A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)
1983-11-11 / 46. szám
S K U 'MUMM hólyagbántalmakban szenvedő embernek adtak s adnak enyhet, esetenként gyógyulást. Nem régi település és fürdő. Mindössze 175 éves múltra tekint vissza. Igaz, az Úšovice község határában fakadó forrásokat már a középkorban ismerték, tudták, hogy nagy a sótartalmuk, s 1528-ban Ferdinánd császár rendeletére megpróbálkoztak a később róla elnevezett forrás vizéből lepárolni a sót, mely akkortájt aranyat ért, de mint kiderült, csak glaubersót tudtak kinyerni, de ez alkalmatlan ételek ízesítésére. A három Ambrosius-forrás is már 1760-tól ismert. Vizüket vérszegénység gyógyítására használják, de az a híre is elterjedt, hogy a lankadó férfierőt is visszaadja, ezért kapta a Liebesquelle — Szerelemforrás — „becenevet". Bár ez a hatása orvosilag nem bizonyított ... A Kereszt-forrás 1766-ban kapta nevét, a mellette állt keresztről, addig egyszerűen savanyúvizforrásként ismerték. Körülötte kezdett kialakulni először a fürdőélet. A környéken dolgozó favágók úgy tapasztalták, hogy ez a savanyúvíz jót tesz emésztési zavarok esetén. Egyre többen kezdték felkeresni a környékről, főként a túlsúlyban szenvedők, hogy megszabaduljanak fölösleges kilóiktól. Aztán 1808-ban fából ivócsarnokot emeltek a forrás fölé, majd később ezt lebontották és felépítették az akkori idők divatjának megfelelően klasszicizáló stílusban görög templom mintájára a most is álló oszlopos, kupolás új ivócsarnokot. A kupola a rajta elhelyezett kettős kereszttel azóta a fürdő szimbóluma lett. Az első kőház 1807-ben épült. A fürdő 1808-ban kapta nevét a Mária-forrásról, amelynek nemcsak vizét használják gyógyításra. hanem a vele együtt nagy menynyiségben feltörő szénsavat (hidrogénkarbonátot) is. A forrást viszont az egykor ott állt Mária-képről nevezték el. Marienbad 1812-től önálló község, addig mint a teplái premontrei apátság adománybirtoka Úšovice része volt, 1818-tól gyógyfürdő és 1866-tól város. Hihetetlenül gyorsan épült fejlődött, éspedig kezdetben, 1818—1823 között. Georg Fischer rendezési, beépítési terve szerint. A fellendülés, fejlesztés elsősorban Karl Caspar Reitenberger apátnak köszönhető, aki 1813-ban lett a teplái rendház főnöke. A hálás utókor 1879-ben szobrot emelt neki; ezt a kolonád környékének most folyó rendezése után ismét elhelyezik talpazatán. Gyakorlatilag a múlt század első felében épült a fürdő valamennyi jelentős létesítménye. így például 1811-ben az Új (később Karolina-) forrás fölötti ivócsarnok középső része: a nyolc korinthoszi oszlopon álló kupola; ezt 1868-ban két szárnnyal egészítették ki. Később, miután a Karolina-forrás vize elapadt, a Rudolfforrásét vezették ide több mint két kilométer távolságból, s ezt a nevet írták fel az épület homlokzatára. De az ivócsarnokot — mivel restaurálásra szorul — évekkel ezelőtt üzemen kívül kellett helyezni, s a Rudolf-forrás vizét a kiemelés helyén álló, fából emelt ivócsarnokban és a kolonádon szolgáltatják ki a Karolina-forráséval — melynek vízhozamát újabb fúrásokkal sikerült biztosítani — és a szomszédos Kereszt forráséval együtt. Ennek jellegzetes ivócsamoka szintén felújításra kerül. A város egy másik jellegzetes épülete a plébániatemplom. Szintén az alapító időkben építtette a teplái premontrei kanonokrend, akárcsak a fürdő többi fontos létesítményét, éspedig 1843—1848 között. Bizánci elemeket is magába ötvöző, nyolcszög-alapú, rajzú, klasszicizáló stílusú építmény a fürdőtelep tulajdonképpen egyetlen közterének, a mai Gottwald (volt Goethe) térnek alsó, délnyugati oldalán. Ezt három oldalról részben még szintén az alapító időkből származó fürdőszállók veszik körül. Itt áll például az egykori Goethe-ház. Johann Wolfgang von Goethe — a fürdő vendégkönyvének bejegyzése szerint: követségi titkos tanácsos, a weimari' hercegség államminisztere — három ízben tartózkodott Marienbadban. 