A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)
1983-12-16 / 51. szám
sajátságos, érdekes tája, a Hernád és Bodrog folyók közötti vidék, amelyet Hegyalja néven ismer a földrajz. Pedig ezt már 136 évvel ezelőtt felfedezte nagy költőnk, Petőfi és 1847-ben kelt egyik útilevelében írja le ezt a vidéket: „Szebbnél szebb tájakon járok, barátom: ma a Hegyalján jöttem keresztül. Szerencsnél legszebb a kilátás. Délre hosszú, hosszú rónaság le egészen a Tiszáig. Keletre az egykori tűzokádó, a tokaji hegy, amely magában áll, mint hadsereg előtt a vezér. E városokban laknak a hegyeken az öröm istenei, innen küldik szét a világba apostolaikat, a palackba zárt aranyszínű lángokat.. Eredjünk hát a nyugtalan természetű költőóriás nyomába a Hegyalján, megnézni, milyenek napjainkban „e városok, ahol a hegyeken az öröm istenei laknak". Igen, a híres hegyaljai borokról van szó, a tokaji aszúról, meg a szamorodniról. Királyok bora, borok királya, tartják ősidők óta a tokajiról. De a Hegyalja nemcsak boráról, hanem a forradalmi múltjáról és sikeres szocialista jelenéről is ismert. Mondjuk maga Szerencs városa, ahol „a legszebb a kilátás". A költő ma minden bizonnyal aligha ismerne rá az egykori poros, csendes kis városkára, amilyen Szerencs a költő idejében lehetett. Ma dinamikus életű, gyorsan fejlődő ipari, közlekedési és kulturális központ, járási székhely, ahol több mint tízezer lakos birkózik, nap mint nap a szocialista építés feladataival, gondjaival, problémáival. Szerencs — csokoládé. Ez a két fogalom szorosan összefügg, s jogosan. A városka legismertebb terméke kétségkívül a híres szerencsi csokoládé, éspedig már hatvan éve, amióta 1923-ban a gyár megalakult. Az ide látogatók számára külön élmény, hogy a gyár melletti pavilonban azon frissiben megvásárolhatja a gyár termékeit. A város vonzerejét turisztikai szempontból elsősorban az ősi vár adja meg. A szépen karbantartott várkastély több évszázados múltra tekint vissza. 1583 és 1711 között a Rákóczi család birtoka, s leghíresebb lakója kétségkívül a „nagyságos Fejedelem", II. Rákóczi Ferenc volt. A város és a vár kiemelkedő szerepet játszott a kuruc forradalmi mozgalmak idején, mint az 1703—1711-es Habsburg-ellenes felkelés és szabadságharc egyik góca. Ez volt a.vár legjelentősebb korszaka. A mai látogató könnyen elképzelheti, hogy itt, a falak alatt táboroztak a fejedelem hadai, a sötét éjszakába lobogó tábortüzek világítottak. A tüzek körül rongyos kurucok gubbasztottak, harcra készülve az igazság és a jobb jövő reményében. S az egyik tűz mellett magyar kesergőt kísért a tárogató, a szomszédos tűznél szálas zempléni szlovák jobbágyoknak szólt a duda, amott meg a Máramarosból jött ruszinok szomorú dalait vette szárnyára a feltámadó szél. S ezek az emberek mind a szabadság, a testvéri együvétartozás ügyéért ragadtak fegyvert, s ha úgy kellett, életüket is áldozták. De bármilyen érdekes és vonzó is Szerencs városának múltja és jelene, a közeli Sárospatakéval nem veheti fel a versenyt. Patak igazi múzeumváros. Egy darab történelem a Bodrog partján. Debrecen, Nagyenyed, Pápa, Nagyszombat mellett évszázadokon át a legjelentősebb iskolavárosok egyike. Református kollégiumát 1531-ben alapították. Tájainkról érkező látogatóknak külön élmény, hogy az 1650—1654-es években itt tanított a világszerte ismert és elismert nagy pedagógus, Jan Amos Komenský, vagy ahogyan annak idején ismerték, Commenius. E város falai között írta korát messze meghaladó, színvonalú pedagógiai munkáját, az Orbis sensualitum pictus (A látható világ képekben) címűt. S a Gömör tájairól, a Rima vidékéről érkező turisták azt is számon tartják, hogy itt végezte tanulmányait a rimavölgyi Hanva nagy szülötte és költője. Tompa Mihály. Sárospataki városnéző programunkból semmiképpen sem szabad kihagyni a vár megtekintését. A Rákóczi-szabadságharc idején élte fénykorát, mint a kurucok egyik központja és bázisa. Ezt a szerepét a szabadságharc leverése után a győztesek kellő mértékben „méltányolták" is — császári parancsra a levegőbe röpítették az egész nagyszerű épületkomplexumot. Napjainkban a vár szépen helyreállítva érdekes múzeumnak ad helyet, és gyakran szerepel az idelátogatók programján. Falairól szép kilátás nyílik a Bodrog folyóra, ahol türelmes horgászok gubbasztanak a parton, vagy egy csónak sarkában. S a folyón túl, messzebbre ott sejti az ember a Tiszát... Szöveg és képek: AGÓCS VILMOS Jogi tanácsok Egy évvel ezelőtt vásároltam egy félig kész családi házat, úgyhogy nekem már csak a külső vakolást kellett elvégeznem és a szuterén építését befejeznem. Az enyémtől kb. öt méterre áll a szomszéd háza. Az adásvétel lebonyolítása után