A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1984-02-03 / 6. szám
[allottukolvastukláttuk HANGLEMEZ Sólyom-Nagy Sándor Wagner-lemeze A múlt év egyik legfigyelemreméltóbb kiadványaként került piacra Sólyom-Nagy Sándor digitális felvételi technikával készült Wagner-lemeze, melyen a kiváló baritonista Wagner négy operájából (A nürnbergi mesterdalnokok, Tannhäuser, Parsifal, A Rajna kincse) ad elő részleteket. Sólyom-Nagy Sándor Európa számos operaszínpadán is nagy sikerrel szerepelt már, fellépett a rangos Bayreuthi Ünnepi Játékokon és számos kitüntetett Hungaroton-hanglemezen is főszerepet énekelt (Liszt: Christus, Goldmark: A Sába királynője, Rossini: Mózes, Kodály: Háry János stb.) Az új lemez első oldalán Hans Sachs négy monológját hallhatjuk „A nürnbergi mesterdalnokok" című Wagner-operából. Hans Sachs szerepe az egyetemes operairodalom egyik legterjedelmesebb és legigényesebb szerepe és a négy monológ tulajdonképpen a bölcs suszter-költő jellemének, filozófiájának, életszemléletének, kifinomult lelkivilágának felvázolása. Sólyom-Nagy Sándor alakításában plasztikus módon elevenedik meg ez a rokonszenves operahős. A lemez másik oldalán először a Tannhauser-ból csendül fel két Wolfram-dal; Wolfram szeretetreméltó, nemes alakjának megformálásában is kitűnő teljesítményt nyújt a kiváló baritonista. Majd Amfortas monológját hallhatjuk a „Parsifal" I. felvonásából. Sólyom-Nagy Sándor kiváló interpretációja is jól érzékelteti, hogy Amfortas panaszos monológja a kései Wagner-stílus jellemző kifejezője. Végül Wotan monológját hallhatjuk a „Rajna kincse" c. Wagner-operából. A dal előadása ismét ékes bizonyítéka a kiváló operaénekes tehetségének. Az operamuzsika kedvelői bizonyára nagy örömmel fogadják majd ezt a kitűnő hanglemezt, mely a Magyar Állami Operaház Énekés Zenekarának közreműködésével készült. Sági Tóth Tibor TELEVÍZIÓ Karácsonyi szokások Kelet-Szlovákiában A Csehszlovák Televízió karácsonyi műsorában szivet melengető félórás filmet sugárzott a Kelet-Szlovákiában élő ukrán nemzetiségűek karácsonyi népszokásairól. A folklórfilmet Dr. Mária Praslicková forgatókönyve alapján Pavol Mészáros fényképezte ifj. Marián Kleis rendezésében. A történelem, a földrajzi és nyelvi környezet tájanként és vidékenként másként alakította a nép arculatát. A tájak jellegében és a népi műveltségben mutatkozó különbségek (egymást gazdagító többletek) egyaránt mélyen és erősen élnek a köztudatban és a történeti-népi hagyományokban. A kamera észrevétlenül, az otthonosság természetességével „van jelen" a hósapkás faházak világában. A sötét utcákon bóklászva, népviseletbe öltözött kántálókkal találkozunk, a gyertyafény-meleg szobákban altatódal csendül. A hagyományápolók nyomába eredve utcákat járunk, otthonokat látunk, s a beszélő képek, hangok, színek egy testvéri közösség népművészetének, ünnepi szokásainak ismerőivé tesznek. Megszólalnak a népi hangszerek, felcsendülnek a népi tájnyelv zamatos hajlékonyságával a tiszta forrásból csörgedező dalok. Gyönyörködhetünk a sziporkázó népviseletben, a parasztházak s a berendezési tárgyak letisztult formavilágában. Átélhetjük a népi hiedelemvilág egykor közösséget egységbe kovácsoló rítusait; a családi, rokoni kötelékekkel átszőtt falusi embermeleg