A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1984-02-03 / 6. szám
A Gsemadok életéből Eredmények és fogyatékosságok a néprajzi munkában Szívügyük... A CSKP KB 8. és az SZLKP KB múlt évi szeptemberi ülése behatóan foglalkozott a tudomány és a műszaki fejlesztés kérdéseivel, az elért eredményekkel és az elvégzésre váró feladatokkal. Egyik tavalyi kerekasztal-beszélgetésünk résztvevői, a CSEMADOK KB elnöke, vezető titkára és titkárai a CSKP KB és az SZLKP KB határozataiból kiindulva szintén beszéltek arról, hogyan kell a határozatot a CSEMADOK hivatásos és önkéntes tisztségviselőinek értelmezniük, hogyan kell a kulturális munkában elérniük, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozók kellően tájékozottak legyenek a természet és műszaki tudományok ismeretében, és a műszaki fejlesztés kérdéseiben. Erre megannyi lehetőséget nyújtanak a CSEMADOK helyi szervezeteiben folyó ilyen jellegű előadások. Szövetségünk megalakulása 35. évfordulójának (1984. március 5.) méltó megünneplésére készülve azzal a kéréssel fordultunk több olyan műszaki-természettudományi értelmiségi dolgozóhoz, aki kulturális téren, pontosabban a CSEMADOK munkájában is tevékenykedik. hogy írjon magáról. írja meg. hol szerezte egyetemi végzettségét, hol és milyen beosztásban dolgozik, milyen jellegű az üzeme és milyenek az eredményei, és részletesebben írjon arról, hoľ* és mikor került kapcsolatba a csehszlovákiai magyar kulturális élettel, a CSEMADOK-kal, milyen feladatot vállal és teljesít szövetségünkben. A válaszokat beérkezésük sorrendjében közöljük: SCHULZ GYÖRGY MÉRNÖK tg lón (Spišská Nová Ves) születtem, ahol apám vasúti mérnök volt. Kassán a magyar tannyelvű gimnáziumban érettségiztem 1929-ben. Prágában szereztem diplomát a Műszaki Főiskola Elektrotechnikai Fakultásán. Ezután munkanélküli voltam; rövid ideig mint fizetés nélküli gyakornok dolgoztam a Rothschild bárók vitkovicei vasgyárában (ma Vŕtkovické železiarne), később a budapesti Ganz Vagongyárban. 1941-től a surányi cukorgyárban üzemmérnökösködtem, a felszabadulás után pedig a gyár műszaki vezetője, 1946-tól a ruiomberoki papír- és cellulózgyár műszaki osztályának vezetője lettem. 1951-től a Papirny Zdenka Nejedlého nemzeti vállalat műszaki osztályának voltam a vezetője. 1956-tól tanárként, 1959-től 1972-ig iskolaigazgatóként működtem a Kassai Magyar TannyeNű Középfokú Ipariskolában. Itt a kerületi pártbizottság, valamint a kerületi nemzeti bizottság támogatásával, diákjaink, tanáraink valamint a jól működő szülők szövetségével sikerült jó eredményeket elérni. Diákjaink száma megkétszereződött, elérte az ezret. Ezután megkaptuk a Zsdanov utcai épületet amit kibővítettünk és épületünkben otthont adtunk a Thália Színháznak. Nyugdíjazásom után, 1972-től, tíz évig csökkentett óraszámmal tanítottam iskolánkban. Megalapítottam és vezettem az Ifjú Újítók Körét amely országos méretben is nagyon szép eredményeket ért el. De jómagam is újítottam, tervezgettem. A košicei Műszaki Főiskola két dolgozójával — Kamarás Éva és Schulz István mérnökökkel együttműködve — több műszaki tervet, újítási javaslatot dolgoztunk ki. így a Csehszlovák Uránbányák Igazgatósága ez év október 5-i levelében mondott köszönetét a több mint tízéves együttműködésünk alatt kifejtett tevékenységünkért és egy állami, valamint egy országos jelentőségű feladat megoldásával bízott meg. A kassai Kovoslužbában folyik a 60 darab mágneses rögzítőberendezés gyártása, amely a munkaigényesség csökkentését eredményezi. A rendelés a Kelet-Szlovákiai Vasgyár és a trenöini Textil-Kutatóintézet részére készül, de reméljük, hogy mind az