A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)
1983-07-15 / 29. szám
Következő számunk tartalmából:-Mécs József: HÁRSFÁK ÉS VIRÁGOK A HÉT KÉPES VERSENYE Miklósi Péter: A SIGMA - AKCIÓ Fister Magda: Ml ÚJSÁG A FALUBAN? Csikmák Imre: KUBA KÖZELMÚLTJA ÉS JELENE Lacza Tihamér: AZ ÓKOR EMLÉKEZETE Címlapunkon M. Halóin felvétele A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná ul. 7. Telefon: 332-865. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Strasser György. Telefon : 336-686, főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Telefon: 332-864. Grafikai szerkesztő: Král Petemé. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne n. p.,Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesitő. Kéziratokat nem őrzünk meg és ) nem küldünk vissza. Vállalati hirdeté( sek: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie, tel.: 522-72; ,815-85 Bratislava. Index: 49211. Nyilvántartási szám: SÚTI 6/46. .........W ........... s a w a & a m u m Interjú dr. František Karasszal, az SZSZK Művelődésügyi Minisztériuma Népművelési Osztályának igazgatójával őrzését teszik lehetővé, hanem feltételteremtés dolgában a szlovákiai művelődésügy legfőbb jellemzőit is meghatározzák. — A közművelődés iránti igény kapcsán egyre több szó esik a vidéki lakosság kulturális lehetőségeinek kielégítéséről. a népművelés feladatainak időszerűségéről. a széles néptömegek aktivizálásáról. Ezen a téren miben látja a legsürgetőbb teendőket? — A szocialista társadalmi fejlődés eredményeképpen a sokoldalú s egyre magasabb színvonalú művelődés anyagi és személyi feltételei falun vagy városon egyaránt adottak. Természetesen, a fővárosban, a járásszékhelyeken és a többi nagyobb városkában sokkal élénkebb a kulturális élet, mint — mondjuk — egy eldugott falucskában. Gondolom, ha nem így volna, az lenne a természetellenes. Ám tévékészülék, sőt újabban színes képernyőjű, vagy gépkocsi ezeken az apróbb településeken is szinte minden háznál van, úgyhogy manapság már a tanyán élő embernek sem kell elzárkóznia az őt körülvevő világ elöl. Ellenkezőleg: bármikor útrakelhet, hogy megtekintsen egy-egy színielőadást, megnézzen egy érdekes tárlatot, hogy moziba menjen, esetleg ellátogasson a legközelebbi művelődési otthonba, ahol akár személyesen is bekapcsolódhat amatőr művészeti csoportjaink vagy közművelődési klubjaink egyikének-másikának tevékenységébe. A vidéki lakosság zömének ellenben még csak ilyenn gondja sincsen, elvégre községeink többségében ott díszeleg az újonnan épült, vagy az utóbbi években korszerűsített művelődési otthon ; így éppen csak élni kell a lehetőséggel, és módot meg időt kell találni a kultúrhá2 rendszeres látogatására ... — Ne haragudjon, hogy félbeszakítom. de hangjában mintha csöppny. harag érződnékI — Talán inkább csak egy mákszemny indulat. Ha ugyanis a puszta számokat, e statisztikai jelentéseket vesszük alapul, ak kor úgy tűnik, hogy minden tényleg a legna gyobb rendben van, hiszen a különböze kimutatások összesítése alapján valóbar emelkedik a népművelési rendézvények, e szakkörök, a könyvtárlátogatások, az ama tőr együttesek fellépéseinek száma. H< azonban alaposabb elemzésnek vetjük ah ezeket a statisztikai kimutatásokat, egy-ket tőre kitűnik, hogy a művelődési otthono! látogatottsága nem eléggé egyenletes hogy vannak valóban kiváló munkát végzi népművelőink, alig pár kilométerrel arrábl viszont a hét napjainak többségében üresei kong a kultúrház, mert a helyi „kultúros tevékenysége a rendszeres és nem kevésbe ötletes műsorszerkesztés helyett, csupár öbb mint két esztendő telt el az SZLKP legutóbbi és a CSKP tizenhatodik kongreszszusának tanácskozása óta. Kétségtelen, hogy ebben az időszakban a művészeti élet és a kulturális munka valamennyi szakaszán határozott előrelépésnek lehetünk tanúi. Természetesen, vonatkozik ez szocialista népművelésünkre, a közművelődésre is, ami nemcsak a kultúra demokratizálódásában, a falvak és városok kulturális felemelkedésében játszik fontos szerepet, hanem egyben a hivatásos művészeti élet szerves kiegészítője is. A széleskörű népművelési munka és az amatőr művészeti mozgalom küldetéséről, tapasztalatairól s eredményeiről nyilatkozott lapunknak dr, František Karas, az SZSZK Művelődésügyi Minisztériuma Népművelési Osztályának igazgatója. — Bevezetésképpen egy elvi fontosságú kérdésben kérem válaszát: pártunk tizenhatodik kongresszusa határozatainak tükrében miként értékelhető kulturális életünk színvonala, milyennek látja közművelődésünk hétköznapjainak eredményeit? — Országszerte a dolgozók széles tömegeinek támogatásával és aktív segítségével ’ váltjuk valóra a fejlett szocialista társadalom építésének programját, amelyet Csehszlovákia Kommunista Pártja XVI. kongreszszusa tűzött társadalmunk elé. E célkitűzések mielőbbi valóra váltásában, illetve a szocialista embertípus személyiségének formálásában, szellemi igényeinek kielégítésében pótolhatatlan szereppel bír a kultúra is. Ezért jóleső érzéssel nyugtázhatjuk, hogy művelődésügyünk sokoldalú fejlődésének látványos eredményei mindennapi életünknek szinte valamennyi területén nyomonkövethetők. Ugyancsak fontos szempont, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja" tizenhatodik, illetve az SZLKP azt megelőző kongresszusa óta hangsúlyosabbá vált az ideológiai munka marxista-leninista jellege. s ennek természetes következményeképp lényegesen elmélyültebb lett a kulturális és a művészeti élet, de a népművelési tevékenység eszmei-nevelői tartalma is. A hivatásos művészeti élet fokozatosan bővülő hálózata mellett, a dolgozó tömegek s az ifjúság közművelődési igényeinek és szerteágazó érdeklődési körének kielégítését szolgálják a nemzeti bizottságok által irányított művelődési otthonok, továbbá a könyvtárak, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi klubjai, illetve a kulturális munka zökkenőmentes menetét biztosító egyéb létesítmények. Mindezek a feltételek, együttesen, nemcsak a hazánkban élő nemzetek és nemzetiségek kulturális életének folyamatos gazdagítását vagy a korábbi korok hagyományainak feltárását és meg-2