világát. Ez a világ hasonló a miénkhez, de mégsem ugyanolyan. Éppen ezért érdekes a számunkra ez a film, ezért vonzó. Művészi élményt jelentett a fény-árnyék erős kontrasztjátékával kifejezett meghittség, a valamennyi filmkockán átható melegség, amely nagyszerű hangulatot teremtett az alkotás számára. Korcsmáros László KÖNYV Ernest Jones: Sigmund Freud élete és munkássága A századfordulót követő évtizedben aligha akadt társasági összejövetel a polgári körökben, ahol ne emlegették volna Freud nevét, bár inkább misztikus ködfátyolba burkolva, mintsem értve és tudva munkásságának lényegét. Aztán volt időszak, amikor keveset beszéltek róla, s ez még csak titokzatosabbá tette őt. Pedig semmi mást nem tett, minthogy az élet olyan területével kezdett el foglalkozni, amiről addig nem szoktak, mert nem illett, beszélni, jóllehet a szexuális élet zavarai — mert erről van szó — nemcsak lelki válságok okozói, hanem sokféle organikus betegség elindítói is voltak. Tapasztalati munkássága és széleskörű irodalmi jártassága révén behatolt a tudat mélyén elfojtott indulatok, ösztönök világába, feltárta a szorongások hátterét, a neurotikus zavarok eredőjét, az érzelmi élet mozgatóit, és ugyanakkor megpróbálta megadni a zavarok orvoslásának módszerét is. Ennek lényege az elfelejtett vagy elfojtott vágyak, indulatok, szorongásos élmények okainak feltárásában, tudatosításában és katartikus feloldásában rejlik. Az akaraton kívüli tényezők ésszerű magyarázatát kereste, hogy a múlt foszlányainak ábrákba dermedt maradványait analogikusán megfejtse, azokat, amelyek elől a hétköznapi ember menekül, amelyek a tudat gátjai mögött rakódnak le és látszólag érthetetlen viselkedési folyamatokként tűnnek elő, mint a sántító ember agresszív kisebbségi komplexusai a „régen talpába tört tövis" miatt. A tudatosítás annyi, mint a képi valóságot, a jelenséget, a képrejtvényt fogalmilag és nyelvileg, tehát lényegileg megragadni. Freud ennek az irányzatnak, a pszichoanalízisnak a megalapítója, s egyben klasszikusa is. 1856-ban született a morvaországi Príborban. Családja az üldözött zsidók sorsában osztozva Litvánián és Galícián át jut ide; majd Lipcse és Bécs következik, ahol Freud megfogalmazza tanítását. Rögtön a támadások kereszttüzébe kerül, ugyanakkor barátokra és tanítványokra is talál. Munkásságuk áthatja a századforduló szellemiségét, de a széleskörű kisugárzás után a mozgalom irányzatokra bomlik. Adler, Jung, majd jóval később Ferenczi Sándor is kiválik a munkatársak köréből. Jones az, aki mindvégig mellette marad, így joggal írhatja meg századunk nagy egyéniségének életrajzát, bár e közel hétszáz oldalas mű is csak töredéke az egész munkának. Ott van mellette, amikor a fasizmus elől nemzetközi összefogással elmenekül Londonba. Rengeteg kézirata válik a nácik máglyájának martalékává, három Bécsben maradt testvére gázkamrában végzi. Nemcsak származása, hanem az elszabadult romboló ösztönök veszélyének felismerése is irritálta azokat, akik el akarták pusztítani. 