üzemekben, mind az iskolákban rövidesen el fog terjedni. Kassa város primátorának Schuster mérnöknek a felszólítására kidolgoztunk hármasban egy tervet a városi fedett és szabadtéri uszoda energiaellátásának javítására. Hét kollektíva elképzelése közül a mi javaslatunkat fogadták el és már folyik a terv megvalósítása. A Kassai Lakásügyi Hivatal 1983-ban elfogadta újítási javaslatunkat amely a lakások fűtésénél víz-, ill. energia- és fűtőanyag megtakarítást eredményez A pmtotípus már üzemben van. 1984 február végéig az összes kassai kazánházban megvalósítják javaslatunkat. Számolok, rajzotok, tervezgetek, tanulmányozom a szakirodalmat sokszor késő éjszakáig. Elvem, hogy kemény, becsületes munkával kell megérdemelni a nyugdíjat amit az államtól kapok. És a munka segíti rozoga egészségi állapotom helyreállítását is. A CSEMADOK-kal 1956-ban kezdtem együttműködni, mikor visszatértem csehországi munkahelyemről. Később választmányi tag. majd a Kassa városi választmány elnöke, és néhány választási időszakban a Központi Bizottság tagja voltam. Ma a városi bizottság választmányi tagja vagyok. Több kitüntetést kaptam, a Kulturális Minisztérium érdemes dolgozója, valamint az érdemes tanító cím és az „Áldozatos munka a szocializmusért" állami kitüntetés, birtokosa vagyok. Mint az ellenállási mozgalom résztvevője, pártelismerést is kaptam. A CSEMADOK KB és ennek volt elnöke. Lőrincz Gyula sokat segített iskolánknak, továbbá kulturális munkánk irányításában. SCHULZ GYÖRGY Hazánkat és népünket akkor szeretjük csak igazán, ha jól ismerjük múltját, néphagyományait. Az önkéntes gyűjtés szerves részévé, jó kiegészítőjévé vált a néprajzkutatásnak a lévai (Levice) járás területén is. A néprajzi gyűjtőmunkával a CSEMADOK keretén belül elsősorban művészeti csoportjaink vezetői és tagjai foglalkoznak. A járási néprajzi albizottság tizennégy éves múltra tekint vissza. Gyűjtési témáik elsősorban a népzene, néptánc, népszokások, népi gyermekjátékok és népviselet. Népi hagyományaink szellemi értékeinek színvonalas bemutatója évről évre a járási dal- és táncünnepélyen előadott — többségében helyi gyűjtésből származó — népdal- és néptánc-műsor. Művészeti csoportjaink közül külön dicséretet érdemelnek a hagyományőrző folklórcsoportok, melyek az eredeti népviselet megőrzésével hozzájárulnak az anyagi gyűjtés sikeréhez is. Az idei országos versenyek döntőinek lezajlása után azonban szükséges újraértékelni az utóbbi évek munkájának eredményeit, felnőtt csoportjaink és szólistáink közül ugyanis senki sem jutott el a Tavaszi szél vizet áraszt népdalverseny és az Országos Népművészeti Fesztivál döntőjébe, kivétel a zselízi iskola Drenko Gáborné vezette gyermek-tánccsoportja. Az ONF-en az idén részt vettek a járásunkban élő néprajzi tárgyak készítésével foglalkozó mesterek: Sümegh Vilma csipkeverö, Sebő Ferenc bőrdíszműves és dorombkészítö Léváról, valamint a Jasensky házaspár Ipolyságról (Šahy), akik népi kerámia készítésével foglalkoznak. Sümegh Vilma munkáiból Zselizen külön kiállítás nyilt a fesztivál idején, ahol szakmai bemutatókra is sor került. Jasensky Adrienn a fazekasmesterség A CSEMADOK Kassai Városi Bizottsága november 28-án tartotta meg őszi plenáris ülését. Az ülést Ritzkó Béla, a városi bizottság elnöke nyitotta meg. A tanácskozáson jelen volt dr. Lukács Tibor, a CSEMADOK KB vezető titkára is. A városi bizottság tevékenységéről szóló elnökségi beszámolót Dvorcsák János, a városi bizottság titkára terjesztette a választmány elé. A beszámoló szervezeti élettel foglalkozó része arról tájékoztatta a választmányi tagokat, hogy a választott szervek