A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1984-03-02 / 10. szám
SIDÓ ZOLTÁN, a CSEMADOK KB elnöke A nyelvében magyar, tartalmában szocialista kultúra egyik éltető eleme a kulturális értékek sokrétű és kölcsönös cseréje. Ahogy a Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága 1980 áprilisában tartott ülésén is kifejezést nyert: „A kulturális értékek kölcsönös cseréjének nemzeteink és nemzetiségeink öszszetartozásának hitét kell táplálnia, s olyan tényezővé kell válnia, amely az eszmék és a célok egységében a Csehszlovák Szocialista Köztársaság iránt érzett viszonyában érzelmi szálakkal is összeköt." Tizenöt járásunk ötszáztizenöt helyi szervezetének nyolcvanezer tagja legyen ebben példaadó! A CSEMADOK, fejlettsége jelenlegi szakaszában képes az öntevékeny művészeti munka színvonalának megőrzése mellett lényegesen javítani a művelődési munka nívóját. Amikor az iskolán kívüli nevelésről és oktatásról szólunk, nem az eszmei-nevelő munka tisztán népművelő értelmezését szorgalmazzuk. A valós szükségletektől való elszakadás, az igényektől való elvonatkoztatás nem vezethet eredményekhez. A falu, a város, a járás helytörténetének, történelmi fejlődésének, munkásmozgalmának. szocialista jelenének ismerete nélkül, valamint a felsőbb tanintézményeken való művelődés igényének felkeltése nélkül nem érjük el azokat a célokat, melyeket a XIII. Országos Közgyűlésen magunk elé tűztünk. Ezekre a feladatokra kell hát összpontosítaniuk művelődési klubjainknak, honismereti köreinknek. Mindezt születésnapi ajánlásnak szánva tudatosítjuk, mert Szövetségünk sokrétű tevékenységét nem lehet „felülről" jövő utasítások alapján végezni. A legjobb szervezeteink példája is bizonyíték: a művelődési igények kielégítése terén még adósai vagyunk önmagunknak. Ezért az elkövetkező évek egyik fő feladata lesz a többi tömegszervezettel való eredményes együttműködésen kívül szerveink és szervezeteink még szorosabb együttműködésének biztosítása iskoláinkkal. Tesszük mindezt a sokoldalúan képzett és harmonikusan fejlett személyiség, az anyanyelvét anyanyelvi szinten, az egyetem és főiskolák nyelvét a jelenleginél magasabb színvonalon ismerő, a társadalmi összefüggések iránt érzékeny és azokat értő személyiségek nevelése érdekében. A Központi Bizottság, járási bizottságaink és helyi szervezeteink ünnepre készülődnek: harmincöt év eredményei alapján tudatosítják a mát. A jubileumi év egybeesik egész társadalmunk nagy ünnepével, a Szlovák Nemzeti Felkelés negyvenedik évfordulójával. A fasizmus elleni fegyveres felkelés évfordulójának ünnepén is a mát tudatosítjuk, az újabb háború veszélyét. „A Szovjetunió ma az egyetlen ország, amely következetes békepolitikát folytat... A kapitalizmus ütőkártyája az imperializmus, a háború. Imperializmus és leszerelés: tűz és víz" — írta 1933-ban Fábry Zoltán. Az évzáró taggyűléseinken elfogadott békefelhívás egyértelműen bizonyítja, tagságunk határozottan szembeszáll a fegyverkezési versennyel, amely nemcsak súlyos szociális következményekkel jár, hanem nyíltan veszélyezteti a világbékét. Mi is felemeltük szavunkat a rakéták nyugat-európai telepítése ellen és az atomleszerelés mellett. Békében akarunk élni, békében akarunk dolgozni! A béke maga az élet. S az élet értéke a kultúra. Ezért kulturális szövetségünk megalakulásának ünnepségei váljanak egész tagságunk békességóhajtásának kifejezőjévé, váljanak a szocialista rendszer békejavaslatai támogatójává! Flarmincöt éves a CSEMADOK. Harmincöt év munkáját értékelve döntse el minden szervezetünk és tagunk, az eredmény mennyit ér, de ebben lássuk önmagunk hozzájárulásának értékét, súlyát! Flarmincöt