A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)
1983-07-08 / 28. szám
szel, ekkor vette át az építkezés vezetését a tehetséges fiatal Antoni Gaudi. Gaudi egy katalán iparosember fia volt, a műegyetem elvégzése után pár évvel már önálló feladatokat kapott. Túl van ötvenedik életévén, amikor nagybetegen megfogadja, ha felgyógyul, minden erejét a Sagrada Familia felépítésének szenteli. Tudatosan gyűlölte a pénzt, egész életén keresztül anyagi gondokkal küszködött. Terveit is csak úgy tudta részben megvalósítani, hogy barátai gyűjtéseket rendeztek számára. A mecénások közül kiemelkedik a Güell család több nemzedéke. A Güell-park, Güell-palota és egy vidéki nyaraló megtervezésével a „Güell-legenda" ma is csorbíthatatlanul él a város és Katalónia történetében. Az építészmérnök fogadalma után másfél évtizedig szinte koldusruhában (állítólag egyszer egy hölgy pénzt dobott neki a templomkapuban) vezette az építkezést. körülbelül az altemplom, egy homlokzat, két harangtorony volt kész, amikor végzetes baleset éri Gaudit, a templom előtt halálra gázolta egy villamos. A hetvennégy éves építész tetemét kívánsága szerint az általa megtervezett templom kriptájába helyezték örök nyugalomra. Le Corbusier a kitűnő svájci—francia építész, művészetteoretikus írta róla: „Gaudi műve most, s a jövőben is élni fog, hiszen érzelmileg érintette meg az embereket. Ez a mester mindent A 350 ezer lakosú, Lenin renddel kétszer kitüntetett Kurszk városa a közigazgatási és kereskedelmi központi funkciók betöltése mellett fontos tudományos, oktatási és kulturális központ is. A városban négy egyetem, illetve főiskola (orvosi, műszaki, agrár) továbbá 28 szakközépiskola működik. Az eddig elmondottakból világosan kitűnik, hogy a Kurszki terület valóban jól példázza a Kelet-európai-síkság sajátságait. Nem véletlen az sem, hogy a természeti ill. a társadalmi-gazdasági környezet tanulmányozására mint modeilterületet Kurszk környékét jelölte ki a Szovjetunió Tudományos Akadémiája. Végül ejtsünk néhány szót a 40. évforduló kapcsán a Kurszki Csata eseményeiről. A hadtörténelmi munkákból a „Kurszki öblözet"-ként ismert térség a második világháború kezdetén 15 hónapos megszállást szenvedett. Ez idő alatt a területen csupán az éhség, a nélkülözések és a járványok következtében mintegy tíz ezer ember halt meg, s ugyanannyi embert — főleg fiatalokat — hurcoltak el a fasiszták. A partizánmozgalom már a megszállás kezdetén kibontakozott, főleg az ÉNy-i erdős övezetben. A megtorló akciókon mintegy háromezer szovjet állampolgárt öltek meg, s csak a zseleznogorszki körzetben hat falut égettek föl, kiirtva a lakosságot. Ezek közül mi a tudott készíteni a kőből, amit csak akart: lenyűgöző volt uralma a struktúra fölött. Ő volt az a kortársak között, aki a legnagyobb architektonikus erőt képviselte." Aki átfogó képet akar kapni a városról, legjobb, ha felkapaszkodik az ötszázharminckét méter magas Tibidabo csúcsára. A remek kilátás annak idején Cervantest is ámulatba ejtette. Egyszerre gyönyörködhetünk a két és fél millió lakosú metropolis új lakónegyedeiben, középkori maradványaiban és persze a végtelen tengerben. A nagy tengeri hajók innen fentről apró vitorlásoknak tűnnek az óriási kékségben. A hegy tetején színes, ötletes vendéglátó központ várja a fáradt turistákat. Már kezdett sötétedni, mire lejutottunk a rakpartra. A kikötőben rengeteg ember tolongott, nagy nehe-' zen felkapaszkodtunk a Palma de Mallorca-i hajóra. Siettünk megkeresni a kabinokat, lerakni a táskánkat, de mire visszaértünk a fedélzetre, már csak a kivilágított tengerparti