A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)
1983-11-18 / 47. szám
A Csemadoh életéből Csángálók elnevezésű színjátszó csoportja. Mindkettő az idén már országos versenyen is részt vett. Gyermekszavalóink szintén az első helyen végeztek az országos rendezvényen: Sulci Péter Muzsláról, Racskai Gábor Köbölkútról. A fiatalok táncdalversenyébe (Melódia ’83) is szép számmal jelentkeztek járásunkban. Közülük 2 zenekar (Omikron — Nagykér. Spirál — Szímő) és Bencsik Lívia szólóénekes Baracskáról kerültek a kerületi döntőbe. Ő már az előző éveken is szerepelt az országos döntőben. Több olyan területe van az amatőr művészeti tevékenységnek, ahol sajnos nincsenek eredményeink, vagy csak egyetlen csoportunk létezik, mint: a felnőtt bábjáték, kisszínpad, énekkar, parasztzenekar stb. műfajában, s ezen csoportok nem találnak jó értelemben vett vetélytársra. Talán az alap- vagy középiskolák tudnák pótolni a hiányt. Sajnos, alkalomszerűen sem foglalkoznak iskoláink ezen műfajokkal. Törekednünk kell arra. hogy a szórakozáson túl valami szellemi többletet is merítsen ebből a munkából néző és színész egyaránt, hiszen minden csoport csak úgy tud élni tovább, ha képes a fejlődésre, a színvonal emelésére. A fent említett csoportjaink ezt bizonyították eddigi eredményeikkel, s mi bízunk bennük a jövőben is. Köszönet és minden elismerés ezeknek az embereknek, azért az időt és erőt igénybevevő munkáért, mellyel hozzájárulnak kultúránk ápolásához, őrzéséhez. Az érték, mely nem pénzzel számolható, de a jelenlétünk meghatározója, a jövőben csak megsokszorozódhat DÁNIEL ERZSÉBET. A CSEMADOK JB INSTRUKTORA (Archívumi felvételek) Közügyeket közösen Számos alkalommal meggyőződhettünk arról, hogy a lelkesedéssel, lobogással végzett munka során megkétszereződik az ember tenniakarása, képessége, ereje. Jóllehet, a kulturális értékek gyarapítása, terjesztése javarészt tudatos, megfontolt tevékenység, ezen a területen is nagy mértékben érvényesül az érzelmi motiváció: a lelkesedés, az ügyszeretet. Ennek tudatában végezzük szövetségünkben munkánkat, beleértve a szervezést és irányítást is. Szinte elképzelhetetlen volna tervekbe foglalni, megszervezni, lebonyolítani azt a sok rendezvényt,elvégezni azt a sok-sok munkát, amelyet az önkéntes lelkesedők sokezres tömegével megvalósítunk. Szövetségünk választott szervei és irányító apparátusa mellett jelentős szerepet látnak el a tanácsadó testületek és szakterületi bizottságok. Ők képviselik tulajdonképpen az elmélyült demokratikus elemet az irányításban, ők jelentik a tükröződést, a visszacsatolást a széles tömegek felől az irányítók felé. A művelődéspolitikai feladatok ellátása céljából alakult ki a CSEMADOK KB Titkárságának szervezeti felépítése, rendszere oly módon, hogy önálló osztály látja el a népművészeti teendőket, s ugyancsak önálló az a szakterület, amely a népnevelés, a művelődés kérdéskörével foglalkozik. Mind a két viszonylag önálló, de egyébként az egységes kultúra fogalomkörébe tartozó terület munkájának tervezése lebonyolítása és értékelése érdekében egy-egy tanácsadó testület létesült: a Központi Művészeti Tanács, valamint a Központi Művelődési Tanács. Jelen írásomban az utóbbi testület munkájával, szerepével kapcsolatban szeretnék elmondani néhány tapasztalatot, elképzelést. Nagyon fontos szempont a tanács személyi összetétele. A testület erkölcsi és szakmai tekintélye a tagok elismertségéből, tekintélyéből adódik, s ez lényegesen befolyásolja a munka eredményességét. Feltétlenül szükséges, hogy a kollektíva a maga egészében felölelje, átfogja az egész munkaszakaszt, hogy képes legyen szakszerűen megítélni minden felmerülő kérdést politikai, szakmai és gazdasági vonatkozásban. A Központi Művelődési Tanács elnöki tisztségét Rácz Olivér, a CSEMADOK KB alelnöke tölti be. Ez a tény magában is igazolja a testület jelentőségét és szerepét. A további tagok valamennyien egy-egy szakbizottság elnökei, vagy jeles szaktekintélyek a nemzetiségi kulturális életben. Legutóbb szeptemberben