A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1984-03-09 / 11. szám
Tudomány-technika A világűr Kolumbusza f (50 ÉVE SZÜLETETT GAGARIN) A Gagarin család. Balról: (ülnek) Alekszej Gagarin és Anna Gagarina; (állnak) Borisz és Valentyin Gagarin, Marija, Valentyin felesége és Jurij Alekszejevics Gagarin, a ft világ első űrhajósa. kell elviselnie az Űrrepülés kedvezőtlen körülményeit és az intenzív fizikai megterheléseket. Bátran és higgadtan kell megbirkóznia a pszichés nehézségekkel, veszélyes helyzetekben merészen és megfontoltan kell cselekednie. Az űrpilóta emlitett képességeinek és készségeinek kifejlesztésére a vadászrepülöi gyakorlat a legalkalmasabb. Földi körülmények között a vadászgép pilótájának van dolga olyan vagy hasonló hatásokkal, mint amilyenek az űrpilótát érik'. Amikor a vadászpilóta különféle manővereket hajt végre, amelyek során nagy, gyakran változó nagyságú és irányú erőhatások lépnek fel, kifejlődik benne a képesség a helyes tájékozódásra, a készség a pontosan egybehangolt mozdulatok végzésére, a műszerek egyidejű figyelésére, a repülőgép helyzetének felmérésére, az átmeneti súlytalanság elviselésére Ki ne ismémé a görög mondavilág hősének, a viaszszárnyakon a Nap felé szálló Ikarosznak a történetét ? A legenda évszázadokon át erkölcsi példázatként élt a köztudatban, a merészségéért életével fizető ember bűnhődésének, s e bűnhödés elkerülhetetlen voltának példázataként; csak elvétve akadtak olyanok, akik hittek, akik Ikarosz tettében a vakmerőséget csodálták, s bukását nem az istenek büntetéseként értelmezték. Az idő a vakmerőket, az „álmodozókat" igazolta, a Leonardo da Vinciket, a Jules Vernéket, a Ciolkovszkijokat, a Gagarinokat. Az asztronautika lépésről lépésre tisztázta az űrrepülés feltételeit. Már az első műholdak feladata kettős volt: egyfelől ellenőrizték a pályára állítást végző hordozórakéták, továbbá a műholdak és különféle rendszereik alkalmasságát, a kitűzött űrhajózási program megvalósíthatóságát, másfelől a tudományos alapkutatás szolgálatában végeztek méréseket és megfigyeléseket. Ez a tudományos program is sok tekintetben az űrrepülés feltételeinek tisztázását szolgálta Meg kellett ismerni a Föld körüli térség fizikai állapotát, a legkedvezőbb átviteli frekvenciákat, hogyan viselkednek a különféle anyagok és a különböző felépítésű élő szervezetek — növények, állatok — az űrrepülés körülményei között. A világűrben folyó kísérletekkel párhuzamosan az ember űrrepülését a földi kiképző bázisokon készítették elő. Ezt a munkát, a jövendő űrpilóták kiválogatását, szakmai kiképzését, edzéseit meglehetősen korán, már az ötvenes évek második felében megkezdték. A Szovjetunióban is, az Egyesült ÁllaÉletünk fenntartásának alapvető szükséglete a táplálkozás. Ha kevés élelemhez jut az ember, szükségszerűen szűkül a normális emberi élet folytatásának lehetősége. A táplálkozás azonban nemcsak alapvető szükséglet, hanem alapvető emberi jog is. Napjainkig azonban a világgazdaság, és benne a mezőgazdaság produktivitása nem volt elég ahhoz, hogy mindenki számára egyformán biztosítsa azt a lehetőséget, hogy élhessen ezzel a joggal, noha ennek nincsenek természeti akadályai. Az éhínség a mai világban a gazdasági fejletlenség következménye, amelyet társadalmi és politikai okok súlyosbítanak. Földünk 4,7 milliárd lakosa közül csaknem egymilliárd ember nem jut elegendő táplálékhoz, ugyanakkor az ENSZ élelmezésügyi szervezetének (FAO) adatai szerint, globális méretekben a Föld népességének nagyobb része kielégítően, sőt, jól táplálkozik. A világ élelmiszertermelése kissé gyorsabban nő az emberiség szaporodásánál! A fejlődő országok élelmiszertermelése kétszer olyan gyorsan nő, mint a fejletteké, de a népesség gyors szaporodása