A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)
1983-11-25 / 48. szám
ANATOLU RASZ KÉZ KEZET MOS A napokban a szokottnál korábban jöttem egyszer haza a munkából. Azt gondoltam: semmi vész, a hivatali munkám úgysem szalad el... Zuhanyoztam, falatoztam egy keveset, valamiért azonban nyugtalan voltam. Az jutott eszembe, hogy betelefonálok, csak úgy ellenőrzésképpen. Bárcsak el tudjam változtatni a hangomat hogy ne ismerjenek fel! — Tessék — szólt bele egy hang a kagylóba. Valószínűleg Korjagin volt. — Jó napot kívánok — mondtam a lehető legmélyebb basszus hangon. — Ivan Petrovics kérem. — Sajnos, az imént elszaladt valahová, egy percre. Hívja újra egy óra múlva. — Egy óra múlva bent lesz Ivan Petrovics? — Igen, valószínű. Jól van — gondoltam. — Ám legyen, egy óra múlva megint telefonálok. Most női hangon próbáltam beszélni: — Halló, beszélhetek Ivan Petroviccsal ? Nagyon fontos ügyben kérem! — Ivan Petrovicsot sürgősen a főnökhöz hivatták — felelte valaki a vonal túlsó végén; nyilvánvalóan férfi, női hangot utánozva. — És mikor találhatom ott Ivan Petrovicsot? — Ezt én nem tudom megmondani. A főnöknek mi nem parancsolunk. — Köszönöm szépen. Bocsánat, telefonálhatnék még egyszer? — Persze. Csak telefonáljon, amikor tetszik ... Amikor tetszik — ez már több a soknál! Kemény dió. A munkanap vége felé megint telefonáltam. Harmadszor változtattam el a hangomat, szaggatottan, rekedten érdeklődtem: — Ivan Petrovics? — Ki keresi? — Nem számit. Hivatalos ügyben telefonálok. Sürgős, halaszthatatlan ügyben! — Ivan Petrovics, sajnos, ma már nem jön vissza. — Hogyhogy? Hiszen még nem ért véget a munkanap! — Igaza van, de Ivan Petrovics rendkívüli okok miatt eltávozott! Telefonáltak a házkezelőségről: a lakását elöntötte a víz, mert a fenti lakásban csőrepedés történt — képzelje : az egész bútor, a televízió, a telefon ... a papucsa — minden víz alá került! — Hát igen, persze .. én megértem ... — Nincs semmi baj, kérem, nyugodtan telefonáljon holnap ... Leteszem a kagylót, megkönnyebbülten sóhajtok fel. Igen, ez az ellenőrzés jól sikerült. Derék kollégáid vannak, Ivan Petrovics! Te idehaza csücsülsz, ök meg a munkahelyeden vitézül kiállnak érted. így szokás ez, ma ti falaztok nekem, holnap én nektek. Ford: Gellert György KUDARCOK KÖNYVE A londoni Stephen Pile-nek különös hobbi-Kutyabaj Franciaország az első számú kutyaország Európában. Az utcákat mintegy 9 millió négylábú koptatja, közülük mintegy 700 ezer Párizsban él. Az ellenfél támadása most kezd kibontakozni: sérelmezik a beszennyezett járdát, elviselhetetlennek tartják az ugatást; a harapásokról nem is szólva. A városházákat mindenfelé panaszos levelek és telefonhívások árasztják el. A követelések tárgya: bírságolják meg a neveletlen kutyák gazdáit és vezessék be az ebadót. A Le point hetilap megállapította, hogy a francia háztartásokban ugyanannyi kutya van, mint 11 éven aluli gyermek. A családok 35 százaléka tart kutyát. Kedvenceikre a franciák 2,5 milliárd dollárnak megfelelő összeget költenek. Az NSZK-ban élő 3,3 millió kutyának csak a készételszámlája — semmi egyebet nem számolva —180 millió dollár. A toulouse-i Guy Queinnec zoológus-professzor kiszámította, hogy a kutyák számának akadálytalan növekedése miatt csak Párizsban és környékén napi ezer tonna vizelet és kétezer tonna ürülék kerül az utcákra, járdákra. S habár a francia törvények kötelezik a kutya tulajdonosát hogy tartsa tisztán azokat a nyilvános helyeket ahová kutyája jár, csupán néhány száz esetben rónak ki bírságot a rendelkezés megszegőire. Sok kutyatulajdonos szíve szerint szól Francois Nourissier író és ebrajongó: „A figyelmetlen kutyatulajdonosoknál sokkal jobban zavarnak a körültekintés nélkül dohányzók, a szitkozódó gépkocsivezetők, a hangoskodók, a kocsmai futballdrukkerek és az éjszakai randalírozók." Úgy látszik, mindenkit más zavar. ja van: