A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)

1984-02-17 / 8. szám

A Csemadok életéből SZÍVÜGYÜK Szövetségünk megalakulása 35. évfordulójának (1984. március 5.) méltó megün­neplésére készülve azzal a kéréssel fordultunk több olyan értelmiségi dolgozóhoz, aki kulturális téren, pontosabban a CSEMADOK munkájában is tevékenykedik, hogy írjon magáról, írja meg. hol szerezte egyetemi végzettségét, hol és milyen beosztás­ban dolgozik, milyen jellegű az üzeme és milyenek az eredményei, és részletesebben írjon arról, hol és mikor kertitt kapcsolatba a csehszlovákiai magyar kulturális élettel, a CSEMADOK-kat, milyen feladatot vállal és teljesít szövetségünkben. A válaszokat beérkezésük sorrendjében közöljük. SZAKÁL LÁSZLÓ mérnök: Húsz év aktív CSEMADOK-tevékenykedés áll mögöttem. Nem lehet az elmúlt évek munkáját értékelni anélkül, hogy ne említ­sem, honnan indultam el, milyen utat tet­tem meg, mikor és hogyan kerültem kap­csolatba a magyar nemzetiségi kultúrával, s egyben a CSEMADOK-kal is. 1937. október 7-én születtem egy La­bore menti faluban Kis-Ráskán (Malé Raš­­kovee). Ott voltam alapiskolás a II. világhá­ború befejezése és a felszabadulás évei­ben. Középiskolai tanulmányaimat Nagy­­mihályon (Michalovce) folytattam, amit ki­tüntetéssel végeztem 1952-ben. Ezután kerültem el Komáromba (Komárno) a ma­gyar tannyelvű gimnáziumba, ahol 1955- ben érettségiztem. Ezen az iskolán kerül­tem kapcsolatba először a kultúrmunkával, itt ugyanis aktív tagja voltam az iskolai énekkarnak és színjátszó csoportnak. Az érettségi vizsga után főiskolára jelentkez­tem, a kassai Műszaki Főiskola Gépészeti Karára. Főiskolai tanulmányaim alatt Kas­sán is bekapcsolódtam a kulturális munká­ba, 1961-ben tagja lettem az akkor meg­alakult Új Nemzedék ifjúsági kultúrcso­­portnak. Később az a kultúrcsoport mint népi együttes működött. Ennek az együt­tesnek voltam egészen 1965-ig aktív tagja, majd később művészeti vezetője. Mint diplomás gépészmérnök először a Kelet-szlovákiai Vasmű (VSŽ) Hidépitési Üzemrészlegén dolgoztam, mint technoló­gus. majd — mintegy féléves gyakorlat után — 1963 júniusában munkahelyet vál­toztattam. így kerültem a kassai Nehézgépipari Vállalat Szerelő Üzemébe (ZŤS závod Montáže Košice), ahol immár 20 éve dolgozom. Az üzem 02-es részle­gének vezetője vagyok, munkám nagyon sokrétű, változatos és felelősségteljes. Gyárak és üzemek új beruházását, újjáala­kítását segítjük elő. mint Szlovákia terüle­tén egyedülálló ilyen üzem, nagyon sok a megrendelés. Az elvárásokat igyekszünk a beruházó igényeinek megfelelően teljesíte­ni. Sok a külön kormányrendelettel irányí­tott építkezés illetve beruházás, ezeknek természetesen üzemünk vezetősége külön figyelmet szentel. Húszévi működésem alatt ezidáig mindig sikerült az előírt állami tervet teljesíteni, sőt nemcsak évvégén, hanem negyedévenként is. A CSEMADOK-kal szorosabb kapcsolat­ba Kassán, az 1963-as évben kerültem, akkor lettem a tagja kulturális szövetsé­günknek. Később, 1969-ben tagja lettem a CSEMADOK kassa-újvárosi helyi szerveze­te vezetőségének, megválasztottak a helyi szervezet elnökévé. Ezt a vezetői tisztet töltöm be mind a mai napig. Tagja lettem egyidejűleg a CSEMADOK KB-nak. Majd 1970—75 között beválasztottak a CSE­MADOK KB Elnökségébe is. A kassa-újvárosi körzetben a CSEMA­DOK helyi szervezete mind a mai napig nagyon értékes kultúrmunkát fejtett ki. A helyi szervezet legfőbb feladata az Új Nemzedék népi együttes támogatása. Ez az együttes már a múltban is sokszor kivívta országos fórumokon a szakértők és a közönség elismerését, s célja továbbra is az, hogy ismét az ország legjobb együtte­sei közé verekedje fel magát. Legszebb sikerét 1974-ben érte el, bekerült a poprá­­di II. Országos Folklórfesztivál 20-as dön­tőjébe, mint egyedüli nemzetiségi együt­tes, és méltóképpen képviselte a CSEMA­­DOK-ot. A szakértők nagy elismerésben részesítették az együttest, és felléphettek a fesztivál gálaműsorában is, amit a Cseh­szlovák Televízió teljes terjedelmében köz­vetített. Az együttes munkájával nem merül ki a helyi szervezet tevékenysége. Klubösszejö­vetelek, műsoros