A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)

1984-03-09 / 11. szám

NaupHosz a tenger istenének. Po­­szeidónnak az ivadéka, aki várost alapított, melyet Naupliának nevez­tek el. Itt született NaupHosz fia Palamédész. tudor és hős. Palamé­­dészt később Odüsszeusz Trója alatt meggyilkoltatta. Emlékére a város fölé emelkedő sziklaszirtnek a Palamidi nevet adták. Az Égei-tenger két öböl beszögellé­­sével választja el Peloponniszosztól Ar­­goliszt, az antik kultúra bölcsőjét. Átha­ladva a nyolcvan méter magas, mere­dek sziklafalak közé hasított Korintho­­szi-csatornán a diákkor történelem óráinak emlékei idéződnek fel az em­berben. Korinthosz, Iszthmosz, Argosz, Mü­­kénai, Epidaurosz, Tirünsz — mind egy-egy gócpontja az ókori kultúrának. Az utazó szinte úgy érzi, az Argoliszon minden kődarab magán viseli az antik civilizáció nyomait. Argoszt elhagyva az addig dimbes­­dombos terepen kanyargó út fokozato­san magasodó sziklák közé szorul. Majd egy kanyar után gyönyörű kép tárul elénk: magas szírieken, hatalmas, középkori erődítményekkel övezve. Alatta egy városka bújik meg, mögötte az Argoliszi-öböl verőfénytől szikrázó, valószínűtlenül kék tükre. Az ókori Nauplia, ma Náfplion. Az idelátogatót ugyan meglepi, hogy bár Naupliát i. e. VII. században foglalta el Argosz és építtette ki megerősített kikötővé, a mai Náfplion talán Argolisz egyetlen olyan helye, ahol az antik kul­túrának nem maradtak fenn a nyomai. A városra inkább a középkor és Görög­ország újkori történelme nyomta rá a bélyegét. A hőmérő higanyszála harmincöt és negyven Celsius-fok között mozgott, a mélykék égbolton egy foszlányi felhőcs­­ke sem mutatkozott. Verejtékezve rót­tuk a lépcsőket a Palamidi erődítmény­re, nem számoltuk őket, csak fent tud­tuk meg, hogy összesen 857-et hagy­tunk magunk mögött. Az erődítmény­hez a város másik oldaláról autóút is vezet, igy kényelmesen is fel lehet jutni. A vérbeli turista, azonban inkább a fáradságosabb megoldást választja. Az állandóan változó kilátás bőségesen kárpótolja fáradozásáért. Fokozatosan bontakozik ki lent a város és az öböl. Hamarosan láthatóvá válik a Burdzi. Néhány száz méterre a kikötőtől egy kis szikla merül ki az öböl vizéből. Erre is erődítményt építettek, itt lakott valaha a város hóhéra is. Ma turistaszálló és látványosság. A kíváncsiakat pár perc alatt repíti oda a gyors motoroshajó, nem kevés drachma lefizetése ellené­ben. Az ugyanazon nevű sziklára épült Pa­lamidi a város eröditményrendszerének legnagyobb komplexuma. A velenceiek építették, akik 1686 és 1715 között uralták a várost. Elnevezésében ott buj­kál a trójai háború hősének Talamé­­désznek az emléke. A rege szerint Pala­médész Trója hiábavaló ostroma után azt akarta, hogy a görög hadsereg vo­nuljon haza. Odüsszeusz ezért aranyat csempészett a sátorába és elhíresztel­te, ezt a trójaiak adták Palamédésznek árulás fejében. A görög katonák ezért agyonverték. Iskolai kirándulás résztvevőire leszek figyelmes, ahogy az erődítmény egyik bejárata előtt állnak. A feketehajú ne­bulók mukkanás nélkül, figyelmesen hallgatják a tanító úr magyarázatát. A történelem Görögországban ma is a nemzeti büszkeségek közé tartozik. A tanító úr is figyel engem a szeme sarká­ból, nyilván észrevette érdeklődésemet. Amikor befejezte mondandóját hozzám lépett és tört németséggel, udvariasan nemzetiségem után érdeklődött, majd néhány szóval megismételte, külön ne­kem, a mondottakat. így tudtam meg, hogy Palamidi nem fejezte be a „szol­gálatát" a középkorral. A második vi­lágháború alatt a német fasiszták görög szabadságharcosokat és kommunistá­kat tartottak rabságban a Palamidi ka­zamatáiban. Utoljára a hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején a „fekete ezredesek" fasiszta uralma alatt használták, ugyanerre a célra, a