A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1984-03-16 / 12. szám
Hallottuk-olvastuk-láttuk Innen-onnan KIÁLLÍTÁS Fénykép és valóság Érsekújvárott (Nővé Zámky) a Szakszervezetek Háza tükörtermében nyílt meg Berta András és Valach Péter mérnök fényképkiállítása. Mindketten a helyi fotoklub tagjai, számos elismerés, díj tulajdonosai. A fotoberkekben ismert, tárlatokon alkotásaival immár 12 éve rendszeresen szereplő Berta András a számos járási és kerületi díj mellé tavaly a martini AMFO országos seregszemlén egy első és egy második helyezést is szerzett. Valach mérnök tíz évvel ezelőtt nevezett be először a járás amatőr képzőművészeinek vetélkedőjébe, s azóta már I.,dijat szerzett Piesfanyban, III. díjat az országos alkotóversenyen és szakmai elismerésben részesült a martini seregszemlén. A 150 kiállított fénykép az ember és a környezet olykor nem éppen harmonikus kapcsolatát villantja fel. Mindketten gazdag fekete-fehér és színes skálával dolgoznak, az életből ellesett, gyakran ellentmondásos pillanatokat örökítve meg. Berta felvételei közül leginkább a „Szárazság", „Az élet jelei", „A tél varázsa", „A világosság születése", „A gyökerek" című ciklusokba sorolt alkotások figyelemreméltóak. A cselekvő ember mozdulatain, arcvonásain is tükröződő belső feszültséget leghűbben a „Start előtt" című sorozat ábrázolja, de nagyon kifejezőek a budapesti „Country '82" fiatal zenészeinek vívódásait, érzelmi kitöréseit megörökítő pillanatképek is. Az „Emlékezés John Lennonra" című tanulmánysorozata szinte elemi erővel hat a látogatóra. Valach Péter kiállított képei közül elsősorban a portrék (Cigarettázó férfi, Portrék, Maros), az élet forgatagából ellesett, olykor mosolyt fakasztó pillanatfelvételek („Hogyan lestem meg a boszorkányt...", „Nem látták anyukámat?", „Kérek még egy kicsit", „Körhinta", „Tengerparton") hatnak szuggesztiven; elgondolkodtatóak A „csend metamorfózisa" című sorozatának darabjai és tájképei is. A tárlat sikere minden bizonnyal ösztönző erővel hat a két tehetséges alkotó további munkásságára, annál is inkább, mivel a nagy érdeklődésre való tekintettel a kiállítás időtartamát másfél héttel meghosszabbították. Pénzes István KÖNYV Marcus Aurelius elmélkedései Marcus Aurelius közel két évtizeden át i. u. 161—180 között volt a római birodalom császára. Művelt, felvilágosult filozófus elme volt, szerény, igazságos. Uralkodása áldás volt a római birodalomra. Olyan gazdasági intézkedéseket hozott, amelyek emelték a jólétet és a birodalom lakói megmenekültek az éhínségtől. A jogéletben enyhítette azt a szigort, amely kérielhetetlenségével sújtotta az egyént. Támogatta a műveltség terjesztését, mert azt tartotta, hogy csak a felvilágosult ember lehet szabad. A birodalom legkiválóbb tudósait évjáradékban részesítette. Legszűkebb környezetét is sztoikus filozófusok képezték, az állami tisztségeket is nagyrészt rájuk ruházta, gondolván, ők válthatják leginkább valóra elképzeléseit. Korának és egyéniségének ellentmondása, hogy gyöngesége, magábavonulása, rezignáltsága ellenére a félelmetes hadvezéri szerepet is vállalnia kellett és tűzzel-vassal irtotta a birodalomra törő ellenséget. Elmélkedéseinek nagyobb része is hadjáratai közben születtek. Például a kvádok elleni pannóniai hadjáratban, valahol a Garam folyó torkolatánál irta le nem a világnak szánt gondolatait, amelyekből végül az ókor egyik legérdekesebb műve állt össze. Marcus Aurelius minden rendszer és elgondolás nélkül örökítette meg gondolatait, a sztoikus filozófia tükrében a világgal, a világmindenséggel szembesítette önmagát; „az utolsó könyv végét kivéve semmi sem mutat arra, hogy ezeket bárki valamilyen művészi szerkesztési elv alapján rendezte volna el" — írja a könyv utószavában Szilágyi János György. A századok folyamán keletkezett kiadások is más-más címet viselnek. Hol „Tanítások", hol meg „Intelmek" címen adják közre a könyvet. Az első nyomtatott kiadás 1558-ban látott napvilágot. S most ragadjunk ki egy gondolatot a nyolcadik könyvből: „Aki nem tudja, mi a világ, az nem tudja, hol van ő maga. Aki nem tudja, mire született, az nem tudja azt sem, kicsoda ö tulajdonképpen, és azt sem, mi a világ. Aki ezek közül egyet is elhanyagol, az a maga rendeltetését sem tudja megmondani. S most milyen színben tűnik fel előtted az az ember, aki olyanok tapsai elöl menekül, vagy töri magát utánuk, akik azt sem tudják, hol vannak és kicsodák?" A könyvet Huszti József fordította.