éves a CSEMADOK. Az évforduló évében ünneppé forrósodnak a taggyűlések és talán jobban odafigyelünk mindenre, aminek köze van vagy köze lehet nemzetiségi kutúránkhoz. Születésnapot ünnepelünk. Minden emlékezönek és maradandót alkotónak, alapítónak és a holnapi tagoknak ezúton kívánunk örömöt és eredményes kulturális munkájukat joggal megillető elismerést! Hétvégi levél Lapunk e heti számában vissza-visszatérö téma a CSEMADOK 35. születésnapja. Szerencsére fizikai értelemben egy intézmény vagy mozgalom tőlünk, emberektől eltérően nem öregszik. Tapasztalatokkal gazdagodva újabb és újabb nemzedékek tudásával, és tennia(tárásával felfrissítve ismételten képes a megújhodásra, a lendületes továbblépésre. Úgy érzem, ez a képzeletbeli emlékérem egyik oldala. És az érem másik oldala viszont az. hogy minden közösséget, társadalmi szervezetet. azok az eszmék éltetik, amelyek életrekeltették és útjára indították. A CSEMADOK ot a kommunista párt nemzetiségi politikája hozta létre és indította el. Ezért oly tanulságos felidézni ma is néhány alapgondolatot az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvéből. Lőrincz Gyula, a CSEMADOK Központi Bizottságának első elnöke helyzetelemző, de egyben útmutató beszédének alapgondolata: „A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének egyik fő feladata lesz, hogy megszüntesse a magyar és a szlovák nép. valamint az itt élő más nemzetiségek egymástól való egészségtelen elszigeteltségét, különélését. Hogy megteremtse a harmonikus együttélést minden téren — kultúrában, munkában, újjáépítésben, iparban, mezőgazdaságban egyaránt". Egy más helyen ezt olvashatjuk: „Meg kell teremteni a legszorosabb együttműködést, a szlovák, a cseh és más nyelvű dolgozók között, nemcsak a munkapadoknál, nemcsak a szántóföldeken, hanem a kultúra területén is." Az országos elnök pontosan meghatározta a CSEMADOK helyét is társadalmunkban: „Ugyanúgy, mint ahogy a szlovák kultúrszervezetek, népművelési tömegszervezetek rá vannak kapcsolva az állami apparátusra, vagyis a Tájékoztatás és Népművelésügyi Hivatalra, mert mint kulturális szervezet — tehát nem politikai szigorúan ide tartozik". De nemcsak Lőrincz Gyula, hanem a többi felszólaló is jól látta, hogy a közép- és keleteurópai nemzetek csak szocialista társadalmi felszabadulásuk által tudnak kijutni a korábbi történelmi időszakok zsákutcáiból. Meggyőződésüket fejezték ki, hogy a szocializmus építésének időszakában ezek a népek történelmünk folyamán először kerülnek politikailag közös arcvonalba, először kezdhetik el azoknak a bonyolult ellentmondásoknak a feloldását, amelyeket a múltból örököltek. Az évszázados ipari, gazdasági, kulturális elmaradottság felszámolásával szüntetik meg véglegesen azoknak az évszázadok által kitermelődött ellentmondásoknak az objektív alapjait, amelyek a más nyelveket beszélő népi tömegeket sokszor nem a reakciós erőkkel, hanem egymással fordították szembe. Kétségtelen, hogy az elmúlt 35 esztendő alatt pártunk nemzetiségi politikája jelentős eredményeket teremtett. Bizonyítást nyert, hogy csak a szocializmus képes az ország minden területének arányos fejlesztésére, tehát azoknak a területeknek a fejlesztésére is, ahol a nemzetiségek élnek. A szocialista gazdaságfejlesztés kedvezően befolyásolta a nemzetiségi művelődésügy és kultúra fejlődését is. A kultúra az élet minden területét áthatja. A művelődés pedig olyan sokágú, mint maga az emberi tevékenység. De látnunk kell azt is. hogy tevékenységünk nem szűkíthető le a kultúra és műveltség terjesztésére, hanem tudatosan a szocialista életmód és életforma kialakítását kell, hogy segítse. 3