kazamatákat. A város központja a Platija Szindag­­matosz tér. Közepén a magunkfajta ember számára egzotikusnak tűnő pál­mapark. Körben jellegzetes görög üzle­tek, ahol az üzletkötés már a járdán, az üzlet előtt megkezdődik. A vállalkozó szellemű tulajdonos ugyanis a járdán leszólítja és udvariasan, de határozot­tan invitálja be a vevőjelölteket. Nem kérem — magyarázza öt-hat nyelven —, nem kell semmit venni csak körül­nézni. Aki kötélnek áll, az csak ritkán távozik üres kézzel. A tér egyik szegletében áll a török mecset — a Vuleftiko. Ez már Görögor­szág újkori történelméhez kapcsolódik. 1821-ben a Peloponniszoszon megin­dul a török elleni szabadságharc. Nem téves a dátum. Mi ugyan a török hó­doltságot a középkorral kötjük össze, de a görögök jóval hosszabb ideig vol­tak oszmán megszállás alatt (egészen 1912-ig). A szabadságharc váltakozó sikereket ért el, egy kis területen meg­alakult az újkori Görögország. Fővárosa 1829-töl 1834-ig Náfplion volt. Az első görög országgyűlés ekkor a Vuleftiko­­ban tartotta az üléseit. A szabadság­­harc nem mindig sikeres kimenetelét nemcsak az ellenség ereje szabta meg, hanem a belső megosztódás is. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a Vuleftiko­­tól néhány utcával arrébb álló Ajiosz Szpiridón-templom kilyukasztott fala. Itt gyilkolták meg 1831 -ben Kapodiszt­­riaszt Görögország első kormányzóját. A gyilkos görög volt. A golyó, miután megölte a politikust, a templom falába fúródott. A turisták számára akad itt látnivaló bőven. A nevezetességeken túl az Agoliszi-öböl vize élvezetes fürdő­zést ígér. Ezért vándor, ha utad valaha Argolisz földjére visz, ne kerüld el Náfpliont! HORVÁTH REZSŐ A szerző felvételei Jogi tanácsok „Szabadság" jeligére munkajogi ügyben Olvasónk tanulmányai befejezése után 1982. szeptember 15-én először lépett munkavi­szonyba. 1983 áprilisában a munkaadója felszólította, hogy vegye ki az 1983. évre járó szabadságát 3 nap terjedelemben. Most vi­szont utólag közölték vele, hogy az 1982. évre nem járt neki szabadság, s ezért a már kivett három napot az 1983. évi szabadsága terhére írták. Azt kérdezi, mit mond a törvény, és hogy munkaadója helyesen járt-e el? A fizetett szabadságról a Munka Törvény­könyve 100. szakaszának 1. bekezdése úgy rendelkezik, hogy a folyó naptári évben csak annak a dolgozónak van igénye szabadságra, akinek a munkaviszonya munkaadójánál leg­alább 5 hónapja tart (ez az ún. próbaidő), s legalább 75 napot ledolgozott. Ez alól a követelmény alól kivételt képez­nek azok az esetek, amikor a dolgozó a nemzeti bizottságok által szervezett munka­erő-toborzás keretében lép munkába, ha a munkaadónál történő átszervezés következ­tében kell munkahelyet változtatnia (tehát: amikor az eddigi munkaadója a törvény 46. szakaszának 1. bekezdése a, b, c pontjai alapján mondott fel neki), továbbá ha a terhes nö, a gyermekéről személyesen gon­doskodó anya mond fel ez okból az előző munkahelyén, vagy ha valaki az egészségi állapota miatt vált alkalmatlanná az eddigi munka végzésére s ezért változtat munkahe­lyet. A Munka Törvénykönyvéhez kiadott 1975. évi 54. számú végrehajtási rendelet 64. sza­kaszának 1. és 3. bekezdése szerint a sza­badságigény szempontjából a megkövetelt 75 napba mint ledolgozott időt kell beszá­mítani a fizetett szabadság idejét, a fizetett ünnepnapokat s a törvényes szabad szom­batokat is, amikor az egész heti munkaidő 5 munkanapra van felosztva. A munkaadó a szakszervezeti üzemi bi­zottsággal egyetértésben elengedheti a fenti feltételek teljesítését annak a dolgozónak, aki kezdeményezésére lépett munkába. Mindazokban az esetekben, amikor a dol­gozónak nem keletkezett a folyó naptári évben szabadságigénye és a szabadságát mégis kivette, a munkaadója köteles ezt a következő naptári évben leszámítani. Olvasónk