ült össze a Központi Művelődési Tanács. A napirend legfontosabb pontja a jövő évi művelődési szemináriumok, rendezvények koncepcióinak, véleményezése volt. Ezeket a koncepciókat előzőleg a szakbizottság javasolja, például a Kazinczy Nyelvművelő Napok tervezetét a nyelvművelési szakbizottság, a nyári művelődési tábor koncepcióját a klubtevékenységi szakbizottság stb. Amíg azonban ezek a bizottságok elsősorban a szakmai szempontokat veszik figyelembe, a tanács szélesebb összefüggésekben vizsgálja a rendezvények kérdéskörét s így tesz javaslatokat módosításokra. Két év óta rendszeresen központi rendezvényként szervezzük a Fábry Zoltán Kulturális és Irodalmi Napokat. A jövő évi koncepció megvitatása során felmerült az a kérdés is, milyen módon járulhatnánk hozzá, hogy a legjelentősebb nemzetiségi írónk szellemi hagyatéka eljusson a szlovák és a cseh olvasóközönséghez és bennünket egymáshoz szorosabban összekötő elemmé váljon. Tudjuk, hogy Fábry Zoltán életművében megvannak az ilyen feltételek, ám a megvalósítás módszerétől mindig nagyon sok függ. Ilyen megfontolások alapján vélekedett a tanács úgy, hogy Szövetségünk kérje fel a Szlovák Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetét, legyen segítségünkre e kérdés megoldásában. Más rendezvények esetében, gazdasági szempontok figyelembevételével javasolt a tanács összevonást vagy más módosítást. Az ilyen javaslatok mindig a tanács tagjainak sokéves tapasztalatait, széleskörű ismereteit, politikai és szakmai elkötelezettségét tükrözik és hozzájárulnak a művelődési munka eredményességéhez, és ésszerűsítéséhez, javításához. Amilyen fontos a tervezés, a koncepciók kidolgozása, éppen annyira jelentős az elvégzett munka értékelése, az eredmények és tapasztalatok helyes elemzése és a tanulságok levonása. A Központi Művelődési Tanács ezen a területen is fontos szerepet tölt be. A fent felsorolt célok és csakis a célok érdekében végzett értékelés korántsem minősül szalmacséplésnek, hanem a jobb munka, a körültekintőbb szervezés alapja lehet. A Központi Művelődési Tanács mintájára alakultak meg és működnek hasonló testületek járási szinten. Az eddig elmondott igények, elvárások reájuk is vonatkoznak teljes mértékben. Nagyon lényeges, hogy helyesen tudják alkalmazni a központi irányelveket a járás sajátos viszonyaira, figyelembe véve a helyi adottságokat és igényeket. Összetételükben tükröződik többek között az is, milyen élénk kapcsolatot tart fenn a járási bizottság az állami intézményekkel, társadalmi és gazdasági szervezetekkel — ez pedig számunkra kulcskérdés. Ha viszont a művelődési tanács csak egy elszigetelődött kis csoport, az minden bizonnyal hátrányosan befolyásolhatja a tevékenységet. Különösen nagy szerepet tölthet be a művelődési tanács — mind a központi, mind a járási — szövetségünk sokoldalú kapcsolatainak kiépítésében, e kapcsolatok ápolásában és fejlesztésében. A CSEMADOK XIII. közgyűlésének határozata feladatul adja, hogy tegyük a szövetség munkáját gazdagabbá azáltal is, hogy kapcsoljuk tevékenységünket más intézmények, szervezetek munkájához. Sokat tehet a művelődési tanács azért, hogy ez a célkitűzés konkrét alakot öltsön és nevelő munkánkat gyarapító erővé váljék. Van rá eset, hogy járási szinten egy tanácsadó testület látja el mind a művelődési, mind a művészeti feladatkört. Nincsen abban semmi kivetni való, hiszen a két ágazat egyaránt a kultúra gyermeke, együvé tartoznak, kettéválasztásuk csak munkamegosztási, szervezési kérdés. A lényeg az, hogy a testület élő és hatékony segédszerv legyen, megfeleljen az elvárásnak, járuljon hozzá kultúrpolitikai feladataink és céljaink minél színvonalasabb és eredményesebb megvalósításához. Napjainkban a kultúra, a nevelés és művelődés már nem csak egyéni kedvtelés, hanem társadalmi érdek is. Közügy, a haladás, a továbblépés mozgatója. Ezért is szükséges, hogy a művelődési tanácsok munkáját áthassa ez a tudat, s az összefogásban, a közösen végzett munkában keressék az eredmények fokozásának lehetőségét. PETRIK