A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)
1983-10-28 / 44. szám
Következő számunk tartalmából: Kamocsai Imre: A HAZÁT SZOLGÁLJUK Gál Sándor: „NEM VESZEK EL... Hajdú András: FOGADALOMTÉTEL KIJEVBEN Keszeli Ferenc: JÓ TANULÁST! Zolczer János: SÉTA A KREML-NEGYEDBEN A Hét galériájában: BASILIDES SÁNDOR Címlapunkon Benda Tamás felvétele A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná ul. 7. Telefon: 332-865. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Strasser György. Telefon : 336-686, főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Telefon: 332-864. Grafikai szerkesztő: Krát Petemé. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,—Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel.: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. OKTÓBER 28-án nevezetes, s akár azt is mondhatjuk, hogy korszakos jelentőségű évfordulókra emlékezünk. Hatvanöt éve ezen a napon alakult meg a Csehszlovák Köztársaság, harmincnyolc éve ezen a napon került sor az államosításra, és tizenöt éve ezen a napon született meg a federáció, a csehszlovák államszövetség. A három esemény Csehszlovákia népei életének mérföldkövei. Az új állam, a Csehszlovák Köztársaság megalakulását a cseh és a szlovák nemzet legszélesebb tömegeinek a munkásosztály vezette harca tette lehetővé. A feudális és elavult Monarchia széthullása után a Csehszlovák Köztársaság megalakulásával teljesült a csehek és a szlovákok régi vágya, kivívták nemzeti szabadságukat, közös hazát teremtettek. A Csehszlovák Köztársa ság az előző rendszerhez viszonyítva nagy előrelépés volt, és lehetőséget teremtett ahhoz, hogy nemzetei és nemzetiségei tovább haladjanak a fejlődés útján. Számos kedvezőtlen külső és belső tényező összejátszása miatt az 1918 október 28-án megalakult új állam osztályjellegét a burzsoázia határozta meg A polgári állam sem a dolgozók szociális felszabadítását, sem a cseh és a szlovák nemzet létfontosságú problémáinak a megoldását nem biztosította. A München előtti köztársaságban egyedül Csehszlovákia Kommunista Pártja küzdött a kizsákmányolás és a burzsoázia uralma ellen, a munkásosz tály és a többi dolgozó érdekeiért. A CSKP a fasizmus előretörése idején is arra törekedett, hogy megteremtse valamennyi demokratikus, antifasiszta munkáspárt egységfrontját. A burzsoázia kormánya Benešsel az élen azonban ahelyett, hogy meg nem alkuvóan harcolt volna minden reakciós áramlat és erő ellen — és a külső intervenció elhárításához igénybe vette volna a Szovjetunió felajánlotta segítségét — Csehszlovákia egységének és függetlenségének legnagyobb ellenségeivel szemben inkább a kompromisszumok és az engedmények politikáját választotta. Ez a politika vezetett később az áruláshoz, a müncheni diktátum elfogadásához. A müncheni diktátum 1938. szeptember 30-án történt elfogadásának mostani negyvenötödik évfordulója alkalmából is időszerű hangsúlyozni: következetesen negyvenöt éve is egyedül Csehszlovákia Kommunista Pártja védte a nép érdekét, külpolitikai orientáció tekintetében pedig egyedül a Szovjetunió volt Csehszlovákia hü szövetségese. A CSKP München előtt is, és München után is a szociálpolitikai jogokért folytatott küzdelmet összekapcsolta a nemzeti jogokért vívott küzdelemmel. Tudta és hirdette, hogy a szociális és a nemzeti elnyomás felszámolását s a nemzetiségi kérdés igazságos, marxista-leninista elveken történő megoldását csakis a szocialista forradalom győzelmé és a munkásosztály hatalomra kerülése eredményezheti. A kapitalista elnyomás és a fasizmus ellen, a felszabadulásért szállt síkra, fogott fegyvert a Szlovák Nemzeti Felkelés, ugyanakkor egyik legfontosabb feladatának az új alapokra épülő társadalom megteremtését tekintette. A Szlovák Nemzeti Felkelés egyértelműen kifejezte a szlovák nemzetnek azt az akaratát, hogy a szlovák nemzet közös államban akar élni a testvéri cseh nemzettel a szlovák nemzet önállóságának elismerése, a kölcsönös kapcsolatok demokratikus alapokon történő megoldása, valamint az egyenlőség alapelveinek szellemében. A fasizmus leverése, a második világháború győztes befejezése a szocializmus javára és a kapitalizmus rovására változtatta meg az erőviszonyokat. A győzelmet követően a Szovjetunió nemzetközi helyzete megszilárdult, tekintélye megnőtt. A kommunista mozgalom a legbefolyásosabb erővé vált. Csehszlovákia Kommunista Pártja Csehszlovákiának a szovjet hadsereg által történt felszabadítása után nemcsak kormányzó párt lett, hanem egyben a népi demokratikus Csehszlovákia legbefolyásosabb ereje is. A felszabadult országban elsősorban az államosításért és a szociális reformokért folytatott harcot is a kommunisták kezdeményezték és vezették. A kommunisták fellépése meghátrálásra kényszerítette a burzsoáziát. A most harmincnyolc éve, 1945. október 28-án közzétett államosítási dekrétum után minden bank, az egész pénzügy, a kulcsfontosságú ipar és valamennyi ipari nagyüzem a nép kezébe ment át. Az államosítás felszámolta a csehszlovákiai nagyburzsoázia, valamint a külföldi tőke hazai gazdasági pozícióit. Erősödött a népi demokratikus köztársaság gazdasági függetlensége, az államosított szektor az új termelési viszonyok alapja lett. Az 1945 októberében végrehajtott államosításnak az említetteken kívül az adott nemzetközi jelentőséget, hogy egyrészt méreteiben túlszárnyalta és időben megelőzte a legtöbb népi demokratikus országot, másrészt az, hogy egy iparilag fejlett államban valósították meg. Az államosított vállalatok kapacitása képviselte a csehszlovák ipar teljesítőképességének mintegy kétharmadát. Mivel a kapitalizmus idején a CSKP-nak az államapparátusban nem voltak hatalmi pozíciói, a gazdasági életre csupán a közvélemény befolyásával és a dolgozók szervezett gazdasági harcával vagy más tömegmozgalmával gyakorolhatott hatást. Ezzel szemben az antifasiszta ellenállás befejező szakaszában és Csehszlovákia felszabadulása után a CSKP kialakította saját gazdaságpolitikáját. A kommunisták már a forradalom kezdeti szakaszában több kulcsfontosságú állást töltöttek be, a kormánytól — Szlovákiában a Megbízottak Testületétől — tehát a törvényhozó testületektől kezdve az érdekképviseleti szerveken keresztül egészen az egyes vállalatokig és nemzeti 2
