A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1984-02-03 / 6. szám
Gomba a bástyafal A mezőgazdasági termelés olyan sokoldalú, hogy nemcsak mezőgazdasági földterületen lehet folytatni. Hanem még hol? Az állattenyésztést istállókban és legelőkön, zöldségtermesztést újabban zsákokban, emeletszerű telepítéssel, gombát tenyészteni pedig a föld alatt is lehet. A Komáromi (Komárno) Állami Gazdaság vezetőit is szorongatja a kor nagy parancsa: A többet, jobbat és olcsóbban termelni. Haladhattak volna az árral, de akkor nem lennének komáromiak! Az állami gazdaság, létrejötte óta, a járás legjobb mezőgazdasági üzemei közé tartozik. Újító kedvük most is töretlen. Nem félnek az ismeretlentől. Szakembereik tudására és 750 dolgozójuk nagy többségére mindig mindenben támaszkodhatnak. Ez olyan bázis, amire építeni lehet. Mégpedig szilárd, komoly építményt. Legalább olyan masszívat, mint a várost körülvevő bástyafal, amely még ma is hasznot hoz. Mária Terézia sem hitte volna, hogy emeletes lovardája egykoron milyen nemes célt fog szolgálni. Nem csigázom tovább az érdeklődést, elárulom a titkot, amit eddig csak kevesen ismertek, laskagombát tenyésztenek mindezeken a helyeken. — Mi késztette Önöket a változtatásra és miért döntöttek a gombatenyésztés mellett? A kiváló növénytermesztési szakember az állami gazdaság termelési igazgatóhelyettese Fehérváry Sándor adja a választ. — A gombatenyésztés ötlete az igazgatónktól, Vágó Árpádtól származik. Vissza kell lapoznunk a naptárban egészen az 1982-es esztendőig. Akkor vált égetővé az addigi célra tovább már nem használható épületek — a bástya és a lovarda, valamint az azt körülvevő istállók — további hasznosításának a megoldása. A város épül és szépül, a alatt Fehérváry Sándor Ilyen gomba nő a bástyafal alatt Bagin Margit, a gombatelep egyik dolgozója családi házak sora elérte az állattenyésztési telep határát. Egészségügyi okokból meg kell szüntetnünk a baromfitenyésztést, amivel addig ott foglalkoztunk. Tulajdonképpen senki sem tudta hogyan kell nagyüzemileg laskagombát tenyészteni. Egyetlen segítőtársunk a Takarmányozási Kutatóintézet volt, na és a józan eszünk, a leleményességünk. Szükség is volt mindkettőre. Hasonló próbálkozásba már néhányan belefulladtak. Az, hogy már az első évben — 1983-ban — ilyen nagy termést értünk el, azt eredményezte, hogy egy kutatási program részesei lettünk. Állami pénzügyi segítséggel ki kell fejlesztenünk a laskagomba tenyésztésének nagyüzemi technológiáját. Sem nálunk, sem a környező országokban nem foglalkozik ezzel senki. Jó üzletnek látszik. Az idei esztendő elég lesz arra, hogy év végére ilyen programot bárkinek átadhassunk. Az egész termesztési rendszer minimális beruházást igényel. Épületnek megteszi egy öreg istálló, gépsorainkat hazai gépekből és berendezésekből állítottuk össze. Sok-sok újítás született és még születik. Mert mi is most tanuljuk a „szakmát", közben változtatunk, egyszerűsítünk, ésszerűsítünk. A leglényegesebb a munkafegyelem, a pontosság és a tisztaság. Nincs még ilyen kényes dolog, mint a gomba. Buja és agresszív is egyben. Most már tudjuk, hogy millió problémával bár, de talpra állunk. — Nem minden kertben nő laskagomba, kevesen tudják mire jó. Hol itt a fogyasztó haszna? Fehérváry mérnök erre elneveti magát és sorolni kezdi a gombából készíthető finomságokat : — Jó salátának, egyszerű cukros, ecetes lével. Még jobb tojásrántottának és pörköltnek, de kirántva is nagyon ízletes. Húst