1821-ben és 1822-ben barátjának, gróf Klebersberg Ferenc pénzügyminiszternek meghívására ennek itteni nyaralójában, majd 1823-ban az Arany Szőlőfürthöz címzett vendégfogadóban szállt meg. Az épület ma városi múzeum, bejárata fölött nagy méretű plakett, falán emléktábla idézi a nagy költő itt-tartózkodásának emlékét. Előtte a szépen ápolt parkban később felállították Goethét ülve ábrázoló, életnagyságúnál nagyobb bronzszobrát, ezt azonban a háború végén a távozó német közigazgatási szervek magukkal hurcolták — olvasom a helyén álló, több nyelvű táblán. De Goethének azóta megint van szobra a fürdővárosban; Ulrikével együtt ábrázolja az embernagyságú bronz emlékmű a költőt. Az Erdei-forrás előtti parkban áll, a Német Demokratikus Köztársaság ajándéka. Az akkor hetvenkét éves Goethe 1822- ben itt ismerkedett meg a tizenhét (!) éves Ulrike von Levetzow szász bárókisasszonnyal, beleszeretett s egy évvel később Károly Ágost szász fejedelem útján megkérte a kezét. A kislány azonban úgy vélte, hogy nagyapja már van ... De tulajdonképpen a mama ellenezte igazán a házasságot. A rosszmájú bennfentesek szerint azért, mert Goethe valamikor már a leányka nagyanyjának, majd később mamájának is udvarolt... Mindenesetre ennek a kései szerelemnek köszönheti a világ a csodásán szép Marienbadi elégiát, melyben a költő nemcsak szerelmének, de a fürdővárosnak is emléket állít. Ulrike sohasem ment férjhez, kilencvenöt éves korában halt meg a család közelben volt triblicei birtokán. Persze, más hírességek is megfordultak Marienbadban. így például Frédéric Chopin barátnőjével, Maria Wodzióskával a főutcán álló Fehér Hattyú fogadóban lakott 1836-ban. A csinos eklektikus épület a főutcán ma Chopin-ház néven művelődési központ. Chopinnak egyébként a fürdőparkban is van szobra, s a városi zeneiskolát is róla nevezték el. Itt tartózkodott Gogol és Goncsarov, Wagner és Anton Rubinstein, Mark Twain és Gorkij, Alexander Humboldt és Saljapin — hogy csak néhányat említsek a híresebbek közül. Koronás főket is vendégül látott Marienbad. VII. Edward még walesi hercegként 1899-ben, majd angol királyként 1903 és 1909 között évenként itt tartózkodott — állítólag a barátnőjével. A Goethe-ház szomszédságában álló Weimar (ma Kavkaz) gyógyszállóban lakott, s ezt a szálló homlokzatán a második emeleti erkély alatt elhelyezett eredeti német nyelvű emléktábla idézi. Itt, a fürdővárosban találkozott 1904. augusztus 17-én I. Ferenc József császár-királlyal, aki szeretett volna szövetséget létrehozni Angliával. A tárgyalások azonban kudarcba fulladtak; VII. Edward Franciaországgal és Oroszországgal lépett szövetségre, létrehozván az Entente cordiale néven ismert, az első világháborúban s az azt követő forradalmak idején oly nagy szerepet játszott imperialista katonai tömörülést, amelyből Szovjet-Oroszország még 1917-ben kilépett... Mariánské Lázné nemcsak Csehország legszebb, de annak idején az egész Monarchiának is egyik legpompásabb fürdője volt, s bár fénykorát a századforduló körül, az első világháborút megelőző években élte, napjainkban Mariánské Lázné ismét kezdi elérni régi népszerűségét, látogatottságát. Ebben nagy szerepet játszik, hogy a város lényegében megtartotta régi arculatát, eklektikus, historizáló és szecessziós stílusú épületeinek sorát nem csúfítják jellegtelen modern betonkoloszszusok, s a városi tanács, de a kormányzat is rengeteget áldoz a lényegében műemlék jellegű létesítményeknek az eredetihez hű helyreállítására, restaurálására. így évekkel ezelőtt tatarozták az 1895- ben neoreneszánsz stílusban épült pompás Új fürdőt, most folyik az ennél régebbi, még eklektikus stílusú Központi fürdő A pavilonjának teljes újjáépítése (csak külső falai maradnak meg), a kolonádot is rendbehozták már, konzerválták egyedülálló vasszerkezetét és -díszeit (bár az alkalmazott szürkésfehér festék már most hámlik, pereg), és jelenleg is számos patinás fürdőszálló tatarozása vagy teljes újjáépítése folyik. Szép ez a város palotáknak is beillő épületeivel, gyógyforrásaival, hatalmas parkjával, erdei sétányaival, hagyományaival, a gyógyítás terén elért egyedülálló eredményeivel, nem csoda, hogy egyre többen látogatják, beutaltak és fizetővendégek egyaránt, nemcsak itthonról, Európa csaknem valamennyi országából, de még a tengeren túlról is. S a hazaiak zöme a szocialista állam gondoskodása folytán természetesen ingyenesen jut a — tapasztalatból tudom — nagyszerű ellátáshoz és mindenfajta gyógykezeléshez. TARJANI ANDOR Felvételek: Rakovský (2) és arch. 13