fél év telt el, amikor a szomszéd figyelmeztetett, hogy a felé eső oldalon nem lett volna szabad ablakot elhelyezni, mert az eredeti terven, amelybe ő is beleegyezett, nem szerepelt azon a falon ablak. Amikor a tervrajzot áttanulmányoztam, megállapítottam, hogy szomszédomnak igaza van. Most azt kéri, hogy az ablakot falazzam be. Amikor elmentem a nemzeti bizottságra, megerősítették, hogy az ablakot be kell falaznom. Mit tegyek ? K. István Érsekújvár (Nové Zámky) Családi házat csak a nemzeti bizottság döntése alapján, építési engedéllyel lehet építeni a csatolt tervrajz alapján. A lakhatási engedély kiadása előtt az építészrendészeti hatóság megvizsgálja, hogy az építkezés az engedélyben foglaltak szerint történt-e. Ebből kitűnik, hogy az építési hivatalnak és a szomszédnak igaza van, ha azt követelik, hogy a tervrajznak megfelelő legyen a családi ház kivitelezése. Nyitott marad azonban az a kérdés, hogy végeredményben kinek kell a költségeket fedezni. A Polgári Törvénykönyv értelmében a ház tulajdonosának kell fedezni a költségeket, akitől a házat vásárolta. Kötelessége lett volna, hogy önt tájékoztassa az eltérésekről. Az a tény, hogy a házat a tervrajzzal ellentétben építette fel, olyan hibának számít, amiről tájékoztatni kellett volna önt. Ha a hiba később kerül felszínre, s az eladó nem figyelmeztette erre a vevőt, a vevőnek joga van az engedményes vételárra. A vevőnek joga van arra is, hogy megtérítsék a hiba kiküszöböléséhez szükséges költségeket. Az említettekből kitűnik, hogy a törvényes eljárás értelmében az átépítés költségeit a családi ház eredeti tulajdonosának kell megtérítenie. Húsz éve vagyok férjnél. A házasságomból két gyermek származik. Fiam jelenleg 18, lányom 16 éves. Két évvel ezelőtt férjem megismerkedett egy nővel, akivel most közös háztartásban él. Nem váltunk el. A házasság tartama alatt a lakberendezésen kívül hétvégi házat és gépkocsit is vásároltunk. A közelmúltban megtudtam, hogy férjem a közösen szerzett gépkocsit eladta. Megteheti ezt a beleegyezésem nélkül? Amikor a szemére vetettem neki, kinevetett. Azt válaszolta, hogy pénzre volt szüksége és nekem ehhez semmi közöm. Kinek van igaza ? Hogyan kell eljárnom a közösen szerzett vagyon elosztása esetén ? Milyen részt kapok belőle, mert férjem azt állítja, hogy ő többet keresett, s én „csak" a gyerekekkel és a családdal foglalkoztam ? G. Mária Töketerebes (Trebišov) Elsősorban is tudni kell, hogy a házasság tartama alatt szerzett javak a házastársak osztatlan tulajdonát képezik. Nem tartoznak ide azok a dolgok, amelyeket az egyik vagy a másik fél örökölt, vagy ajándékba kapott, illetve személyes használatára rendeltek. A házastársak osztatlan tulajdonát mindkét fél közösen használhatja, és kötelesek a karbantartással és a használattal kapcsolatos kiadásokat fedezni. A közös tulajdonban levő dolgokat elajándékozni vagy eladni csakis a másik fél beleegyezésével lehet. Tehát férjének nem volt joga az ön beleegyezése nélkül eladni a közösen szerzett gépkocsit. Az eladás tehát érvénytelen. Keresetet adhat be a bíróságon, kérve az adásvétel hatálytalanítását. Ami a közösen szerzett vagyon elosztását illeti, a házastársak osztatlan közös tulajdona a házasság felbontásával megszűnik. Komoly okok miatt, főleg akkor, ha a házastársak osztatlan tulajdonának további fenntartása ellentétben áll a szocialista együttélés elveivel, a bíróság az egyik vagy a másik házastárs javaslatára még a házasság tartama alatt feloldhatja az osztatlan tulajdont. Az önök esetében meg kell várni a bontóperes eljárásban hozott döntést és csak ez után lehet megosztani az addigi közös tulajdont. A vagyonelosztásról vagy megállapodik a férjével, vagy kérelmükre az ügyben a bíróság dönt. A vagyonelosztásnál abból kell kiindulni: mindkét házastárs kérheti, hogy térítsék meg neki azt, amit saját vagyonából a közös vagyonra fordított, de ugyanakkor köteles megtéríteni azt, amit a közös vagyonból saját vagyonára fordított. Figyelembe veszik továbbá a kiskorú gyermek igényeit, azt, hogy a házastársak mennyire törődtek a családdal, mennyit tettek a közös vagyon megszerzéséért és megőrzéséért. A vagyonelosztásnál figyelembe kell venni azt is, hogy mennyire gondoskodtak a gyerekekről, és a közös háztartásról. Ha az osztatlan közös tulajdon megszűnése után három éven belül nem történt meg a vagyonelosztás, az ingóságok esetében fel kell tételezni, hogy a házastársak mindegyike az osztatlan tulajdonból reá eső részt kizárólagos tulajdonosként saját családja és házastársa szükségleteire használja. Az egyéb vagyontárgyakból és ingatlanokból a volt házastársak mindegyikét azonos részesedés illeti meg. Dr. FEJŐ 17