JÓZSEf; a CSEMADOK KB TITKÁRA A Madáchévforduló jegyében Változatos tartalmú rendezvényekkel gazdagította az ipolyvarfoói helyi szervezet a Madách Imre születésének 160. és Az ember tragédiája ősbemutatójának 100. évfordulója alkalmából járásszerte zajló ünnepi eseményeket. Már a nyár derekán megkezdtük az ünnepi megemlékezések sorát. Ekkor honismereti autós- és kerékpártúrát szerveztünk Alsósztregovára. Utunk közben felkerestük Krúdy Gyula dédszüleinek Szécsénykovácsiban levő síremlékét, Petőn elbeszélgettünk az 1928-ban ott tanitóskodott Fraňo Kráľ egykori diákjaival, s megszemléltük a régi iskola omladozó épületét. Csatárban a magyar repülés történetének kiváló úttörője, Zsélyi Aladár nyugszik. Öt évvel ezelőtt felállított síremlékén virágcsokrot helyeztünk el. Bussán, Zsélyi szülőfalujában Bombór Gáborné lelkes CSEMADOK-tag jóvoltából megnézhettük a parányi néprajzi szobát, melynek sok értékes darabja megérdemelné, hogy valódi falumúzeumban kapjon helyet. Mielőtt Alsósztregovára értünk volna, megálltunk Múlyadon, ahol Közép-Európa egyik legszebb köralaprajzú, betonfalú temploma áll. Madách Imre valamikori kastélyában ismerkedtünk a járási honismereti múzeum kiállítási anyagaival, elsősorban persze a Madách-anyaggal. Ezután sírjánál kegyelettel adóztunk emlékének, és Bagdal Eszter népművelő elhelyezte piros rózsacsokrunkat. A túra résztvevőinek apró figyelmességgel kedveskedtünk, túraismertetőt sokszorosittattunk. Dánóczi Hilda amatőr képzőművész pedig Madách-metszetet készített. Szeptemberben minden hétfőn este hétkor előadást tartottunk, s ezek révén az érdeklődök megismerkedhettek Madách Imre családjával, tanulóéveivel, magánéletével és emberi vívódásaival. A második előadás témája Madách kevésbé ismert és méltányolt közéleti tevékenységére hívta fel a figyelmet. A harmadik este foglalkoztunk fő művével, keletkezésével, napjainkig tartó sikersorozatával. Az előadó — e sorok írója — mindezt diavetítéssel, táblázatok és egyéb segédeszközök felhasználásával tette könnyen érthetővé. A szervezet tagjai közül negyvenen részt vehettünk a budapesti Madách Színház társulatának nagykürtösi Tragédia-előadásán. Száz évnek kellett eltelnie, míg Az ember tragédiája szülőföldjén is színpadra kerülhetett! A Madách emlékére rendezett irodalmi szemináriumon is helyi szervezetünk képviseltette magát a legnagyobb létszámban. Örömmel tölt el ez bennünket, de aggodalommal is. mert nagyon sok faluból egyetlen érdeklődőt sem láttunk. Vajon miért? Pedig dr. Garaí Lajos, a Komenský Egyetem tanára, s ugyanígy dr. Praznovszky Mihály, a Nógrád megyei múzeumok igazgatója is részletekbe menő, a költőt és művét új oldaláról megvilágító előadást tartott. Ott voltunk a Madách sírjánál megtartott koszorúzási ünnepségen, este pedig a Lukanényében lebonyolított járási irodalmi vetélkedőn a Badó Valéria- Bagdal Eszter-Dánóczi Ilona összetételű csapatunk a 2. helyen végzett s ezzel kiérdemelte a CSEMADOK KB díját. Október elsején a helyi szervezet egy tíz fős gárdája Csesztvére utazott, s ott részt vett a Madách Emlékmúzeum ünnepélyes megnyitásán. A kirándulás arra is lehetőséget nyújtott, hogy szülőföldünk másik nagy írójának, Mikszáth Kálmánnak horpácsi emlékmúzeumát is megtekintsük, s a balassagyarmati Palóc Múzeum rangos kiállításaival is megismerkedjünk. A Madách-napok keretében irodalmi színpadunk Lukanényében vendégszerepeit egy irodalmi esten. Az ipolyvarbói új művelődési házban pedig megnyitottuk a Madách Imre életével és munkásságával foglalkozó vándorkiállítást, amelyet a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeum munkatársai állítottak öszsze. Helyi szervezetünk Madách-rendezvényeinek méltó befejezése volt az október közepén tartott író-olvasó találkozó a Hét munkatársaival, Mács József íróval és Zs. Nagy Lajos költővel. Vendégeinknek több mint ötven könyve talált gazdára, s tiszteletükre irodalomnépszerűsítö könyvjelzőt is nyomattunk s adtunk ajándékba a forró hangulatú irodalmi est részvevőinek. URBÁN ALADÁR 7