kudarcokat gyűjt. Jegyzéket készít azokról az emberekről, akiknek különféle vállalkozásai kudarcot vallottak. Önmagát is a sikertelenek közé sorolja, és klubot alapított a magafajták számára. Klubtársaival együtt 1976 óta gyűjti a különféle balsikerü vállalkozásokat. Gyűjteményüket „A hősies kudarcok könyve" címen tette közzé. A könyvben olvashatunk például egy bizonyos Arthur Paul Padrickról, aki 1962 és 1977 között 162 találmányt szabadalmaztatott, de egyikből sem lett semmi. Pedig volt köztük nemcsak földi-vízi bicikli, hanem olyan ágyú is, amelyből hógolyókat lehet kilőni a sarkvidékről a sivatagokra öntözés céljából. Megismerkedünk egy balszerencsés porszívó-feltalálóval is, akinek készüléke nem beszivja, hanem szétfújja a port. A készüléket 1901 -ben mutatták be egy londoni színházban. Egy poros szőnyeget terítettek a színpadra, és a masina az első sorokban ülő nézőkre fújta a port. Az egyik néző, bizonyos Hubert Cecil Booth, figyelmeztette a feltalálót, hogy a készüléknek inkább szívnia kellene a port. A feltaláló tiltakozott. Boothnak megtetszett az ötlet és hamarosan elkészítette az első igazi porszívót. Gaona cirkuszi akrobatát úgy reklámozták, mint az egyetlen artistát, aki 18 méterrel a porond fölött négyes szaltót hajt végre a levegőben, egyik trapézról a másikra ugorva. 1978-ban a Madison Square Garden cirkuszban az egész szezon alatt egyszer sem sikerült a szaltók után elkapnia a másik trapézt, mindig a biztonsági hálóban kötött ki. Megkérdezték, hogy sikerült-e már valaha is megpördülnie négyszer a levegőben. Azt felelte, hogy egyszer már igen, próba közben. Pile egy sajtóhiba-rekordot is felvett a könyvébe. A londoni Times 1978. március 15-i számának egyetlen oldalán 78 sajtóhiba volt. A pechvadász megállapítása szerint a legszórakozottabb professzornak egy Derek Langbome nevű angol tudóst kell tekintenünk. Az Uptonban élő tudós 1972 telén egyszer tüzet rakott a kandallójában. Meggyújtotta a fát, de látta, hogy kevés a szén. Kiment szenet hozni, ezalatt az izzó parázs felgyújtotta a fásládát. A professzor még idejében visszaért, kivitte a fásládát a kertbe, de útközben beleakadt az ajtófüggönybe. Mire visszaért, a függöny és az ajtó lángokban állt. A konyhán át visszasietett a házba, hogy telefonáljon a tűzoltóknak. Mielőtt azonban telefonált volna, az ablakon át meglátta, hogy az égő fásládától kigyulladt az autója. Kirohant a házból egy vödör vízzel, de az autóhoz érve feldöntött egy nyitott benzineskannát. A tűzoltókat a szomszéd hívta ki. A szórakozott tudósnak szerencsére nem esett baja. Arról nem szól a fáma, hogy maga Stephen Pile tulajdonképpen miben vallott kudarcot. Klubalapitó és könyvkiadó tevékenysége, valamint kudarcgyűjtö szenvedélye meglehetősen sikeres emberré tették. Orrvérzésre — szalonna Az orrvérzés gyakori, nem súlyos, de igen kellemetlen panasz (Bár a legenda szerint Attila, a hunok legnagyobb fejedelme ebbe halt bele.) Az erre hajlamos emberek orrnyálkahártyája olyan érzékeny, hogy egy-egy erősebb tüsszentés vagy orrfúvás is megpattanthatja az ereket. Van erre a nyavalyára egy orvostól származó, mégis népi jellegű gyógymód. Az olyan családoknál, ahol van egy orrvérzésre hajlamos családtag, sózott szalonnát kell tartani a hűtőben, hogy szükség esetén azonnal kis dugót vághassanak belőle, amit be kell helyezni az orrlyukba. A jótékony hatás mechanizmusát nem nehéz követni. A hűtőből kivett szalonna összehúzza a nyálkahártya hajszálereit mikor pedig már kezdi a test melegét felvenni, akkor a tampon szerepét veszi át, mivel betölti az orrlyukat A sónak ugyancsak van összehúzó hatása, a zsír pedig megakadályozza, hogy eltávolításakor újból meginduljon a vérzés. A szalonnás gyógykezelés persze csak akkor lehet eredményes, ha a szalonnadarab az adott orrlyuknak megfelelően van méretezve, ezért a dugó elkészítéséhez némi gyakorlat szükséges. 23
