A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)
1983-12-16 / 51. szám
Tndománytechniha A ZAJ FENYEGETÉSE (Beszélgetés Vojtek Lászlóval) Vojtek László 1946-ban született Bratislavában. Még csak a negyven felé közeledik, de a fején az ősz hajszálak már egyre szaporodnak. Szencen (Senec) járt alapiskolába, majd a bratislavai gépipari következett. 1966-tól a Szlovák Műszaki Főiskola Gépészeti Karán tanult, ahol 1971- ben végzett a hajóépítési szakon. A hajóépítő mérnök azonban nem épített hajót. Kutatómérnökként a főiskolán maradt, és azóta a belsőégésű motorok és hajóépítés tanszékén tudományos munkatársként dolgozik. Ö az egyik kutatócsoport megbízott vezetőjeként a gépi berendezések, pontosabban a gépjárművek zajcsökkentésén fáradozik. Mindezt akkor tudtam meg, mikor felkerestem, s a nagy halom könyv mögül előbújva időt szakított a beszélgetésre. Időt, ami most nagyon drága, hiszen kandidátusi értekezésén dolgozik. Témája: A kipufogó rendszerek tulajdonságai magas hangfrekvenciákon. — Milyen feladatok megoldásával foglalkozik az általad irányított csoport? — Több feladatunk is van. Az első helyen a koprivnicei gyárral közös munkánkat említeném, amely állami feladat. Az 1990-es évek Tatra tehergépkocsijának kipufogórendszerét kell megterveznünk. Minisztériumi feladatként dolgozunk a Škoda személygépkocsimotor zajkeltésének csökkentésén, és kipufogórendszert tervezünk a Škoda UAZ 100.55-ös nyerges vontatóhoz. Az utóbbi időben előtérbe került a környezetvédelem, egyre többen és több helyen beszélnek róla. Örömünkre szolgál, hogy főiskolai tantárgy is lett. Ez is feladatot ró ránk, ugyanis az anyag egy részét mi adjuk elő, és a zajcsökkentéssel kapcsolatos gyakorlatokat is vezetjük. — Nem vagyok autótulajdonos. A kipufogóra, hangtompítóra akkor gondolok, ha zajos, bőgve száguldó gépkocsikkal találkozom. Tisztázzunk tehát előbb néhány alapfogalmat. Zaj, zajártalom.. . — A zaj nem kívánt, kellemetlen hang. Hat az idegekre, stressz-állapotot idéz elő. Zajártalomnak az idegrendszert károsító hatásokat nevezzük. Betegségokozó tényező. Rontja a kikapcsolódás, pihenés színvonalát, tehát társadalmilag is káros tényező. Ezzel a témával egyébként az akusztika egyik ága, a műszaki akusztika (a műszaki tudományok, az elméleti fizika és a pszichológia közötti határtudomány) foglalkozik. — Ha zajról beszélünk elsősorban mindenkinek az autók jutnak eszébe... — Nem véletlenül. A környezetben (ma már városon és faluhelyen egyaránt) a legnagyobb a közlekedés zaja. Ebből természetesen jelentős mértékben „kiveszik részüket" a gépjármüvek. Az autó ugyanis egy adott terhelésnél és sebességnél egy rá jellemző zajszintet produkál — ezt decibelekben fejezzük ki (dB/A). A zaj tehát szükséges velejárója a gépkocsi helyzetváltoztatásának. A járdaszegélyen a nagy zajban álló gyalogos véleményét pedig jobb ha nem kérdezzük. — Nem mindegyik kocsi egyformán zajos... — Az adott gépkocsi zajszintje a kocsi konstrukciójától függ. A legnagyobb problémát szerte a világon a tehergépkocsik jelentik. A Diesel-motoros gépkocsik sokkal zajosabbak, mint a kis kocsik benzinmotorjai. Ám a benzinmotor üzemeltetése többe kerül és ami szintén nem elhanyagolható: több szennyező anyagot bocsát ki. Az autóiparban tehát a Diesel-motoros járművek térhódítása várható. A mi feladatunk, hogy e nagyobb kocsik zaját csökkentsük a lehető legalacsonyabbra. Az érdekesség kedvéért elmondhatjuk, hogy egy mai teherkocsi ugyanannyi zajt kelt, mint kb. harminc személykocsi. Ebből is láthatjuk, hogy a nagyobb kocsik zajszintcsökkentése az elsődleges feladat. — Mi az, ami arra ösztönözheti a gyártót, hogy „csendesebb" gépjárműveket állítson elő? — Az előírások. Nálunk a 90/75-ös számú kormányrendelet, amely a már említett környezetvédelmi szempontok, nemzetközi megállapodások és egyéb tényezők figyelembevételével készült. A madridi megállapodás — melynek aláírói között Csehszlovákia is szerepel — szintén rögzíti a gépjármüvek megengedhető zajszintjét. Hozzáteszem, ez távlati terv, a 90-es évek felé mutat. Vannak országok, ahol a gépkocsi zajszintjének ellenőrzése részét képezi a közúti gépjárműellenőrzésnek. Úgy tudom, rövidesen nálunk is bevezetik ezt. Esetleg hasonlóan a tehergépkocsik kipufogógázainak százalékos megállapításához. A világon egyébként Svédországban fordítanak legtöbbet a zajszint csökkentésére. Hamarosan eljutunk oda, hogy a zajszint betartása a gépkocsi eladhatóságának egyik fontos tényezője lesz. Célunk, hogy a külső zajszint — amit az utcán járó-kelő vagy a természetben pihenő emberek észlelnek — ugyanolyan jelentősen csökkenjen, mint a belső zajszint, amit a járművek utasai kénytelenek eltűrni. Az említett jelentős