munkaviszonya az 1982. évben csak három és fél hónapig tartott, nem teljesítette tehát az 5 hónapi várakozási időt, így erre a naptári évre nem keletkezett még a törvényes szabadság egy részére sem igé­nye. Munkaadója tehát helyesen járt el, ami­kor az 1983-ban kivett három napi szabad­ságot ennek az évnek a terhére írta. Az 1982. évben akkor lett volna az évi szabadság néhányadrészére igénye, ha leg­később augusztus 1 -én lépett volna munká­ba és 75 napot ledolgozott volna. „Ködös ősz" jeligére családi ügyben Olvasónk háromgyermekes édesanya, legki­sebb gyermeke most kétéves, gyakran beteg, sokszor kell vele orvoshoz, kórházba járni. Az iránt érdeklődik, hogy milyen kedvezményben vagy segélyben részesülhetne ? Gyermeke kétéves koráig — a 26 heti fizetett születési szabadság letelte után — további meghosszabbított fizetésnélküli sza­badságot vehetett ki. Ez alatt az idő alatt gyermekgondozási segélyt kapott havi 600 Kcs összegben, mert még két gyerme­kéről való gondoskodás miatt nem volt mun­kában és nem volt kereseti tevékenységből eredő jövedelme. A Munka Törvénykönyve értelmében kér­hetné a munkaadóját, bogy vagy rövidebb munkaidőt engedélyezzen, vagy a heti mun­kaidő felosztásánál adjon bizonyos könnyíté­seket. Az ilyen kérésnek a munkaadónak eleget kell tennie, kivéve ha ennek komoly üzemeltetési akadálya volna. (Lásd a Törvény 156. szakaszának 2. bekezdését). Ugyancsak a munkaadója igazolt mulasz­tásnak tekinti azt az időt is, amikor 10 évnél fiatalabb gyermekéről való gondoskodás mi­att nem dolgozik, mert a gyermekét fontos (egészségi) okokból nem helyezheti el a bölcsődében, óvodában. Ebben az esetben a betegbiztosítási törvény alapján jár három napra (vagy a nemzet biztosítás bizottság engedélye alapján még további három nap­ra) táppénz. Gyermeke megbetegedése vagy orvosi ke­zelése esetén a legszükségesebb időre, de legfeljebb egy napra fizetett szabadidőre van igénye akkor, ha gyermekét rendszeresen előre meghatározott időre viszi orvosi vizs­gálatra vagy kezelésre (lásd a Munka Tör­vénykönyve végrehajtási rendeletéhez ki­adott melléklet 3/b pontját). Készpénzsegélyre igénye nincs. A nemzeti bizottság szociális biztosítási ügyosztályán érdeklődjék, hogy nem kaphatna-e egyszeri szociális segélyt, ami azonban mindig a család anyagi és szociális helyzetétől függ. Leginkább akkor jöhet számításba, ha a család saját hibáján kívül átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe jutott. „Autótulajdonos" jeligére A munkaadó engedélyével szolgálati útra használt személygépkocsik igénybevételéért járó juttatásokat, amelyek magasságát leg­utoljára 1982-ben állapították meg, a Szö­vetségi Munka- és Szociálisügyi Minisztéri­um 1984. évi 2. számú hirdetményével janu­ár 1 -töl kezdődően felemelték. „Segédrendőr" jeligére Több olvasónk kérdésére válaszoljuk, hogy a segédrendőröket a közbiztonsági testület já­rási parancsnoksága veszi fel azok közül az állampolgárok közül, akik az előírt feltételek­nek megfelelnek. A segédrendőr működése előtt hivatali fogadalmat tesz. Hivatalos iga­zolványt és sárga alapszínű karszalagot kap „PS VB" felirattal, amit a bal karján visel. Feladatát vagy a közbiztonsági testület tagjai mellett látja el vagy — ha erre külön megbí­zatást kap — önállóan is felléphet. Köteles mindig meggondoltan és udvariasan eljárni és tiszteletben kell tartania a saját, valamint az állampolgárok méltóságát, becsületét és személyiségét. A táppénz új szabályozása 1984. január 1 -e óta a munkaképtelenség esetén kijáró táppénz összege egységes, tekintet nélkül arra, hogy a beteg mennyi ideig volt alkalmazásban. Az ideiglenes munkaképtelenség első három napjára a táppénz a tiszta munkabér 70 százalékát, azon túl pedig a 90 százalékát teszi ki. Dr. B. G. 17

Next

/
Thumbnails
Contents