A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)

1984-02-17 / 8. szám

A Batizfalvi-csúcs a Kacsavölgyi-csúccsal Ivan Bobus Következő számunk tartalmából: Zolczer János: ELEKTROTECHNIKA A CSALLÓKÖZBEN Hajdú András: DICSŐ EMLÉKMŰ Keszeli Ferenc: MUNKÁSPORTRÉK Dénes György : ÍRÓK ÉS TÖRTÉNETEK Agócs Vilmos: AMIT A SZTRÁDA ELTAKAR A Hét galériájában: KISS SÁNDOR Címlapunkon Kádek Rita és Szőgyéni Tibor a MATESZ Thália Színpadának művészei. • (írásunk a 14. oldalon.) Fotó: Gyöke­res György A CSEMADOK Központi Bizottságá­nak képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná ul. 7. Telefon: 332-865. Megjelenik az Ob­­zor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Ős. armády 35. Főszerkesztő: Strasser György. Tele­fon : 3.36-686, főszerkesztő-helyette­sek: Ozsvald Árpád és Balázs Béta. Telefon: 332-864. Grafikai szerkesz­tő: Král Petemé. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfi­zetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlace. 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. c. 6. Nyomja a Vychodoslovenské tlaciame n. p., Ko­sice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kcs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesí­tő. Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdeté­sek: Vydavatefstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel.: 522-72, 815-85 Bratislava. In­dex: 492 11. Nyilvántartási szám: SUTI 6/46. Amikor Ivan BohuS Tátra-történészhez Tat­­ranská Lomnicára készültem, még nem sej­tettem, hogy a szlovák óriáshegység egyik legjobb ismerőjében nemcsak a kiváló szak­embert, hanem a mindig segíteni kész ta­nácsadót is meglelem. Ivan Bohuá tizenhárom kötetet irt a Ma­­gas-Tátráról, s több ezer cikket. Szenvedé­lyesen szereti szülőföldjét, nem sajnálja a fáradságot, hogy a még felfedezetlen adato­kat beszerezze, akár korabeli feljegyzéseket, újságokat, fényképeket tanulmányozva, akár egy-egy idős Tátra-lakót felkeresve, olykor valóban az utolsó pillanatban. Egyik nagy erénye az alaposság, a pontos­ság. A másik pedig mély humanizmusa. Életműve már eddig is felbecsülhetetlen fon­tosságú nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is. — Mikor járt először a Tátrában ? Hogyan került a bűvkörébe ? Miképpen lesz valakiből Tátra-kutató? — Mikor jártam először a Tátrában ? Ami­kor világra jöttén, tehát az 1924-es esztendő végén. A Tátra ugyanis közvetlenül a böl­csőm fölött állt. Azon töprengek csupán, mikor tudatosítottam, hogy a Tátra meg én egymáshoz tartozunk? Azt hiszem akkor, amikor kissé távolabb kerültem tőle, szem elől vesztve őt. Levoőán és Spisská Nová Vesen — e két városban működött később az apám — szin­te megszállottként jártam be azokat a ma­gaslatokat, ahonnan, jó idő esetén, a tátrai panorámát tanulmányozhattam. Ezt a vágya­kozást azelőtt nem ismertem. Az iglói gim­náziumban az a Jozef Brandobur volt az egyik tanárom, aki akkortájt a leghíresebb tátrai hegymászók közé tartozott. Becsülte érdeklődésemet, s egyre igényesebb túrákra vitt magával. Az ő jóvoltából kerültem a Tátra bűvkörébe. — Tátra-kutatóvá, Tátra-történésszé válá­som nem volt ilyen egyszerű. Családi hagyo­mányaink szinte sugallták, hogy a jogi pályán 2

Next

/
Thumbnails
Contents