A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1984-02-03 / 6. szám
Képes krónika STOCKHOLM 1984. január 17-én Lennart Bodström svéd külügyminiszter nyitotta meg az európai bizalomépítő és biztonsági kérdésekről, valamint a leszerelésről tárgyaló konferenciát. A harminchárom európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada nemzeti zászlójával feldíszített stockholmi konferencia-központban a nyitó ülésen a helsinki Záróokmányt aláíró országok külügyminiszterei és küldöttségei voltak jelen. A képen a stockholmi konferencia-központ és a tárgyalás résztvevői láthatók. GROMIKO A SVÉD FŐVÁROSBAN A stockholmi értekezleten a Szovjetuniót Andrej Gromiko első miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter, valamint katonai, politikai illetőleg diplomáciai szakértők képviselték. Gromiko január 16-án találkozott Claude Cheysson francia külügyminiszterrel (felvételünkön), mindkét fél aggodalommal szólt a jelentősen megromlott nemzetközi helyzetről. VILIAM SALGOVIŐ A LÉVAI (LEVICE) JÁRÁSBAN Viliam Salgoviő, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke január 13-án Mohi (Mochovce) községbe látogatott, ahol megtekintette a készülő atomerőművet. Felkereste továbbá a Levitex nemzeti vállalatot is. Képünkön Viliam Salgoviő Ján MeliSkával, II. világháború alatti volt harcostársával beszélget, aki jelenleg a Mohi atomerőmű üzemőre. MEGALAKULT A SPANYOL KOMMUNISTÁK EGYSÉGE PÁRT Madridban véget ért az új spanyol kommunista párt, a Kommunisták Egysége alapító kongresszusa. A kongresszus által jóváhagyott alapszabályzat kimondja, hogy a párt tevékenysége a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus tudományos elméletének elvein alapul, s hogy a párt a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom szerves részének tekinti magát. A kongreszszus megválasztotta a központi bizottságot. A KB első ülésén a párt főtitkárává Ignacio Gallegót választották. Felvételünkön: Ignacio Gallego a kongresszus résztvevőihez intézett beszéde közben. TALÁLKOZÓ A BRATISLÁVÁI VÁRBAN Megtartották Szlovákia legfelsőbb párt- és állami szerveinek tisztségviselői és a tömegtájékoztató és propagandaeszközök vezető dolgozóinak hagyományos újévi találkozóját a bratislavai várban. Képünk a találkozón készült. (A CSTK bel- és külföldi képszolgálata) 35 ÉVES A KGST A KGST megalakulásáról szóló határozatot 1949januárjában Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország. Magyarország, Románia és a Szovjetunió képviselői fogadták el a Moszkvában tartott gazdasági tanácskozáson. A KGST szervezeti kialakítását 1949 áprilisában a szervezet első ülésszakán fejezték be. 1950-ben kérte felvételét a Német Demokratikus Köztársaság, később Mongólia, Kuba és a Vietnami Szocialista Köztársaság is tagja lett a szervezetnek. A KGST tevékenységében jelenleg tíz ország vesz részt. A KGST megalakításában kétségtelenül döntő volt a politikai elhatározás. Létrehozásával a szocialista országok erejét a gazdasági összefogás, a gazdaságfejlesztés összehangolása révén kívánták növelni és ezzel meghiúsítani az imperialista országoknak a tőkés restaurációra irányuló kísérleteit. A kis és közepes nagyságú európai szocialista országok külön-külön aligha védhették volna ki az imperialista hatalmak gazdasági támadását. A szoros összefogást ilymódon nemcsak a társadalmi rendszer azonossága, a közös elvi alap tette szükségessé, hanem a gazdasági fejlődés biztosításának szükségessége, az imperialista nyomás elleni közös védekezés is. A Szovjetunió részvétele a KGST keretében folytatott együttműködésben mind a világpolitikában játszott szerepénél, mind a világgazdaságban elfoglalt helyénél fogva döntő fontosságú. Ez a KGST-együttműködés lényeges sajátossága. A Szovjetunió hatalmas gazdasági potenciálja kiegyenlítő szerepet tölt be a KGST tagállamok gazdasági kapcsolataiban, legfőbb nemzetközi biztosítéka az újratermelési folyamat zavartalanságának. A KGST-országok népgazdaságainak fejlesztése szempontjából a nyersanyag, az energia és a gépszállítások mellett nem kis jelentősége van a Szovjetunió nagy felvevőképességének. A Szovjetunió igényeire. a biztos elhelyezési lehetőségekre alapozva fejlesztették ki egyes KGST országok feldolgozóiparuknak számos ágát. Az évek folyamán a Szovjetunió és a többi KGST-tagország gazdasági kapcsolatai, az együttműködés módszerei, minőségükben is változtak. A nemzetközi munkamegosztás elmélyülésével a szocialista együttműködésben egyre aktuálisabbá vált az integrációs folyamatok hatékony gazdasági mechanizmusának a kialakítása. A szocialista gazdasági integráció gyakorlata támaszkodik mind a proletár internacionalizmus, mind a kölcsönös előnyök elvére. Ez a két elv a KGST gyakorlatában szoros kapcsolatban áll egymással. A szocialista gazdasági integráció minden résztvevője számára közvetlen hasznot nyújt. E haszon forrása az az eredmény, amelyhez a termelés fokozódó szakosítása és koncentrációja a termelésnek a tudomány és a technika vívmányaival való szorosabb összekapcsolása révén jutunk. A szocialista gazdasági integráció folyamatának fejlődéséről tanúskodik, hogy az elmúlt harmincöt évben kivitelünk a KGST tagországaiba harminckétszeresére növekedett, a gépek és gépi berendezések pedig nyolcvanegyszeresére. Több mint háromszáz kooperációs egyezményt írtunk alá. A hosszútávú célprogramok kidolgozása az anyagi termelés szférájában erősítik az együttműködés és az integráció folyamatait, hogy a tagországok együttesen használják fel természeti gazdagságukat, anyagi és munkaerő-tartalékaikat. Ezek a programok új lépést jelentenek a kapcsolatok fejlesztésében és világosan tanúskodnak a szocialista gazdálkodási rendszer előnyeinek egyre teljesebb és következetesebb kiaknázásáról is. —str— 5