-dénes-Két érdekes könyv Vaskos, kétkötetes életrajzi regény Hosszú Ferenc: „Hegytetőn három fenyő" című műve. Talán nem is volna benne semmi meglepő és érdekes, ha nem Kralovany, Presov és Bardejov környékéről, illetve nem Kassáról szólna a regény. Ugyanakkor a szerzője ismeretlen név a csehszlovákiai magyar irodalomban. A könyv a két háború közötti szlovenszkói magyarságnak arról a rétegéről szól, amely a megváltozott politikai-gazdasági rendben elvesztette a lába alól a talajt. A szlovák vidéken élő magyar dzsentri-társadalom agóniája, magát a halálnak, az elmúlásnak megadó életvitele tanúságtétele ez a könyv. A regény főhősének, Szedlay Ferencnek a kamaszkori vívódásairól szól, aki már — legalábbis állítása szerint — 16 éves fejjel meg tudta különböztetni az „anyás" magyarokat a humanista gondolkodású felvidéki magyarságtól, sőt a kommunistákkal is rokonszenvezett. A kassai születésű, de később Pestre került író, „Hosszú Ferenc" álnévbe burkolózik még halála után is. (A könyvet az örököse adta ki.) S e recenziónak sem célja fellebbenteni a fátylat a tipikus „egykönyves" íróról. Szirmay Endre: „Párbeszéd" című kötetének verseit akár „Öszikék"-nek is nevezhetnénk. A ma 64 éves pedagógus-költő idős korára érett be, s egymás után három verseskötetet indított útjára. Ez a külföldre szakadt hazánkfia — a Kassa melletti Hemádzsadányban született 1920-ban, s itt töltötte ifjúságát — ma Kaposvárott él az ottani Pedagógiai Főiskola nyugdíjas tanáraként. Verseiben az ifjúkori élmények újraélésének örömével s az öregkor derűjével és bölcsességével játszik a szavakkal, a gondolatokkal. Első önálló verseskötete, az „Arány és mérték" 1971-ben; a „Maroknyi sors" című második kötete 1977-ben jelent meg Kaposvárott. Harmadik könyve, amelynek a címe „Párbeszéd" 1982-ben hagyta el a nyomdát, a Budapesti Művészbarátok Egyesületének gondozásában. Mind a Maroknyi sors, mind pedig a Párbeszéd versfordításokat is tartalmaz. A haza, a gyermekkorban elsajátított második anyanyelv köldökzsinórja így köti Szirmay Endrét is visszahúzón és éltetőn a szülői tájhoz: Emil Boleslav Lukácon, Laco Novomeskyn, - Ladislav Stehlíken keresztül. Fordításai nemcsak kitűnő nyelvérzékről, hanem tudatos költői-fordítói programról tesznek tanúságot — s versei mellett ezt kell benne becsülnünk a leginkább. Gyüre Lajos HANGLEMEZ 12 aranysláger A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat a népszerű Pepita-sorozatban az utóbbi időben egyre több olyan lemezt ad ki, melyek világhírű együttesek és szólisták előadásában a népszerű muzsika legnagyobb sikerszámait tartalmazzák. Ezek egyike a CBS és a Pepita közös gondozásában nemrég megjelent „12 aranysláger" („12 Golden Hit's") című lemez, amely valóban igazi sláger- és sztárparádé, ami a lemez dramaturgiájának, valamint annak a ténynek is köszönhető, hogy a szebbnél-szebb számok előadói, a szólisták és az együttesek az általuk képviselt műfaj élvonalbeli reprezentánsai. Annak ellenére, hogy a lemez egyes számai a popzene különféle irányzatait képviselik, éppen a könynyed, elegáns, gyakran egyszerű és mégis virtuóz előadásmód, a jó értelemben vett mesterségbeli rutin és tehetség ötvözi kerek egésszé a tucatnyi remek számból álló slágerparádét. íme 8z előadók listája: Simon and Garfunkel, Christie, Redbone, The Tremeloes, Dr. Hook and the Medicine Show, Mott the Hoople, Danyel Gerard, Lynn Anderson, Chicory Tip, Johnny Nash, Janis Joplin és Santana. A 12 aranysláger közt hallhatjuk pl. Robles-Milchberg—Simon „El Condor Pasa” című szerzeményét, a „Yellow River" című Christie-szerzeményt a szerző előadásában, S. Silverstein „Sylvia's Mother" című dalát a Dr. Hook and The Medicine Show együttes előadásában. Megszólal a lemezen D. Gerard-Ben Juris jó ritmusú fülbemászó dallamú „Butterfly" című dala is a szerző előadásában, valamint J. South „Rose Garden" című szerzeménye Lynn Anderson előadásában. Janis Joplin a „Me and Bobby Mac- Gee" című Kristofferson—Foster-szerzeményt adja elő, Santana előadásában pedig J. Zack „Evil Ways" című szerzeményét hallhatjuk. Ez a remek könnyűzenei hanglemez is jól bizonyítja a popmuzsika sokszínűségét, egyre emelkedő színvonalát és indokolt népszerűségét. Sági Tóth Tibor Bár Leningrád a világ legészakibb nagyvárosa — egy szélességi körön van Grönland déli csücskével —, s a nagy hidegek nem ismeretlenek errefelé, a város folyója, a Néva még január elején sem volt teljesen befagyva. A kevésbé fázós emberek akár meg is fürödhettek benne. Erről tanúskodik felvételünk is, amely a Péter- Pál erőd falánál készült. (Varga Erzsébet felvétele) A texasi Plainview városban rendezett repülöbemutatón egy „Partenavia P-680" típusú gépnek mindkét szárnya leszakadt. Egy gyorsan reagáló fényképész megörökítette a szárny nélkül maradt repülőgépet — mielőtt még pilótájával együtt zuhanni kezdett. Múzeummá alakították azt a házat, amelyben a vadnyugati elbeszélések és regények híres írója, Zane Grey 1905— 1918 között élt és dolgozott. A múzeumban központi helyet kapott az a deszkával felszerelt szék, amely az idős írónak íróasztal helyett szolgált. 8