estek, barátsági, irodalmi és egyéb témájú klubesték szervezése, bá­lok rendezése — ez mind a mi feladatunk. Azt azonban elmondhatom, hogy nem bántam meg — ha sokszor akadályokba ütköztem is —, hogy szabadidőmet felál­dozva vállaltam a vezetést. Az volt a célom, hogy a tagság elégedett legyen a végzett munkával, aktív pihenést és kellemes szó­rakozást biztosítsunk a kultúrrendezvénye­­ken. Fontosnak tartottam mindig a szoros együttműködést a Városi Nemzeti Bizott­ság Kulturális Osztályával, amelynek mun­kájában mint választott képviselő az 1969—1975-ös években vettem részt. A népművelés terén kifejtett jó munkámért a Városi Nemzeti Bizottság külön elismerés­ben részesített 1973-ban és 1976-ban. Szövetségünk, a CSEMADOK megalaku­lása 35-ik évfordulóját szeretném újabb szép eredményekkel és sikerekkel ünne­pelni. Pillanatképek a somorjai Csalié fellépéseiről TÖRETLEN Kedves, szép ünnepség volt Somorján (Ša­­morín) a CSEMADOK helyi szervezetének évzáró taggyűlése. Amióta megépült a Váro­si Művelődési Ház, tevékenységéhez méltó körülmények között adhat számot a vezető­ség a szervezet egész évi munkájáról. A beszámoló nem azért hosszú, mert teletűz­delik szónoki fordulatokkal, hanem azért, mert nincs az évnek olyan hónapja, amikor ne történt volna berkeikben valami szép, valami nemes, hagyományokra épülő, jövőbe mutató esemény. Nagyon-nagyon sokrétű a CSEMADOK he­lyi szervezetének tevékenysége. Énekkaruk — a Híd vegyeskórus — évek óta az élyonalbeií énekkarok sorába tartozik. A Csalló népmű­vészeti együttessel és a Csali gyermektánc - csoporttal nemcsak a helybeli és a járási, hanem az országos rendezvényeken is talál­kozhatunk. Hírük, nevük túllépett az ország­határon. Baráti kapcsolatuk révén a magyar­­országi Hajós községben és Szilben, sőt Nagykanizsán is ismerik őket, örömmel tap­solnak nekik. Évek óta jól működik a közmű­velődési klub. Nehéz lenne felsorolni az elő­adók — inkább beszélgetőpartnerek — sorát és a témák sokaságát. Mindig sikerül kivá­lasztaniuk a társadalmi, a gazdasági és a kulturális élet éppen időszerű problémáját. Újítani is képesek. Filmklubot szerveztek. Egyelőre — mivel kevesen tudnak róla — kevesen látogatják, de a jól kiválasztott fil­mek elöbb-utóbb csábítani fogják a közön­séget, s a város egy művelődési-szórakozási lehetőséggel ismét gazdagabb lesz. A helyi és a járási pártszervezet odafigye­lő, megértő támogatása, a városi nemzeti bizottság, a Nemzeti Front, a Kék Duna Földművesszövetkezet és a Városi Művelő­dési Ház mindig segítőkész vezetői nélkül nehezen boldogulnának. Az egységet, az odafigyelést tükrözte az évzáró taggyűlés. A már felsorolt csoportokban aktívan tevé­kenykedő tagokon kívül a tagság zöme részt vett az ünnepi délutánon. Jelenlétével meg­tisztelte a jól dolgozó helyi szervezetet Sidó Zoltán, a CSEMADOK KB elnöke. Nyári Ist­ván, a járási pártbizottság titkára. Fél Miklós, a CSEMADOK járási bizottságának titkára, Szamos László, a városi nemzeti bizottság elnöke és sokan mások. A helyi magyar tannyelvű általános iskola is csatlakozott az ünnepséghez. Bálint Lajos­­né táncoslábú „gyerekei" rövid műsorral szórakoztatták a közönséget. A Híd vegyes­kórus szép. ünnepélyes dallamokkal nyitotta meg a kellemesnek ígérkező délutánt. A folytatás sem volt kevésbé élménydús: most tapsolhattunk először a Csalló új műsorának, a Dunántúli című összeállításnak. Az elkövetkező időszak a munkaterv sze­rint ismét ígéretesnek látszik. Ápolják és bővítik az együttműködést a társadalmi és tömegszervezetekkel, bővítik a tagság sorait. Főleg fiatalokat és a város új lakóit szeretnék bevonni a munkába, a közös szórakozások­ba. Megünnepelik a Szlovák Nemzeti Felke­lés 40. évfordulóját és a Szövetség megala­kulásának 35. évfordulóját. Bekapcsolódnak a Nemzeti Front választási programja teljesí­tésébe. A kultúrcsoportok ismét beneveznek az országos versenyekbe. Lesz CSEMA­­DOK-bál, és szüreti ünnepség is. A haladó hagyományok ápolása érdekében szorosab­bá fűzik a kapcsolatot a Városi Honismereti Ház tanácsával, hiszen a Ház létrejöttén a 6

Next

/
Thumbnails
Contents