A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1984-02-24 / 9. szám
Következő számunk tartalmából: Sidó Zoltán: A 35 ÉVES CSEMADOK Gál Sándor: MELÓDIA '83 Varga János: EMLÉKEIM A CSEMADOK-ról Miklósi Péter: SZÁLL A BÜSZKE DAL Lacza Tihamér: CSEREPEK A Hét galériájában: JANIGA JÓZSEF Címlapunkon Zolczer János felvétele az Elektrotechnika a Csallóközben című riporthoz A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná ul. 7. Telefon: 332-865. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Cs. armády 35. Főszerkesztő: Strasser György. Telefon : 336-686, főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Telefon: 332-864. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedicia tlaőe, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. ó. 6. Nyomja a Vychodoslovenské tlaőiame n. p., Kosice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kcs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem örzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavatelstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel.: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. Nyilvántartási szám: SUTI 6/46. Malik Albina a törzsgárdatagok egyike A dunaszerdahe/yi ■ Tesla-üzem monopol gyártója az autórádióknak A szabad szemmel alig látható tekercsekre rákerül a huzal Az üzem megbúvik Dunaszerdahely (Dunajská Streda) ipari negyedének többi üzeme, vállalata között. A főútról alig láthatóan hirdeti a jellegzetes védjegytábla: TESLA. Tizenöt éve létezik, működik Dunaszerdahelyen a bratislavai Tesla nemzeti vállalat üzeme, s ez azt is jelenti, hogy a Csallóközben — ezen a korábban teljesen mezőgazdasági jellegű vidéken — tizenöt éves múltra tekint vissza korunk legdinamikusabban fejlődő és legjellegzetesebb iparága, az elektrotechnika. Tizenöt év ugyan nem kevés, ám nem is nagy idő. Nem nagy idő, hiszen errefelé az elektrotechnikának korábban semmiféle hagyományai nem voltak. Tehát nem véletlenül az az első kérdésem az üzem igazgatójához, Rublík Mátyáshoz: — Hogyan, miért jött létre a Csallóköz szívében ez az elektrotechnikai üzem? — Az ötlet 1967-ben született. Én akkor a fővárosban lévő Tesla vállalat tervezöosztályának a vezetője voltam. Egyre kevésbé tudtunk megfelelni a növekvő követelményeknek: nem volt elegendő munkaerő, akadozott a termelés. A környék lányait, asszonyait pedig nehezen tudtuk volna rávenni arra, hogy naponta ingázzanak. Ezért határoztunk úgy, hogy Dunaszerdahelyen vagy Galántán létesítünk egy fiókvállalatot. Puhatolóztunk mindkét járásban. A dunaszerdahelyi járás akkori vezetői nagyon gyorsan, rugalmasan reagáltak kérésünkre: azonnal biztosítottak helyet az üzem létrehozására. Hatvannyolc februárjában a helyi építőipari vállalat hozzákezdett az építéshez, s másfél év múlva már álltak az épületek. Mi már hatvannyolc januárjában toboroztuk a munkaerőt. Hatvan embert vettünk fel. Ők a vállalat tekercselő részlegén betanulták a nagyon aprólékos, pontos munkát. Tudja, az első embereket nagyon meg kellett győzni, hogy hozzánk jöjjenek. Nem ismerték ezt a munkát, féltek tőle. A toborozás ideje alatt a lányokhoz, asszonyokhoz intézett első kérdésünk az volt: szeretnek-e kötni, varrni, horgolni? Abból indultunk ki, hogy akinek van türelme, kézügyessége az ilyen munkához, az itt is megállja a helyét. S úgy igyekeztünk, hogy a környék szinte minden falujából megnyerjünk egy, két embert, akik idővel majd hozzák magukkal falubelijeiket. A „taktikánk" jónak bizonyult. 1969 októberében hatvan emberrel megindulhatott a termelés, s az év végére, alig másfél hónap elteltével már 223-an dolgoztak üzemünkben. Ma 597 embert foglalkoztatunk. — Hogyan teltek el az első hónapok, évek? Gondolom, azért nem ment minden ilyen egyszerűen. — Valóban nem. A vállalat vezetősége részéről is sokan kételkedtek abban, hogy a Csallóközben gyökeret verhet az elektrotechnika, hogy a többnyire háztartásból vagy a mezőgazdasági üzemekből hozzánk jött nők képesek lesznek ilyen igényes feladatoknak megfelelni. Engem, is aki ennek az üzemnek a létrehozását kigondoltam, azért küldtek ide: ha elkezdted hát mutasd meg, bizonyíts! És ma már örömmel elmondhatom: bizonyítottunk! Persze, kezdetben sokat izzadtunk. A tekercselés, nagyon nagy pontosságot, türelmet igényel. Ennek az elvárásnak a nők még meg is feleltek volna, ám legnehezebben a munkacsarnok légkörét, az egyhelyben ücsörgést tudták megszokni. Többen, akik itt vannak kezdettől, még mindig erre panaszkodnak: jó, jó minden — mondják — csak hát reggeltől estig egyhelyben ülni... Voltak egyéb nehézségek is. Kezdetben a Bratislavában betanított hatván embernek nemcsak a napi normáját kellett teljesítenie, hanem fokozatosan be kellett tanítaniuk az új munkaerőket. S közben új termékek előállítására került sor. Tehát dolgoznunk kellett, közben tanulni és tanítani is. A törzsgárda becsületére legyen mondva, legtöbben állták a próbát. Bíztak abban, amit ígértünk: ha felfut a termelés, ha már megfizettük a tanulópénzt, kellemes, jól jövedelmező munkahely lesz a Tesla. így aztán mára az átlagkereset 2 100 korona körül mozog. Az igazgatói iroda egyik szekrényében különféle nagyságú tekercsek és autórádiók láthatók. Szó ami szó meglepődök, amikor megtudom, hogy ez a mindössze tizenöt éves múltra visszatekintő üzem az országban monopol gyártója az autórádióknak. A meglepetésemhez még hozzátesz egy „lapáttal" az igazgató következő mondata: A szerző felvételei Elektrotechnika 2