miatt az egy főre számított növekedési ütem nem haladja meg a fejlett országokét. Lényegében tehát elegendő élelem áll minden ember számára rendelkezésre, és ez a növekedési folyamat még folytatódik. A globális adatok azonban sajnos félrevezetőek. Elfedik azokat az óriási különbségeket, amelyek az egyes országcsoportok között és azokon belül is fennállnak. Bár számos fejlődő országban a termelés átlagon felüli növekedéséről adtak hírt, többségükben elégtelen a mezőgazdaság teljesítménye. A fejlődő országok népességének 50 %-a él olyan területen, ahol az élelmiszertermelés évente csak 1,3 %-kal nő, 10%-uk pedig olyan országokban, ahol épmokban is a leendő űrhajósok első nemzedékét a hivatásos pilóták, mégpedig a vadászrepülök közül válogatták ki. A szovjet Űrhajózási Kiképzési Központ létrehozója Kamanyin repülő-vezérezredes erről a következőket mondta: „Feladata teljesítése során az űrpilóta rendkívüli körülmények között végzi munkáját, s eközben szervezetét erős, néha már alig elviselhető igénybevételek érik. Az űrhajózási vállalkozás ráadásul mindig tudományos-műszaki feladat, amely nemcsak kifogástalan egészségi állapotot és erőnlétet követel az űrhajóstól, hanem mélyenjáró tudományos és technikai szakismereteket is. Az ürpilóta semmiképpen sem paszsziv részvevője az utazásnak. Űrrepülés közben olyan váratlan helyzetek adódhatnak, hogy az űrhajó irányítását át kell venni az automatikus rendszertől. Mindenképpen jól pen csökken a termelés. A legsúlyosabb helyzetben Afrika van, ahol az egy főre eső termelés az elmúlt tíz évben 14 %-kal csők kent. FOGY A TERMŐFÖLD Bolygónkon kb. 134 millió km2 jégmentes földfelület található. Ebből 101 millió km2 mezőgazdasági termelésre alkalmatlan, 15 millió km2 pedig igen gyenge termőképességű. A világ mezőgazdasága a maradék 18 millió km2-re koncentrálódik, de még ennek a területnek is csak egyharmada jó adottságú mezőgazdasági terület. Sajnálatos módon az emberiség évente kb. 150 000 km2 mezőgazdasági területet veszít! (Csehszlovákia területe 127 871 km2.) Ez számos okra vezethető vissza, a legfontosabb ezek közül az urbanizáció (80 000 km2), a talajerózió (30 000 km2), a környezetszennyezés (20 000 km2) és a sivatagosodás. A fejlődő országokban ez utóbbi ok következtében évi 6 millió hektár a veszteség, ebből 2,5 millió hektár szántóföld. Csökken a humuszképződés is a szervestrágya és a növényi maradványok eltüzelése következtében. A mezőgazdaság fejlesztésének egyik fontos tényezője az öntözés. A vízellátással azonban súlyos problémák vannak, s a gondok előreláthatóan csak növekedni fognak. Jelentős a mezőgazdaság energiaigénye is. amely a jövőben szintén emelkedni fog — a fejlődő országokban 37—45-szörösére, az iparilag fejlett államokban mintegy 2—2,5-szeresére. Figyelembe kell venni ugyanakkor azt a körülményt is, hogy a mezőgazdaság maga is jelentős mennyiségű megújítható energiaforrást termel, amely nagy mértékben helyettesítheti a hagyományos energiaforrásokat. , AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÁVLATAI Az elmúlt 50 évben a világgazdaság egyik legfontosabb változását az jelentette, hogy a legtöbb bio-régióban csökkent az élelmiszer önellátás. Ez egyaránt vonatkozik Nyugat- és Kelet-Európára vagy a fejlődő világ nagy részére, amely mind erőteljesebben függ az élelmiszerimporttól. Az USA viszont ugyanakkor a maga 230 milliónyi lakosságán kívül még további 150—200 millió embert képes élelmiszerrel ellátni. Egy szakértői csoport azt vizsgálta, hogyan alakul az USA mezőgazdasága az elkövetkezendő másfél-két évtizedben. Az USA élelmiszertermelése rendkívüli módon függ két tényezőtől: 1) a rendkívül magas energiafogyasztástól (a mezőgazdaság több energiát fogyaszt mint bármely más