Gabriel Kosmály) 9