tevékenysége megfelelt a kivánalmaknak, s hogy az átlagos jelenlét eléri a 80—90 százalékot. A helyi szervezetek vezetőségei az értékelt időszakban 19 vezetőségi ülést és 6 kibővített tagsági ülést tartottak, amelyeken az egyes népművészeti csoportok és együttesek vezetői is jelen voltak. Az év első felében a városi bizottság elnöksége a helyi szervezetek vezetőségével együtt új kartotékrendszert vezetett be, illetve a meglévőt felújították. Erre azért volt szükség, mert sok CSEMADOK-tag elköltözött korábbi lakhelyéről. A beszámolóban értékelték a Csermely, a Pinceszínpad, a Szép Szó Ifjúsági Színpad, a Parázs Irodalmi Színpad, a Fábry Zoltán Művelődési Klub és a Csengettyű gyermekkórus tevékenységét. A városi bizottság a helyi szervezetekkel együttműködve Kassán az értékelt időszakiránt érdeklődőknek tartott korongos edénykészítő bemutatót. A Jasensky házaspár részt vett a gombaszögi Országos Kulturális Ünnepélyen is. Járásunkban megvannak a feltételei, hogy a járási dal- és táncünnepélyen az említett mesterek segítségével néprajzi vásárt rendezzünk. Néprajzi csoportunk gyűjtői az idén részt vettek az érsekújvári (Nové Zámky) járás gyűjtőivel közösen Kisgyarmat (Sikenička) község néprajzi értékeinek feltárásában, ahol hasznos tapasztalatokat szereztek és közvetlen segítséget nyújtottak a gyűjtésben. A néprajzi szakbizottság legutóbbi ülésén beszámolók hangzottak el a néprajzi munka jelenlegi helyzetéről a járásban. A jelenlévők javasolták a szakbizottság összetételének bővítését, továbbá mérlegelték az elkövetkező időszak gyűjtőmunkájának tervét és beszámoltak a tájházak és honismereti szobák létesítésének lehetőségeiről. A múltban járásunk területén több községben eredményes tárgyi gyűjtőmunka folyt. Az összegyűjtött anyag azonban csak alkalmi kiállításokon kerül a nagyközönség elé. A tervezett tájházak létesítése mindenekelőtt a gazdasági egységektől várt támogatások elmaradásával leküzdhetetlen nehézségekbe ütközik. Járásunkban a mai napig csak Paláston oldódott meg a helyzet, ahol a hnb segítségével sikerült egy négyszobás parasztházban elhelyezni az összegyűjtött tárgyakat. Járásunkban a néprajzi munka szakaszán elsőrendű feladat bevonni a gyűjtésbe és a hagyományőrző folklórcsoportok munkájába a fiatalabb korosztályokat. Olyan gyűjtőcsoportot kell létesíteni, mely önálló kutatómunkára és annak közlésére is képes. ÁBEL GÁBOR, a CSEMADOK lévai járási bizottságának titkára ban 19 politikai és 23 irodalmi előadást szervezett; a könyvhónap alkalmából négy vásárlással egybekötött könyvkiállítást rendezett a helyi szervezetek segítségével. Az elnökségi beszámoló után a plénum tagjai az 1984-es évre szóló munkatervjavaslatot vitatták meg. A munkatervvel kapcsolatban a választmány tagjai több javaslatot tettek, amelyek részben kiegészítették, részben pontosították az előterjesztett anyagot. A vitában sok szó esett az anyagi kérdésekről. Az utóbbi időben ugyanis a helyi szervezetek keretében tevékenykedő csoportok és együttesek anyagi ellátottsága, pontosabban annak hiánya nemcsak akadályozza, de már-már kétségessé teszi azok működését, s az elért színvonal megtartását. A javaslatok és kiegészítések figyelembevételével a választmány jóváhagyta az 1984-es munkatervet. Ugyancsak jóváhagyta a tevékenységről szóló beszámolót, s az évzáró taggyűlések harmonogramját is. Ezt követően dr. Lukács Tibor a CSEMADOK KB vezető titkára átadta a CSEMADOK KB üdvözlő levelét Dvorcsák Jánosnak hatvanadik születésnapja alkalmából. A CSEMADOK Kassai Városi Bizottságának őszi ülése elnöki zárszóval ért véget. GÁL SÁNDOR A gondokról s az eredményekről 7
