A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)
1983-07-22 / 30. szám
á Csemadok életéből fáradságot nem ismerő érsekújvári klubvezetőknek és klubtagoknak. A másik ilyen fontos szeminárium, amelyet a CSEMADOK népművelési osztálya valósított meg, a XIV. Kazinczy Nyelvművelő Napok voltak. Kassán (Košice) szervezzük meg minden évben, az SZSZK Oktatásügyi Minisztériumával, a Szlovák Újságírók Szövetségével és a Kerületi Pedagógiai Intézettel közösen. Az 1983-as évi rendezvényünk elsődleges célja az volt, hogy a csehszlovákiai magyar próza és publicisztika nyelvi és stilisztikai kérdéseinek elemzésével, a köznyelv és a nyelvjárások kölcsönhatásai, nyelvhelyességi vonatkozásainak vizsgálatával, valamint a nyelvjárásgyűjtésben fölmerülő problémák megvitatásával szakmai — módszertani segítséget nyújtsunk önkéntes nyelvművelőinknek. Ugyanakkor a helyes magyar kiejtés országos versenyének döntője alapján képet nyerjünk a nyelvművelés jelenlegi helyzetéről, s az ezzel kapcsolatos legfőbb teendőkről. A nyelvművelő napoknak több mint 150 résztvevője volt. Előadások hangzottak el: A magyar nyelv újabb fejleményeiről, valamint nyelvhelyességi kérdésekről. Az amatőr nyelvjárási gyűjtőmunka módszertani kérdéseiről, A köznyelv és a nyelvjárások viszonyáról, A csehszlovákiai magyar költészet nyelvi és stilisztikai kérdéseiről, A csehszlovákiai magyar sajtó stilisztikai — nyelvhelyességi és helyesírási problémáiról. A sajtó fordítási problémáiról. Az elhangzott előadások utáni vitában önkéntes nyelvművelőink, a pedagógusok és az újságírók a munkájuk során felmerülő nyelvi-nyelvhelyességi kérdések megoldásának módjáról, a nyelvjárásgyűjtés terén végzett munkájuk eredményeiről és feladatairól beszéltek. A Kazinczy Nyelvművelő Napoknak ma már fontos részét képezi a helyes magyar kiejtés országos versenyének döntője, melyen az általános és középiskolás tanulók egy kötelező szöveg kifejező olvasásából és szövegalkotásból adtak számot beszédkészségükről, amely többé-kevésbé hűen tükrözi a csehszlovákiai magyar tanuló ifjúság nyelvi szintjét, de egyben felhívja pedagógusaink figyelmét is a legfőbb tennivalókra a nyelvi oktatásban. Végezetül megállapíthatjuk, hogy a XIV. Kazinczy Nyelvművelő Napok teljesítette küldetését. A vitafelszólalásokból jól kirajzolódó nyelvi tudatunk objektív értékelése egyben megszabja a feladatokat is, melyeket a jövőben a szép tiszta beszéd érdekében pedagógusainknak és nyelvművelőinknek el kell végezniük. Ennek megoldásához próbáltak hozzájárulni a rendezvényünkön megtartott színvonalas előadások, s a belőlük leszűrt tapasztalatok, s az újabb ismereteket remélhetőleg jól felhasználják mindazok, akik nyelvi kultúránk.— tudatunk ápolásában és fejlesztésében részt vesznek. A Czuczor Gergely Irodalmi és Kulturális Napok keretében rendeztük meg Érsekújváron az irodalomnépszerűsítők országos szemináriumát. A rendezvényünk célja volt: szakmai ismereteket nyújtani aktivistáinknak, bemutatni a Madách Könyvkiadó legújabb kiadványait, megvitatni a könyvterjesztés problémáit s feltárni az irodalomnépszerüsítésnek a csehszlovákiai magyar sajtóban alkalmazott formáit. A 49 résztvevő nagy érdeklődéssel hallgatta meg az elhangzott előadásokat, majd a vitában felszólalók a rugalmasabb könyvterjesztés lehetőségeire és a szótárkészítés mai problémáira figyelmeztettek. Ugyanakkor hasznos tanácsokat adtak az irodalomnépszerűsítés és a könyvvel való munka formáinak alkalmazásához. Este Babits Mihály és Juhász Gyula születésének 100. évfordulója tiszteletére rendezett műsoros esten vettek részt, melyen a két költő műveiből összeállított irodalmi műsort adott előbb az érsekújvári irodalmi színpad. Az irodalmi szeminárium kapcsán iró-olvasó találkozót is szerveztünk, melyen Duba Gyula, Grendel Lajos, Fonod Zoltán és Koncsol László írók, költők vettek részt és munkásságuk ismertetése után válaszoltak a müveikkel kapcsolatos kérdésekre. A találkozó alkalmából az írók dedikálták műveiket. Pozitívan értékelhetjük az irodalomnépszerüsítők országos szemináriumát. Hisz csupán a könyvhónap alkalmából 62 iró-olvasó találkozót szerveztek járási bizottságaink, helyi szervezeteink. Továbbá 40 irodalmi előadást tartottak Babits, Juhász Gyula, Ján Kollár, Tolsztoj stb. életéről és müveiről. 