csökkenés alatt én néhány decibelt értek. — Néhány decibel és jelentős csökkenés ? — Tudni kell, hogy a decibelek száma a hangenergia logaritmusával arányos. így például három decibel csökkenés a keltett zajenergiát a felére, tíz decibel a tizedére, húsz decibel a századára csökkenti. — Említetted, hogy a koprivnicei Tatra-gyárra/ közösen a Tatra teherkocsik fejlesztésén dolgoztok. A jövő autójára beszélgetésünk során még kitérünk. Arra lennék kiváncsi, hogy a te szakterületed szempontjából nézve hol tart a Tatra ? — A Tatra 813 típusú tehergépkocsik teljesítik a mostani évekre előirányzott nemzetközi mutatókat. Csendesebb mint a Tatra— 148-as, zajkeltése 86 decibel. — A zajtól eljutottunk a zajcsökkentésig. A megoldás egy laikus számára — az elmondottak alapján — egyszerűnek tűnik. A zajártalomtól a zaj csökkentésével szabadulhatunk meg. De vajon hogyan? — Három módszer lehetséges. Csökkenteni a zajkibocsátást, esetleg a terjedő zaj útjába akadályt állítani, vagy magán a zajnak kitett személyen kell végrehajtani a zajvédelmet, pl. füldugó alkalmazásával. Ez a módszer pérsze nem a legnépszerűbb ... — Hogyan csökkenthető a kipufogóban a zaj? — A keletkező zajt kétféleképpen: elnyeletéssel vagy visszaverődéssel csökkenthetjük. Ha a zaj útjába pórusos anyagot állítunk, a keletkező hangenergia egy része hővé alakul át. Az ilyen tompításra kétféle anyagot használhatunk. Az egyik az üvegvatta, a Vnásik a bazaltvatta. Ez az utóbbi nem más, mint olvasztott bazaltból húzott szálak szövevénye. Az üvegvatta alacsony hötűrése miatt — a kipufogógázok hőmérséklete 600—650 C° körül mozog — ritkábban használatos a kipufogórendszerekben. A másik módszer a reflexió, vagy más szóval visszaverődés. Ennek az a lényege, hogy ha a zaj útjába áthatolhatatlan akadályt állítunk, például acéllemezt, a zaj visszaverődik. Minél többször verődik vissza a zaj a hangtompító különböző méretű kamráiban, az eredmény annál jobb. — Milyen lesz a 90-es évek, illetve az ezredforduló autója ? — Forradalmi változásra nem számíthatunk. Minden bizonnyal növekedni fog a kocsik hasznos terhelése, tehát a motorok teljesítménye is. Ám a zajszint csökkentése miatt egy sor változás elképzelhető. Például zajcsökkentő burkolattal vonhatjuk be a motort. Egyébként egy típussor már napjainkban is fut — a Tatra 815-ös —, mely a kilencvenes évekig, de valószínű tovább is forgalomban lesz. Zajkibocsátása 80 decibel lesz, ami kevesebb mint a mai átlagszemélykocsi zajszintje. — Beszélgetésünk elején megemlítettük kandidátusi értekezésed témáját. Kérlek, vázold fel a lényegét. — A kipufogóban lévő áramlás zaja. tulajdonképpen süvítés, olyan frekvenciájú, amelyre az emberi fül a legérzékenyebb. A mély hangokat, például a motorzajszerü dübörgést jobban elviseljük. Ezt a kellemetlen hangot a legegyszerűbb volna az áramlási sebesség csökkentésével leszorítani. Tehát növelni kellene a kipufogó átmérőjét. Ez azonban, jól tudjuk, nem folytatható a végtelenségig. Viccesen szólva: nem viheti a kocsi utánfutón -a kipufogóját. A másik, a járhatóbb út: úgy kialakítani a kipufogórendszert, hogy a lehető legkisebb zajt keltse az áramlás. Tehát úgy kell kialakítani, megválasztani a tompítókamrákat, azok alakját és méretét, hogy minimális legyen az áramlászaj, de a kipufogás zaja is maximálisan tompítva legyen. Ide kívánkozik, hogy az áramlászaj a tompító „mellékterméke", amit szintén csökkenteni kell. Ezt a feladatot próbálom megoldani. — A zajcsökkentés nemcsak néhány szakember feladata. — Valóban nem. Mindenki nagyon sokat tehet. A motoros azzal, hogy nem túrázza, bőgeti feleslegesen a jármüvet; a mérnök jobban, jobbat tervez. De az építész, a városrendező is sokat tehet a környezet elviselhetőbbé tételéért. Figyelemre méltó nálunk a Hustopeče felett épített zajvédő fal az autópályán. Nagyon sokat számít a forgalom helyes szervezése, irányítása. Vannak már követésre méltó törekvések. — A csatádban, úgy tudom, te vagy egyedül műszaki beállítottságú. Öcséd, Miklós a Nemzeti Színház magántáncosa, húgod újságíró. Kitől örökölted a műszaki dolgok iránti vonzalmadat? — Nagyapám műszaki adottságokkal megáldott ember volt, bizonyosan tőle. Gyerekkorom nagy részét nála töltöttem Szencen. — A kultúrától, irodalomtól azonban te sem szakadtál el... — 1967-töl vagyok tagja a CSEMADOK- nak. 1970-ben beválasztottak a szenei szervezet vezetőségébe, és 1979 óta én vagyok a szervezet elnöke. S ezenkívül tagja a Bratislava-vidéki járási bizottság elnökségének és az alakulástól fogva, tehát tíz éve, a szenei vegyeskamak. Elfoglalt ember, ha mégis akad szabad ideje, szívesen olvas, és persze várja a család, a két fiú, Sándor és Balázs. GÖRFÖL JENŐ (Fotó: a szerző) 18