vállalkozás); 2) a tovább nem tartható termelési technológiától, amely óriási termésmennyiséget produkál, de közben a talaj termőképességét tönkreteszi. Az USA energiafelhasználásának csúcsa 1980 körül következett be, ettől kezdve meredeken csökken. Mivel az élelmiszertermelés és az energiafelhasználás szorosan összefügg, belátható, hogy az USA élelmiszertermelése folyamatosan csökkenni fog. Ezt a folyamatot a talaj termőképességének romlása csak meggyorsítja. Az előrejelzések szerint a világ jelenlegi legnagyobb élelmiszerexportőre 2000-ben már nem fog élelmiszert kivinni, sőt valószínűleg maga is importra szorul majd. Ez az előrejelzés riaszHatmilliárd ember kenyere és így tovább. A vadászpilóta sokszor kerül olyan helyzetbe, amely nagy emocionálisakarati reakciót vált ki belőle, s megköveteli a gyors és pontos reagálást, a bátorságot, a leleményességet, a céltudatosságot. De arról sem feledkezhetünk meg, hogy a vadászpilóták kitűnő rádiósok is, alaposan ismerik a fedélzeti navigációs berendezéseket, s természetesen gyakorlott ejtőernyősök is. Persze nem minden vadászrepülö alkalmas űrhajósnak. Gondos válogatás, minden jelölt egyéniségének és tulajdonságainak rendkívül alapos tanulmányozására van szükség." A szovjet Űrhajózási Kiképzési Központban egyidejűleg több pilóta is készült arra a nagy feladatra, hogy elsőként emelkedjen a világűrbe. Végül a választás Jurij Alekszejevics Gagarinra esett, aki ha élne, most lenne ötvenéves. A történelmi jelentőségű esemény 1961. április 12-én következett be: Gagarin a Vosztok—1 űrhajóval megkerülte a Földet. A Vosztok—1 moszkvai idő szerint 9 óra 7 perckor indult a bajkonuri kozmodromról. Pályaadatai: földközeli pont (perigeum) 181 km, földtávoli pont (apogeum) 327 km, a pályasík hajlásszöge az egyenlítőhöz 64 fok 57 perc. A hordozórakéta második fokozata 9 óra 19 perckor vált le, s ekkor beállt az űrhajón a súlytalanság állapota. Az önműködő programberendezés a fékezörendszert 10 óra 15 perckor hozta készenléti állapotba. A fékezőrakéta 10 óra 25 perckor kapcsolódott be, s Gagarin pontosan fél óra múlva ért földet a Szaratov melletti Szmelovka közelében. Az első űrrepülés időtartama 108 perc volt. tó figyelmeztetést kell hogy jelentsen a többi fejlett mezőgazdasággal rendelkező, élelmiszerexportáló országnak is, de nem kevésbé az importáló országok számára is. A fejlődő világ gabonaimportja az 1960. évi 25 millió t-ról 1970-re 80 millió t-ra emelkedett és az ezredfordulóra — a jelenlegi tendenciák szerint — 200 millió t lenne a szükséglet. Az exportőröknek 100 millió t többletet kellene 15 év alatt produkálniok. ÉHEZŐ ORSZÁGOK Az éhező országok ma csak importált élelmiszerrel tudják ellátni magukat. A mezőgazdasági import mind nagyobb tételeket emészt fel a fejlődő országok nemzeti jövedelméből, elvonva a forrásokat a gazdasági élet egyéb területeinek fejlesztésétől és fokozva a már ma is 465 milliárd dollára rúgó eladósodottságukat. Az élelmiszertermelés egyenetlenségeinek következményeként az importnak — amely 1981—1982-ben már 94 millió tonnát tett ki — tovább kellene növekednie. A jelenlegi világpiac azonban csak a vásárlóerővel rendelkező keresletet tartja keresletnek, nem pedig az éhezésből adódó igényt, így hiába vannak az egyik oldalon eladatlan készletek, mert a másik oldalon viszont zavartalanul pusztít az éhínség. Ha az élelmiszertermelés egyenlőtlenségeit pénzügyi gondok okozzák, ezen megfelelő tőkebefektetéssel ót lehet tömi. A 90 fejlődő országban, ahol csökken az önellátás mértéke, az elkövetkezendő két évtizedben meg kellene ötszörözni a mezőgazdasági beruházásokat — ami az ezredfordulóra vonatkoztatva mintegy 175 milliárd dollárt jelentene. (A Magyar Tudomány c. folyóirat nyomán) 18