113 könyvkiállitáson 127 830 Kčs értékben adtak el könyvet. A kiállításokon a szépirodalmi müvek mellett ott szerepelt a politikai, műszaki és tudományos irodalom. Az egyes rendezvényeinket pedig irodalmi keretműsorral tették színesebbé, ünnepélyesebbé. A könyvhónapi akciókat színesítette, hogy ebben az időszakban bonyolították le a vers- és prózamondók és a kisszinpadok járási versenyét. Ugyanakkor egyes járások irodalmi vetélkedőket is szerveztek a hazai magyar—szlovák és szovjetirodalom legnevesebb képviselőinek müveiből. Jó lenne azonban megvalósítani régi törekvéseinket, hogy az irodalom népszerűsítésébe helyi szervezeteink, járási irodalmi és nyelvi szakbizottságaink kapcsolják bele a MATESZ, valamint a Thália színpadának színészeit is, akik önálló műsoraikkal még vonzóbbá és színvonalasabbá tehetik az egyes rendezvényeket. Végül egy fontos munkaterületről, a krónikaírásról még annyit, hogy ez a munka nem csupán az elmúlt időszak eseményeit dokumentálja, hanem egyben biztosítja a helyi szervezet kulturális munkájának átörökítését az utókorra, folytonosságot teremtve a múlt, jelen és jövő között. Helyes lenne tehát, ha minden egyes CSEMADOK helyi szervezet vezetősége komolyan elgondolkodna a krónikairás szükségességéről és megkeresné minden faluban, városban azt a személyt, aki megörökítené azt a hősies munkát, amelyet a CSEMADOK nemzeti kultúránkért és a szocialista ember neveléséért tesz, hogy szebb és tartalmasabb legyen minden dolgozó élete. BODNÁR BÉLA. a CSEMADOK KB kulturális osztályának vezetője Az érsekújvári közgazdasági középiskola tánccsoportja (Emil Biščo felvétele) harmadik helyezést értek el. A komáromi (Komárno) Hajós együttes egy órás műsorában környékbeli táncokkal, népi hangszeres előadásokkal szórakoztatta a közönséget. Első alkalommal gazdagította a járási dai- és táncünnepély programját a könyvsátor. Alig két óra alatt több mint kétezer korona értékű könyv kelt el. Főleg a gyermekkönyvek fogytak el percek alatt. Az esti műsorban a Melódia '83 járási versenyének győztese, Bencsík Lívia szórakoztatta a közönséget a nagykéri (Milanovce) „Anonym" zenekar kíséretében. A megjelent vendégek, a járási szervek képviselői és Sidó Zoltán, a CSEMADOK KB elnöke elismerően szóltak a rendezvényről. Dániel Erzsébet A KÖZÖS MUNKA ÖRÖME 1973. decemberében alakult meg Ipolykéren (Kiarov) a női éneklő csoport. 1974. márciusában lépett fel először helyben, egy olyan műsorban, amelyben énekszám, vers és rövid jelenet szerepelt. Az éneklő csoport megalakulása és az első fellépés a Nöszövetség helyi szervezetének kezdeményezésére történt. A szervezet elnöke akkor Szuchánszky Margita volt. Személyes beszélgetések után. Pásztor István tanító segítségével megkezdte munkáját az éneklő csoport. 1974. májusában részt vett a Tavaszi szél vizet áraszt országos népdalverseny zsélyi (Želovce) körzeti vetélkedőjén, s kategóriájában a második helyen végzett. Ezután még több alkalommal is fellépett az éneklő csoport. Például 1974. júniusában az efsz 25. évfordulójára rendezett ünnepségen, a zselizi (Želiezovce) Országos Népművészeti Fesztiválon, a Nőszövetség járási bizottsága által rendezett népdalversenyen, Nagycsalomiján (Veľká Čalomia) és Csábon (Čebovce) népdalfesztiválon és béke-barátság ünnepségen. A Tavaszi szél vizet áraszt... országos népdalverseny vetélkedőin is rendszeresen szerepel, s 1976-ban és 1978-ban a járási, kerületi és országos döntőbe is bejutott az éneklő csoport. Állami ünnepeken, évfordulókon vagy más alkalomra rendezett ünnepségeken is fellép az énekkar. Kezdetben Pásztor látván tanító volt a karnagy, később Szuchánszky Lászlóné vezette önállóan a csoportot. Az elért eredmény elsősorban a kitartó munkának köszönhető. Az éneklő csoport megalakulása óta sokszor változott összetételében és természetesen a műsora is. Szívós meggyőző munkára volt szükség, hogy a csoport ne hulljon szét. Alapító tagjai: Szuchánszky Lászlóné, Lesko Józsefné, Petrík Lajosné, Petrik Istvánné, Kozma Sándorné. Dresser Lászlóné, Hrubcso Józsefné, Hegedűs Sándomé. Lakota Jánosné és Kovács Mihályné az 1974-es esztendőben. 1976-ban az éneklő csoport tagjai: Szuchánszky Lászlóné, Hrubcso Józsefné, Puskin Istvánné, Lakota Jánosné, Kovács Mihályné, Balázs Imréné és Balázs Andrásné. Az éneklő csoport összetétele megváltozott Az éneklő csoport az 1980-as és az 1982-es esztendőben is. Legutóbb 1982-ben lépett fel az éneklő csoport Ipolynyéken (Vinica), ahol a kerületi, majd az országos döntőbe is bejutott. Ennél a szereplésnél az énekkar tagjai: Lakota Jánosné, Kovács Mihályné, Galcsik Józsefné, Balázs Pálné, Szálkái Gyuláné, Balázs Imréné Priskin Judit, Oláh Szabina. Lesko Józsefné, Bavko Istvánné és Szuchánszky Lászlóné. Az éneklő csoport szólóénekesei is rendszeresen fellépnek. Név szerint: Lakota Mária, Kovács Mihályné, és Szuchánszky Lászlóné, akik kisebb-nagyobb eredményeket értek el. Szuchánszkyné elismerő oklevelet kapott, Lakotáné pedig bejutott az országos népdalverseny döntőjébe. Szuchánszky Lászlóné 7
