A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1984-01-01 / 1. szám
Jogi tanácsok Aki valaha már részt vett azokon az ünnepségeken, amelyeket Kubában évente tartanak a Moncada laktanya megtámadásának évfordulóján, meggyőződhet arról, hogy e közép-amerikai ország szilárdan a szocializmus talaján áll. Ezen a napon az ország minden lakosa — fehérek, feketék — együtt ünnepli a forradalom évfordulóját. Kuba gyönyörű ország, de még szebb a főváros. Havanna, amely mintha napok alatt szeretné behozni mindazt, amit éveken át elmulasztott. Van látnivaló bőven: a művészetek és a kultúra hívei éppúgy találnak itt érdekességet, mint az egzotikumok kedvelői. Krokodilfarm is található itt, mi olyan ember után kutattunk, aki többet tud Kubáról, mint amit rövid ott-tartózkodásunk alatt láthattunk. Roberto Pedróval beszélgettünk. Egy betűt rajzolt az asztalra. A tolmács és én hiába próbáltuk megfejteni. Kíváncsiak voltunk, így hát Roberto elmagyarázta: ahol ez a betű megjelent, oda neki és a hozzá hasonlóknak tilos volt a bemenet. Többek között Havanna Detádo negyedébe sem tehette be a lábát. „Ma már nyugodtan járhatok-kelhetek az egész országban" — húzta ki magát büszkén, mosolyogva. — Amikor a cukornádat aratták ? Erős ifjú voltam, hosszú napokon keresztül, éjszakába nyúlva dolgoztunk. Tenyerünk tele volt hólyaggal. A kikötőben szaporodtak a cukorhegyek, a tulajdonosok asztalán pedig a dollárhegyek. Az amerikai urak ezután abba a negyedbe jöttek elmulatni a pénzt, ahová nekem és barátaimnak belépni sem lehetett. Cukorral és citrommal ízesített, abból a cukornádból készült fehér rumot ittak, amit mi termeltünk meg verejtékes munkával — mondja Roberto, majd egy dalba kezd, amely a rabszolgák szomorú, embertelen sorsáról szól. Mély lélegzetet vesz, majd a Moncada-laktanya ellen indított támadásról kezd beszélni. — Amikor lövéseket hallottunk a hegyekből, egyikünk így szólt hozzám: „Maistro, szervezz partizánegységeket,.Mentünk, minek erről annyit beszélni... Sokan elestek közülünk, de végül győztünk,.és ez a fontos. Fidel vezetett bennünket... — Nem vagyok már fiatal. Sokan közülünk nem tudtak írni-olvasni. És ma? Csodálkozni és nevetni fog: engem a forradalom győzelme után egy 14 éves fiú tanított meg írni-olvasni, azt hiszem, 1961-ben. Ekkor hirdették meg Kubában a nemzeti művelődés évét. Roberto felénk fordult, s mintha apró szeme az egész világ fényeit tükrözte volna ... A forradalom győzelme óta valóban a nép irányítja az ország sorsát, az eredmények kiemelkedőek. Megsemmisítették Batista diktátor rendszerének politikai és katonai apparátusát, s kiépítették az új, népi forradalmi fegyveres erőket. A Karib-tenger kubai partjainál láttunk szolgálatát teljesítő katonát, aki társaival együtt arra vigyáz, nehogy megismétlődjön az 1961-es partraszállás, amikor a forradalom ellenségei sikertelen kísérletet tettek a forradalom leverésére. A támadást 72 óra alatt visszaverték. 1959 január elseje óta a népi kormány minden kubainak egyforma jogokat biztosít. Ez rendkívül fontos, hiszen Kubában élnek fehérek, feketék, sárgák és félvérek. Ma már senki sem tesz különbséget ember és ember között, bőrének színe szerint. A forradalmi kormány minden kubai számára szavatolta a szociális biztonságot, emelte a béreket, gondoskodott a nyugdíjakról, hozzáférhetővé tette a gyógyszereket, leszállította a gáz- és villanyszolgáltatási díjakat és a lakbért. A népi parlament törvényt hozott arról, hogy az országban 10 000 általános iskolát létesítenek. Számos kaszárnyát iskolává alakítottak át. Mi is ellátogattunk egy iskolába, amely a Csehszlovák—Kubai Barátság nevét viseli. Itt 530 hét- és tízéves gyermek tanul. Ottjártunkkor a tanulók egy része az iskola kertjében dolgozott, a többi tanult. A tantestület átlagos életkora 18—32 év. Az iskolát csehszlovák segítséggel építették, innen a neve. Kép és szöveg: PAVEL HAŠKO G. B. tőketerebesi (Trebišov) olvasónk ingatlaneladási ügyben kér tanácsot. Az ingatlanok eladása, ajándékozása, cseréje kérdésében már előző számaink egyikében részletesen ismertettük az érvényes előírásokat. Ezért itt most csak röviden ismételjük meg a szükséges tennivalókat. Ingatlanvétel esetében írásbeli szerződésre van szükség, amelyet a felek maguk is megírhatnak, vagy az állami közjegyzőt bízhatják meg a szerződés elkészítésével, aki ezt hivatalos közjegyzői okiratba foglalja. A szerződés érvényességéhez az állami közjegyzőségen történt bejegyzés (regisztrálás) szükséges. Amennyiben nem személyi tulajdont képező ingatlanról (pl. családi házról, garázsról, hétvégi üdülőről) van szó, magántulajdonban lévő ingatlan kerül eladásra (amilyen pl. a mezőgazdasági ingatlan, a családi háznál nagyobb lakóépület, szőlő stb.) akkor a szerződést még előzőleg a járási (városi) nemzeti bizottságnak kell jóváhagynia a Polgári Törvénykönyv 490. szakasza értelmében. A szerződés bejegyzéséhez (regisztrálásához) szükség van az ingatlanra vonatkozó telekkönyvi kivonatra, a geodéziai hivatal által kiállított ingatlannyilvántartási azonosításra (identifikáció) vagy az eladó tulajdonát igazoló tulajdonlapra (vlastnický list) — ezt szintén a geodéziai hivatal adja ki, továbbá hivatalos becslésre, mert az ingatlan vételára a Polgári Törvénykönyv 399. szakasza értelmében nem haladhatja meg a becsértéket. Azonkívül be kell csatolni egy nyomtatványt, becsületbeli nyilatkozattal ellátott kitöltött kérdőívet, amelyet előzőleg a nemzeti bizottságnak kell véleményeznie. A szerződést az állami közjegyző a regisztrálás qjlán megküldi a geodéziai hivatal ingatlannyilvántartó osztályának, ahol az ingatlan tulajdonjogának átírása megtörténik. Az ingatlanátruházás (eladás, ajándékozás) után illetéket kell fizetni. Ezt az állami közjegyző veti ki. Az illeték progresszív, 4000 koronáig terjedő vételárnál 6 százalékot, 150 000 koronán felüli vételárnál, 13 százalékot tesz ki. Ha szülők és gyermekek közötti eladásról van szó, akkor az átruházási illeték csak 1-től 5 százalékig terjed. Ezek a díjszabások érvényesek akkor, ha személyi tulajdonban levő ingatlan eladásáról van szó (pl. családi ház, garázs, üdülő). Ha magántulajdonban levő ingatlan (pl. mezőgazdasági ingatlan, szőlő, családi háznál nagyobb lakóépület kerül eladásra, akkor a fenti illetékekhez még 3 százalékos pótilletéket vetnek ki. A szerződés bejegyzéséért az állami közjegyző még 0,5 százalékos kezelési (ügyviteli) illetéket ró ki; ez nem lehet kevesebb 40 koronánál. Ha a szerződést nem a felek maguk készítik el, akkor ennek elkészítéséért (megírásáért) az állami közjegyző a becsérték 1,5 százalékát kitevő, legkevesebb 60 korona illetéket szed be. A szerződés elkészítésével és az ezzel kapcsolatos egyéb ténykedéssel ügyvédet is meg lehet bízni. Az ügyvédi munkaközösség ezért szintén a szerződéses vételár 1,5 százalékát, legkevesebb 60 koronát, a szerződés regisztrálásával kapcsolatos költségei fejében pedig 80 koronát számít fel. A törvénykönyv értelmében a szerződés elkészítésével és regisztrálásával összefüggő költségeket a vevő viseli. Az ingatlanátruházási illetéket az eladónak kell viselnie. Ha olvasónk magántulajdonnak számító szőlöskertjét 2000 koronáért adja el, amint ezt levelében írja, akkor az átruházási illeték 6 + 3, vagyis összesen 9 százalékot, 180 koronát tesz ki. A szerződés regisztrálásáért, 40,— korona az illeték, a szerződés elkészítéséért pedig a közjegyzőnek 60 korona munkadíj jár. A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy ajándékozás esetén lényegesen magasabbak az ingatlanátruházási illetékek. A. M. kassai (Košice) olvasónk szintén ingatlanvásárlási ügyben kér tanácsot. Az eladóval szóban egyezett meg a vételben, a vételárra, előleget adott, az ingatlant használatba is vette, s javítására már nagyobb összeget fordított. Az eladó most vonakodik a szerződést aláírni, mert úgy gondolja, hogy más érdeklődőtől magasabb vételárat kaphat. Ingatlan vételéhez írásbeli szerződés szükséges, amelyet a közjegyzőnek kell regisztrálnia, hogy érvényes legyen. Hívja fel az eladót ügyvéd útján a szerződés elkészítésére és aláírására. Ha az eladó nem volna hajlandó a szerződést aláírni, akkor ön csak az eddig lefizetett előleget követelhetné vissza, továbbá igényelhetné mindazoknak a beruházásoknak a megtérítését, amelyeket a vétel reményében eddig eszközölt. Azt ajánljuk, hogy forduljon ügyvédhez, mert a vételár, illetve az előleg fizetésére, és az eddigi beruházások megtérítésére irányuló igényét (mint jogtalan anyagi előny megtérítésére irányuló igényt), záros határidőn — két éven belül — kell bíróságilag érvényesítenie, mert különben elévül. R. A. olvasónk szülési segély ügyben érdeklődik. Júniusban érettségizett, még nincs állásban, közben férjhez ment és gyermekét várja és azt kérdezi, milyen segélyt fog kapni? Férje biztosítása alapján igénye lesz a 2000 koronát kitevő szülési segélyre. Férje érvényesítheti majd a családi pótlékra való igényét a munkaadójánál, ez egy gyermekre havi 180,— koronát tesz ki. Mint középiskolás betegség esetére biztosítva volt, és így ebből a biztosításból kifolyólag igénye lehet az anyasági segélyre akkor, ha a szülés az ún. védelmi időben, vagyis az érettségi vizsga sikeres letételétől számított hat hónapon belül lesz. Az igény fennáll akkor is, ha a szülési szabadság kezdete négy héttel az orvos által megállapított, illetve várható szülési időpont előtt az említett hat hónapos védelmi időbe esik. Ez az anyasági segély napi 24 korona. Az anyasági segélyre való ezt az igényét a lakóhelye szerint illetékes járási nemzeti bizottságnál kell érvényesítenie. Természetesen annak sincs törvényes akadálya, hogy munkába lépjen, azonban, hogy előrehaladott terhességére való tekintettel alkalmazza-e vagy sem, a munkáltató szervezettől függ. Dr. B. G. 17