helyettesít. Előnye az ára. Ha a csiperkével hasonlítom össze, ez az ízletesebb. Továbbá: sokáig tárolható. A hűtőszekrényből nyolc nap után is elővehető, felhasználás előtt nem kell tisztitgatni, pucolgatni, elég langyos vízzel leöblíteni. — Ennyi finomság hallatán önként adódik a kérdés: Kapható? — Mi csak termeljük a laskagombát. Kereskedelmi tevékenységgel nem foglalkozunk. Idővel tudnánk annyit termelni, hogy kiskereskedelmi értékesítésre is jutna, de hogy ez milyen úton kerül a fogyasztóhoz, az még nem tisztázott. Töretlen úton haladunk, nehéz az érdekeket összehangolni. — Említette, jó termés volt az elmúlt évben. Ez hová került? — Amikor még csak mutatóba volt laskagombánk, senki más nem bízott bennünk, mint a Frucona Prešov nemzeti vállalat. Csak a gombatelep létesítését látták, a terveinkről tudtunk beszélni és mégis megkötötték a szerződést. A szeriózus partneri viszony azóta is tart. Mi pontosan szállítunk, ők pontosan fizetnek. Új termékkel jöhettek piacra, a gombás gulyáskonzerwel. Ők is húst pótolnak a gombával. S az ízeket tekintve, szerencsésen. De nem ez az egyetlen haszna a gombatenyésztésnek. A laska, miután letermett — kétszer szüretelünk — a szalmáját takarmánynak tudjuk felhasználni. 110— 120 tonnás termésnél 750—820 tonna fehérjedús takarmányt kapunk. Etetési kísérleteket végeztünk, egyelőre csak a hízóbikáknál. Amely állat ezt a szalmát ette, nyugodtabban viselkedett, súlya szépen gyarapodott. A kísérleteknek még csak az elején tartunk, később a baromfiaknál és a sertéseknél is kipróbáljuk. — Kik vettek részt az átállásban, a termesztési rendszer kifejlesztésében ? — Elsősorban Vágó Árpád, az igazgató, Michálek József főgépesítő, Hutter János beruházási osztályvezető, Kelemen István telepvezető és jómagam. A telepvezető új ember, friss diplomás. Élelmiszeripari vegyészmérnök, az élelmiszerfeldolgozást tanulta, most a termelést irányítja. Méghozzá jól. Talán egyszer a helyi feldolgozásnak is eljön az ideje, akkor szükség lesz elméleti tudására. A telep másik mérnöke, Tóth Júlia sem gombatenyésztést tanult, most mégis örül az új és érdekes munkának. Egész igyekezetünk hiábavaló lett volna, ha a baromfitelep munkásai, zömében asszonyok, családanyák, akiknél a kisgyermek betegsége rendszeres munkábajárási gondot okoz, nem állnak mellénk. Megértették, hogy mint minden új dolog, ez is problémákkal jár. Ez más és nehezebb, mint a baromfitenyésztés volt. De nem újdonság számukra, hogy nehezebb körülmények között többet kell nyújtani. Komáromban jó kollektíva fogott a változtatáshoz, ennek köszönhető, hogy egy év alatt eredményt értek el. Szerencsés volt a meglátás. Jó lóra tettek. A laska hasonló igényeket támaszt, mint a baromfi. Víz, levegönedvesség, hő, fény egyaránt kell neki. Ezért lehetett átállni. Még mindig tartanak baromfit, de a laska már mindenütt a nyomában van. Nem likvidálták egyszerre az állományt. Ne álljon az épület egy percig sem kihasználatlanul! Baromfi, laska, építkezési csoport, szerelő csoport mind egyszerre volt jelen a telepen. A fegyelmet, a rendet, a tisztaságot mégis fenn tudták tartani. Megindították a termelést és tartják a szintet. Nem túlzásokból áll az élet. sok kis örömből tevődik össze, az hoz sikert. Az állami gazdaság össztermelésének csak kis részét képezi a gombatenyésztés. Növénytermesztésüket ezáltal mégis tíz százalékkal növelni tudják, így teljesítik a CSKP KB 8. plenáris ülésének határozatát. FISTER MAGDA Prandl Sándor felvételei 4