sétányt láthattuk Barcelonából. KAMONCZA MÁRTA régi Mihaj/ovka falut kerestük fel. A hősi partizánharcok relikviáinak bemutatására kis múzeumot emeltek; megható emlékművet állítottak Valentyina Gyikanova partizánfelderítőnö, ill. a kiirtott lakosság (öregek, asszonyok, gyerekek) emlékezetére. A fölégetett falu házait szimbolikus gerendatöredékek jelzik. A Kurszki öblözetben ill. az ezt körülvevő térség ütközeteiben sok százezer szovjet és német katona vett részt. A 69 100 nehézfegyverrel és aknavetővel, 13 200 harckocsival és 11 900 harcirepülőgéppel megvívott, 19 napig dúló gigászi ütközet a szovjet csapatok teljes győzelmével végződött. Ezek színterén mintegy 300 emlékművet emeltek a közös és egyéni hősiesség tiszteletének. A II. világháborút stratégiailag eldöntő Kurszki Csata központi, monumentális emlékművét Kurszkban, a Tuszkar és a Kur folyók vízválasztóján építik fel. DR. RÉTVÁRI LÁSZLÓ Emberi sorsok A TÖRVÉNYESSÉG SZIGORÁVAL E helyen, a rövid bevezető legelején, interjúalanyom nevének és munkahelye pontos megnevezésének kellene állnia. Beszélgetőtársam azonban nem egyezett bele e két adat közlésébe. Azzal érvelt, hogy a törvényt, a törvényesség szigorát képviseli, úgyhogy nem kíván név szerint a nyilvánosság előtt szerepelni. Nem azért, mert talán attól fél, hogy valaki visszaél az újságban olvastakkal, hanem azért, mert véleménye és sokéves tapasztalata alapján a vád képviselője maradjon mindig inkognitóban — egészen addig, amíg nem lép be a bírósági tárgyalóterembe. Interjúalanyom foglalkozása ugyanis: ügyész. — A vád képviselőjeként mi az Ön legfontosabb szakmai szerepe? — A bíróságot segíteni abban, hogy törvényes határozatot hozzon. Tegyük föl, a bíróság nem figyelmezteti a tanút, hogy valamely okból nem köteles vallomást tenni. Ilyenkor az ügyész, esetleg az ügyvéd lép közbe. Hasonló a helyzet, ha nem idéztek meg egy lényeges tanút. — Akkor is így cselekszik, ha a tanúvallomás elmaradása avagy a fontos tanú meghallgatása a vádlott javára billentené a mérleget? — Természetesen. Az ügyészségnek a mentő körülményeket éppen úgy figyelembe kell vennie, mint a terhelőket... Az ügyész a törvényesség őre. — Kérem, mondja el egy-két olyan esetét, amelyben Önnek is fontos szerepe volt! — Az ügyésznek minden esetben lényeges a szerepe. Nemrég például egy súlyos élet elleni bűncselekményt tárgyalt jelenlétemben a bíróság. Agyonütöttek egy idős nőt, az áldozat fejét a gyilkos széklábbal verte szét. A nyomozati eljárás eredményeképpen a szerencsétlenül járt asszony albérlője ellen emeltük vádat, aki azonban tagadta, hogy ő ölte meg az asszonyt. Azzal védekezett, hogy az eset éjszaka történt, ő két helyiséggel arrébb aludt, bárki más bejöhetett elkövetni a bűntényt. Sajnos, más szemtanúja nem volt az ügynek, így a vádlott bűnössége mellett csak közvetett bizonyítékok szóltak. A szomszédok ugyanis kiáltozást, sikoltozást hallottak a lakásból és fölismerni vélték mindkettőjük hangját. A bírósági eljárás során kihallgatták a vádlott korábbi élettársát, aki elmondta, hogy vele is nagyon brutálisan bánt a férfi. Ekkor a tárgyalás felfüggesztését indítványoztam, és azt ajánlottam, hogy szerezzék be az iratokat egy előbbi eljárásból, amelyet a férfi ellen folytattak élettársa bántalmazása miatt. A per folytatása során, az iratokból, aztán szemléltetően és részletesen kirajzolódott, hogy a vádlott milyen vandál módon bánt egykori élettársával. Az így kibontakozó kép meggyőzően bizonyította, hogy a vádlott hajlamos a gyengébbek kegyetlen bántalmazására. A bírósági orvosszakértőként felkért elmeorvos az így