1939-ben halt meg, de munkássága folytatókra talált. Életművének egy része máig feltáratlan és bizonyosan rengeteg újdonsággal szolgálhat, ha józan kritikával közelítünk feléje. E vaskos életrajzi mű is hozzásegíthet bennünket ehhez. M. Molnár László FOLYÓIRAT Jó napot, ember A Népszabadság tavalyi, dec. 31. számában E. Fehér Pál „A testvériség és a haladás jegyében" címmel Stefan Drug: Jó napot, ember című Laco Novomeskyről szóló monográfiáját méltatja. A 600 oldalas könyvet a Slovensky spisovatef, a szlovák írók bratislavai kiadója jelentette meg. A könyv a fiatal Novomesky életével és munkásságával foglalkozik, 1940-ig követi az író tevékenységét, a modern baloldali szlovák irodalom alakításában vállalt szerepét, a két háború közötti avantgardeban folytatott irányadó munkásságát. A könyv az 1940-es évvel zárul, amikor Novomesky illegalitásba vonul. E. Fehér Pál hangsúlyozza Novomesky magyar kapcsolatait: „Novomesky egyértelműen kereste a szövetséget a magyar progreszszió erőivel. A személyeseket is, a gondolataikat is. Az elkötelezett internacionalista választása volt ez." Novomesky életében és műveiben se szeri, se száma a magyar kapcsolatoknak, amelyekre természetesen az is ösztönözte, hogy Budapesten született és ott töltötte gyermekkorát. (Ma már emléktábla őrzi Pesten születési helyét.) Ezeket a kapcsolatokat azonban marxista szemmel és értelemmel szövögette, mindig szem előtt tartva a szocialista gondolkozásból eredő érdekeket. Többek között néhány évig főszerkesztője volt a Kassai Munkásnak, munkatársa az ostravai Magyar Napnak, a Horthy-idökben Budapestre utazott, hogy riportsorozatban számoljon be a népelnyomó rendszer kilengéseiről. Számtalan magyar íróról írt cikket; verseket, regényeket fordított, szívébe fogadta Petőfit, József Attilát és másokat. E. Fehér Pál felemlíti Novomeskynek Forbáth-hoz fűződő bensőséges kapcsolatát is: „Nyilván a barátságra utal az, hogy Novomesky egyik esküvői tanúja: Forbáth Imre. Sokkal később, majd a hatvanas években, amikor mindkét költő rehabilitására sor kerül, felelevenítik e régi szövetséget. Novomesky poémája, a Villa Tereza elé Forbáth ir magyar ajánló sorokat, s Forbáth szlovákul kiadott válogatott versei előtt pedig Novomesky méltatja a legjelentősebb csehszlovákiai magyar poétát." E. Fehér Pál ezzel zárja a Novomeskyről írt méltatását: „Stefan Drug életrajzi elbeszélése minden bizonnyal elsőrendűen a szlovák olvasó számára nélkülözhetetlen. Ám innen, Budapestről szemlélődve ugyancsak tanulságos, mert azokat az erőket mutatja, amelyek a megértést, a humanizmust szolgálták és segítik a mai napig." (dénes) Innen'onnan A lehetetlen rekordok utáni hajszában Gerard Delforge belga fiatalember új mutatványt eszelt ki: léggömbbel ereszkedett le a 129 méter mély Han barlangba. A 44 méter átmérőjű, 700 köbméteres léggömb tulajdonképpen ejtőernyőül szolgált neki, s nyilván inkább hideg, mint meleg levegővel volt töltve. A plzeni Metalex szövetkezet Formula Easter MTX-4-06 típusú versenyautója teljesen új konstrukció. Kitűnően fekszik a pályán, mert a súlypontja rendkívül alacsonyan van. Elöl és hátul állítható aerodinamikai stabilizáló „szárnyakat" kapott. A mintapéldánya 4 300 köbcentiméteres VAZ(Lada) motort építettek be, de tervezik 65 kW teljesítményű Zastava motor beépítését is. A 420 kilogramm tömegű versenykocsi 200 km/óra csúcssebességet érhet el. A Vilnjusban élő Gajíauskas családban 10 gyermek és 13 unoka van. Mivel valamennyien szeretik a zenét, családi zenekait alakítottak. 8