rendelkezésre álló adatok és az alapos vizsgálat alapján megállapította, hogy a vádlott alkatától egyáltalán nem idegen az ilyen brutális cselekmény elkövetése. Ezeknek a közvetett, de nagyon meggyőző és egyértelmű bizonyítékoknak alapján a bíróság megállapította a férfi bűnösségét, aki végül beismerő vallomást tett! Büntetésképpen tizenhét évi szabadságvesztésre Ítélték és ez a bírói döntés azóta már jogerőre is emelkedett. A város látképe a magasból Archívumi felvételek — Az ügyész vádbeszédének megfogalmazását befolyásolja a közönség? — Feltétlenül! Ha a vádat olyan tárgyaláson képviselem, amely iránt nagy az érdeklődés, igyekszem a tényállást, a vádpontokat a laikus közönség számára is érthetően és világosan kifejteni. A színpadias, hatásvadász vád- és védöbeszéd ma már divatjamúlt; a romantikus, az elsősorban érzelmekre, indulatokra ható beállítás fölött is eljárt az idő. Igyekszem egyszerűen, röviden szólni, csak azt mondom el. ami óhatatlanul szükséges. Persze, az ügyész akkor végzi jól a munkáját, ha kifejezően beszél és mondanivalójának logikus felépítése is van. — Kedveli a krimiirodalmat, merít belőle valamit? — Szórakozásképpen szívesen olvasok ilyesmit, de a munkám során nemigen profitálok belőle. A valóság mindig más. — Pályafutása során sok vétkes emberrel találkozott. Véleménye, tapasztalatai alapján mi az, ami a bűn elkövetésére késztet valakit? — Inkább úgy tenném fel a kérdést: bárkivel megeshet-e, hogy bűntettet követ el. Szerintem erősen befolyásolják tetteinket a magunkkal hozott tulajdonságok, de nem szabják meg teljesen, hanem a körülményeknek sokkal döntőbb szerepük van. Pontosabban a neveltetésnek, a családi, baráti, munkahelyi környezetnek. — Tárgyalta-e már olyan vádlott esetét, akinél egyszerűen nem értette, miért vált az illető törvényszegővé? — Talán egyszer fordult elő az ilyesmi. Mérnök volt az illető, aki tömegközlekedési eszközön utazva belenyúlt valakinek a kézitáskájába. A bírósági eljárás során ő maga sem tudott megfelelő magyarázatot adni tettére. Egyszerűen nyitva volt a táska, és őt valami leküzdhetetlen késztetés fogta el. Életében egyetlenegyszer fordult elő az ilyesmi. Persze, még az ilyen „megmagyarázhatatlan" tettekhez is kell valami alkati adottság, labilitás. — Többször kerültek Ön elé visszaesők? — Természetesen. Többségük akaratgyenge ember, aki a kínálkozó lehetőségeknek nem tud ellenállni. Pályafutásomban volt egy időszak, amikor kizárólag fiatalkorúak ügyeivel foglalkoztam. Egyszer egy vörös hajú fiú ügyét tárgyaltuk, aki büfék, újságosbódék fosztogatásával foglalkozó banda tagja volt. A közelmúltban sajnos újra összekerültem vele, megismertem a hajáról. Most már, felnőttként, lakásokba tört be. Különben is akadnak azonban olyan vádlottak, akikről érzem, hogy előbb-utóbb visszakerülnek a vádlottak padjára. Különösen akkor, ha szabadlábra kerülése után nem tud, vagy nem akar megkapaszkodni az életben. — Miért szereti a munkáját? — Nagyon izgalmasnak tartom. Az élet legkülönbözőbb területeiről adódó problémákkal kerülök szembe. Hol az építőipar néhány speciális kérdésében kell elmélyednem, hol a személyiséglélektanban, hol pedig a gyógyszeriparban. A közelmúltban például az orvostudomány és a gyakorlat egy kis szeletét kellett tanulmányoznom. Azt, vajon a szóbanforgó esetben történt-e orvosi műhiba, azaz orvosi mulasztásnak is része volt-e a páciens halálában? — Pályafutása során nem vált gyanakvóvá? — Igyekszem ez ellen küzdeni. Megtanultam viszont türelmesen és figyelmesen meghallgatni mindenkit, hiszen ez is hozzátartozik az ügyészi hivatáshoz. 17